Az ügyvéd szerint jogilag nincs teljesen rendben a tiltás.
Miközben a Fertő-tavon, a Balatonon, sőt Sárváron is vígan csúszkálnak az emberek a jégen, addig Szombathelyen minden évre tábla tiltja a Csónakázó-tavon való korcsolyázást, függetlenül attól, hogy 1 centis vagy 20 centis a jég. Az ügyvéd szerint jogilag nincs teljesen rendben a tiltás.
Az utóbbi hetekben tapasztalható nagy hideg nemcsak bosszúságot, de téli örömöket is hozott magával. Ahogy arról lapunk is hírt adott, az önkormányzatok egymás után nyitották meg a nagyközönségnek a területükön található tavak jegét.
A Balatonon nagyon sok helyen szabad a vásár, de említhetnénk a közelben Sárvárt is.
Ezzel szemben a szombathelyi Csónakázó-tóra ismét kikerült a „A jégen tartózkodni tilos” tábla, ahogy a korábbi években mindig.
Hogy miért is tilos Szombathelyen a tóra menni, annak jártunk utána.
Először is igyekeztünk kiverni a fejünkből azt a magyarázatot, hogy ehhez köze lehet a szomszédos, fizetős korcsolyapályának, helyette inkább a Szovához fordultunk, azt tudakolva, hogy jogilag hogy is van ez a táblakihelyezés.
Németh Gábor vezérigazgató válaszában arról tájékoztatott bennünket, hogy a tó a szombathelyi önkormányzat tulajdonában van, az üzemeltetési engedély – és az ezzel járó jogok és kötelezettségek - korábban a Városgazdálkodási Vállalatra, majd később annak jogutódjára, a Szova Zrt.-re szálltak.
Megtudtuk: a Csónakázó-tó üzemeltetési és kezelési szabályzatát még a Városgazdálkodási Vállalat „alkotta meg”, ebben pedig ez áll:
'' A téli időszak beálltával a tavakon képződött jégfelületen tilos sporttevékenységet űzni, illetve bárminemű mozgást végezni. A jégen való mozgást tilalmi táblákkal kell jelezni."
Németh Gábor közölte: „a szombathelyi Csónakázó-tó vize folyamatos mozgásban van, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag átfolyik rajta az Aranypatak. A vízszint szabályozás érdekében kifolyóval rendelkezik a Perint patak felé. Ugyanakkor vannak benne olyan részek is, melyek csak rendkívül zord körülmények közt fagynak be, ezért a jégréteg vastagsága rendkívül hektikus.”
A vezérigazgató hozzátette: „a szabadban, természetes jégrétegen a korcsolyapálya létesítésének igen komoly és szigorú szabályrendszere van, megfelelő vízoszlop magasság, terület elkerítése, terület megvilágítása, pályaőr biztosítása stb.”
Ezek a feltételek pedig a közelben rendelkezésre állnak, hiszen ott található a Szombathelyi Műjégpálya.
Nem látja ennyire egyértelműnek a helyzetet Hollósy Tamás szombathelyi ügyvéd.
Azt mondja, ha magánterületről lenne szó, minden rendben lenne, de mivel a Csónakázó-tó közterület, így gondok vannak a Szova indoklásával.
Ahogy a közútkezelő sem alkothat szabályzatot arról, hogyan mehetünk ki az utcára, úgy a Szova sem jogosult szabályozni, hogy az állampolgárok hogyan használják a tavat.
Míg az előbbit a KRESZ, az utóbbit „a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól” szóló miniszteri rendelet szabályozza.
Az ügyvéd szerint a Szovának nincs joga ahhoz, hogy felülírja az állampolgárok közterület használati jogait.
Ha bennünket, állampolgárokat a belügyminiszter alapvetően felhatalmaz arra, hogy ha befagy egy tó – különösen közterületi tó –, azon tartózkodhatunk, akkor azt egy zrt nem írhatja felül – véli Hollósy, aki szerint a tavon átfolyó Aranypatak veszélyességét is jó lenne valahogy bizonyítani, mivel a Balatonon vagy a Velencei tavon is vannak befolyások, víz alatti melegforrások, mégis lehet korcsolyázni.
Az ügyvéd szerint a Szova - hallgatólagosan - igyekezik összekeverni a fürdésre vonatkozó szabályokat a jégen tartózkodás szabályaival.
A szabad vizekben való fürdés esetén - ha sok ember akar úszni - a víz minőségén kívül, a fürdőhelynek bizonyos követelményeknek valóban eleget kell tennie, így pl. illemhely stb. A korcsolyázás esetében a közterület tulajdonosát korcsolyapálya kijelölésére kötelező jogszabály nincs, korcsolyapályát nem is kell kijelölni, csak lehet. A jogszabály nem szól semmilyen világításról sem.
Így a Szovának mindössze egy dolga lenne: megmérnie a jég vastagságát. Ha ez egy bizonyos területen eléri a 8, illetve a 12 cm-t, akkor ott a jég biztonságos.
Ami a „kellő szilárdság” fogalmát illeti, azzal kapcsolatosan a katasztrófavédelem honlapján található információk számítanak iránymutatónak. Ezek szerint a fagyásban lévő jég a következőképpen terhelhető:
- kb. 8 cm vastagságú jég -> egy felnőtt
- kb. 12 cm vastagságú jég -> egy csoport illetve sportolásra alkalmas
- kb. 18 cm vastagságú jég -> szánkók, fakutyák
Mit mond a törvény?46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól (részlet)
5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyóvizeken.