Eredetileg vegyésznek készült.
Jorge Mario Bergoglio, azaz Ferenc, az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban.
Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe.
A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el.
1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.
A lengyel pápa halála után tartott konklávén a kiszivárgott hírek szerint ő volt Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa, s állítólag a szoros negyedik forduló után maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak.
Bergoglio konzervatív teológiai nézeteket vall, elutasítja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta Argentínában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel és megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a házasságon kívül született gyermekeket.
Az evilági dolgokat elutasítja, érsekként sem volt autója, inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a fényűző főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti.
A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (amely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz.
Személye hidat képez a harmadik világhoz: olasz származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti regionális közösség tagja.
Az egyházat megrázó botrányokban érintetlen, s mind a konzervatív, mind a mérsékeltek tisztelik intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját.
Megválasztása jelzi, hogy az egyház nagyobb súlyt helyez az Európán kívüli világra, ahol immár a katolikusok többsége - egyedül Latin-Amerikában 42 százalékuk - él.
A római katolikus pápák névsora a XX. századtól
A konklávé megválasztotta a római katolikus egyház 266. fejét, I. Ferenc pápát. A pápaság, Európa legrégibb ma is fennálló intézménye közel kétezer éves történetre tekint vissza.
A római katolikus pápák névsora a múlt századtól:
256. XIII. Leó (Gioacchino Pecci)
1878. február 20-1903. július 20.
257. Szent X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto)
1903. augusztus 4-1914. augusztus 20.
258. XV. Benedek (Giacomo della Chiesa)
1914. szeptember 3-1922. január 22.
259. XI. Piusz (Achille Ratti)
1922. február 6-1939. február 10.
260. XII. Piusz (Eugenio Pacelli)
1939. március 2-1958. október 9.
261. XXIII. János (Angelo Giuseppe Roncalli)
1958. október 28-1963. június 3.
262. VI. Pál (Giovanni Battista Montini)
1963. június 21-1978. augusztus 6.
263. I. János Pál (Albino Luciani)
1978. augusztus 26-1978. szeptember 28.
264. Boldog II. János Pál (Karol Wojtyla)
1978. október 16-2005. április 2.
265. XVI. Benedek (Joseph Ratzinger)
2005. április 19-2013. február 28.