Néhány hete nagy port vert fel a Szombathelyi Képtár igazgatójának nyilvános kijelentése, amely szerint ősztől bezár a képtár. Utánajártunk.
Néhány hete nagy port vert fel a Szombathelyi Képtár igazgatójának nyilvános kijelentése, amely szerint ősztől bezár a képtár, mert Szombathely önkormányzata alulfinanszírozza az intézményt. Utánajártunk, hogy alakulhat a vasi intézmény sorsa, amely több milliárdos műgyűjteményt őriz.
A Bartók fesztiválhoz kapcsolódó kiállítás megnyitóján dr. Gálig Zoltán, a Szombathelyi Képtár igazgatója egy rendkívül borúlátó nyilatkozatot tett, amely bejárta a helyi és a honi sajtót: bezárhat a képtár, mivel a város ötmillió forinttal kevesebbel járult hozzá a megyével közös fenntartású intézmény költségvetéséhez, mint a megye, és még 2,3 millió forint bérleti díjjal is tartozik, ezért a képtárnak súlyos pénzügyi problémái vannak.
A város fizeti, amit vállalt
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Lazáry Viktort (Fidesz), Szombathely kultúráért felelős alpolgármesterét. Az alpolgármester elmondta, hogy az intézmény – más intézményekkel együtt – a város és Vas megye közös fenntartásában működik a két önkormányzat között öt éve kötött megállapodás alapján. Ennek értelmében a finanszírozást 50-50 százalékban osztják meg egymás között. A képtár esetében ez az idén 25-25 millió forint volt. (Lazáry Viktor megjegyezte, hogy a megállapodás nem zárja ki, hogy bármelyik fél ennél több pénzt adjon az intézménynek.) Szombathely költségvetésében ez az összeg szerepel, és ezt – havi bontásban – folyósítja is a képtárnak. Az idén eddig 18,8 millió forintot utaltak. (Utánanéztünk: a megye költségvetésében harmincmillió forint szerepel a képtár támogatására, de a várost a megye plusz öt milliója nem kötelezi arra, hogy megemelje a saját támogatását.)
Bérleti díj: nem kötöttek szerződést
A bérleti díjjal kapcsolatban az alpolgármester elmondta, hogy Az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház intézményét tavaly szeptemberben alapította a város önkormányzata, egy irodát bérelnek a képtárban 200 ezer forintért havonta, amit minden hónapban kifizet az Iseum. A Gálig Zoltán által említett adósság még az előző ciklusban keletkezett, 2010 januárja és 2010 szeptembere között időszakban, amikor az Iseum-projekten dolgozó stáb a képtár alagsori helyiségét használta. Az alpolgármestertől megtudtuk, hogy Gálig igazgató több bérleti szerződés tervezetet küldött az akkori polgármesternek, ám azt nem írta alá Ipkovich György. Szerződés nélkül viszont nem tud fizetni a város, szerződést pedig visszamenőlegesen nem köthet az önkormányzat.
A képtár beolvad a múzeumba
Az intézmény további sorsával kapcsolatos városi tervekről is kérdeztük Lazáry Viktort, aki azt nyilatkozta, hogy december 31-én lejár a közös fenntartású intézményekről szóló megállapodás. Ennek esetleges meghosszabbításáról a múlt héten egyeztetett a város és a megye. A Vas megyei önkormányzat arról tájékoztatta a szombathelyi képviselőket, hogy a képtárt a jövő évtől a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságába kívánja integrálni a gazdaságosabb működtetés érdekében. A képtár ettől kezdve kikerül a közös fenntartású intézmények köréből. A képtár ügyét a szeptemberi rendes ülésén tárgyalja a város képviselőtestülete. (A képtár beolvasztásáról szóló koncepciót februárban fogadta el a megyei közgyűlés.)
Városi támogatásra pályázhat
Arra a kérdésünkre, hogyha a közös finanszírozás megszűnik, számíthat-e a képtár a várostól bármilyen támogatásra, az alpolgármester azt válaszolta, hogy a tervek szerint a szombathelyi képzőművészek és a képzőművészeti kiállítások támogatására egy alapot hoznak létre, amire a Szombathelyi Képtár is pályázhat majd. Olyan rendezvények, kiállítások számíthatnak forrásra, amelyek a város kulturális, turisztikai koncepciójába illeszkednek: - Célunk, hogy egymásra épülő, egymást erősítő, színvonalas programkínálatot tudjunk nyújtani a szombathelyieknek és az ide látogatóknak. A városi önkormányzat a képtár egyes kiemelkedő rendezvényeit eddig is külön támogatta, a szerződésben szereplő összegen felül. A jövőben is számolunk azzal, hogy a város különleges jelentőségű fesztiváljainak, képzőművészeti programjait a képtárban valósítsuk meg. Emellett a képtár és az Iseum együttműködésében is rejlenek lehetőségek – vázolta az elképzeléseket az alpolgármester.
A közös fenntartású intézményekről szóló megállapodás további sorsára vonatkozó elképzelésekről nem tudtunk meg részleteket, de azt megjegyezte Lazáry Viktor, hogy a most érvényben lévő szerződés még akkor született, amikor nem volt Agora, nem volt színház, és nem volt Iseum: emiatt megkerülhetetlen a teljes intézményrendszer átgondolása. Az Iseum Savariense intézmény bérleti szerződése is lejár az év végén, ezzel kapcsolatban az alpolgármester azt mondta, hogy ez a két intézmény, a múzeum és az Iseum közötti megállapodás kérdése, hosszútávon viszont szeretnék a város intézményét az Iseum területén elhelyezni.
A Szombathelyi Képtárról röviden
A Szombathelyi Képtár 1985-ben nyílt meg, létrejöttét az egykori megyei tanácselnök, Gonda György szorgalmazta, 20. századi és kortárs képzőművészet profillal. Azóta is ez az egyetlen olyan épület, amely Magyarországon képtár céljára épült a 20. században. (A MODEM és a Ludwig Múzeum azóta épült ugyanilyen célból.)
A műalkotások céltudatos gyűjtése már 1980-ban megkezdődött, a nyitó állomány 1250 darab volt, ma 6000 darabos kollekcióval rendelkezik a képtár, festményekkel, szobrokkal, grafikákkal és egy jelentős textil gyűjteménnyel (3000 db), mindkét tekintetben országos szakfeladatot lát el a vasi intézmény. Jelentős szakkönyvtárral állnak a szakemberek és az érdeklődők rendelkezésére.
A gyűjtemény értéke – a legtöbbször kölcsönadott 10 alkotást figyelembe véve, melyek átlagos értéke 70 millió forint, legalább is a biztosításuk ilyen értéken alapul – több milliárd forintra rúg.
A Szombathelyi Képtár gyűjteménykezelő, és feldolgozó, műtárgyvédelem, múzeumpedagógia feladatokat lát el – az időszaki kiállítások rendezésén kívül. Látogatottsága egy 2008-as országos statisztika alapján 3959 fő volt. (Összehasonlításképpen: az ország másik, kifejezetten kortárs művészeti közgyűjteménye a Ludwig múzeum Budapesten 45.918 fő volt. Az arányokat figyelembe véve, a képtár nem panaszkodhat a látogatottsága miatt.) A Szombathelyi Képtár saját nyilvántartása szerint tavaly 6300-an látták a kiállításokat, idén július 31-ig 4076 látogatójuk volt. (A Capa-kiállítást kétezren látták.) Az idén még tíz időszaki tárlatot terveznek, az idei évre szóló munkaterv alapján.
A Szombathelyi Képtár önálló intézménnyé válásakor a létszám több mint 30 fő volt, most 14,25 alkalmazott látja el a feladatokat. A fenntartóktól érkező (szerződés szerinti) támogatás a tavalyi 75 millió forint volt, az idén ez csökkent 55 millió forintra. A képtár tervezett saját bevétele az idén 13 millió forint, és 30 millió forint uniós támogatást kaptak az előadó és szakköri termek korszerűsítésére, múzeumpedagógiai programokra.
A megyei önkormányzat költségvetési rendeletéből kiderül, a fenntartóktól kapott támogatást a képtár szinte teljes egészében a személyi és dologi kiadásokra fordítja. Műalkotásokat állami pályázatokon nyert pénzből vásárolnak.
Annak részletei, hogy a megyei múzeum milyen körülmények között működteti majd a képtárt, az egy másik cikk témája lehet, és bizonyára lesz is, viszont nem újdonság a képtár életében az integráció, annak idején a múzeum tagintézményeként kezdte a működését.
Kis szubjektív
Cikkünk írása közben hallottunk olyan megjegyzéseket, hogy „kevés a rendezvény a képtárban, leült a képtár”. Hogy mennyire helytálló ez a kritika, abban nem foglalnánk állást, viszont tény, hogy döntéshozót ritkán látunk a megnyitókon. Azt azért megjegyezzük, hogy a politika által a képtárnak megítélt támogatás is évről évre kevesebb. Az ország egyik legjelentősebb kortárs gyűjteménye Vas megyében, Szombathelyen van, és ha (feltéve, de meg nem engedve) egyetlen kiállítást sem rendezne a képtár, ennek a gyűjteménynek a gondozása, fenntartása kiszámítható és biztonságos körülmények között kell, hogy történjen.