Cikkünkben a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvénycsomag részletei.
Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.
A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.
A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
Frissítés:
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyében - jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden Szegeden.
A rendelkezés kedden 12.30-13 óra körül lép hatályba - közölte.
A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.
Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.
Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont - 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles - járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett - bizonyos esetekben halasztó hatállyal - a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Acélkeretre szerelt pengésdróttal ellátott tehervagon a röszkei vasútállomás egyik vágányán. Az átalakított vagonnal zárják majd el az ideiglenes biztonsági határzár rését a Horgos-Szeged vasútvonalnál. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely (MTI)
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
Rendőrök a határzárként használt vasúti vagon mellett a szerb-magyar határon, Röszke térségében 2015. szeptember 15-én, amikor hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások. Fotó: Ujvári Sándor
A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.
A határzár építéséről szóló fotósorozatunkat itt nézheti meg.
Légtérzár a magyar-szerb határon
A szerb-magyar határon 1350 méter magasságig és 20 kilométeres sávban légtérzár van érvényben a kialakult migrációs válság miatt.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság az MTI-vel közölte, hogy a légügyi hivatal rendelkezése szeptember 10. óta van érvényben további intézkedésig.
A hatóság tájékoztatása szerint az intézkedés célja a szükséges légtér biztosítása a kialakult migrációs válság kapcsán a mindenkori valós helyzet megfelelő értékeléséhez, a rendészeti és honvédelmi szervek műveleteihez, beavatkozásaihoz, erőátcsoportosításaihoz, a hatósági akciók tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges légi felderítés zavartalan és biztonságos végrehajtásához.
Az adott légteret csak a rendészeti, honvédelmi, mentő és kutató-mentő, valamint katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtó légijárművek használhatják, a menetrend szerinti nemzetközi utasforgalomra az intézkedésnek nincs hatása - közölte a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, emlékeztetve arra, hogy ez megfelel a korábbi gyakorlatnak, amikor például a 2006-os és a 2012-es árvízvédelmi feladatok biztosítása érdekében rendeltek el hasonló korlátozásokat.