Nagyfater-rock'n'roll – Skorpió 40. születésnapi koncert a Tabánban (koncertkritika)

2013.08.20. 07:51

"Megbújhatott egy időkapu valahol ..."  Rose Budapestről jelenti.

Skorpió

Megbújhatott egy időkapu valahol a villamosmegálló környékén, ez volt a legelső sejtés, amikor megérkeztünk a legnépszerűbb budai szabadtéri koncerthelyszínre. Elég volt csak a közönségre vetni egy pillantást, hogy észleljük: megérkeztünk a hetvenes évekbe. És a Skorpió még csak ezután kezdett játszani...

Elnéztük a programot, így aztán Török bácsiról meg a Miniről most lemaradtunk, de úgysem ők voltak az augusztus 19-i Tabán-beli heppening fő menüpontja, hanem a 40. születésnapját ünneplő supergroup, a Skorpió.

Skorpió Budapesten


Supergroup – a kifejezés egyszerre avítt, vicces és félreérthető, még ha mikor keletkezett, volt is benne logika. Hogy tudniillik olyan zenészek állnak össze egy együttesbe, akik korábban más zenekarokban már bizonyítottak, külön-külön is sztárnak számítanak. Ilyen háttérrel alakult meg a Skorpió is 1973-ban.

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


A másfél órás születésnapi koncertre gyanúm szerint az összes csöves eljött, aki a környéken fellelhető volt, és aki már a hetvenes években is a színpad körül lebzselt. Vagy haza se mentek azóta...

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


Negyven év, az már bizony két generáció, a Skorpió zenéjére így még a Hobótól kölcsönvett „apák rock and rollja” titulus sem illik, legyen inkább a nagyapáké. Még inkább: nagyfateroké.

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


Indulás előtt még azon agyaltam, hogy van-e nekünk Skorpió-CD-nk, és ha igen, vajon hol – a ráhangolódás végett. Ez ugyanis tipikusan az a zenekar, aminek a nevét ismerem, a tagoknak a felét is legalább fejből felsorolnám bármikor, de ha keresztre feszítenek, se ugrik be egynél több daluk.

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


A helyszínen aztán megvan az aha-élmény, tényleg, hiszen a Dédapám is, meg az, hogy „farmergatyám vége belelóg a vízbe...” Természetesen ezt (A folyóparton ülve) is eljátsszák, lenyomják a lemezen soha meg nem jelent Anyaszívet (nem olyan nagy kár érte), a Szevasz, havert,  A vén koldust... Szőke, negyvenes nő jegyzi meg mellettem a barátnőjének: „ja, hát öregek már ezek is, de olyan aranyosak!”

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


Amire nem számítottam, és kellemes csalódás volt, mert abszolút nem ismertem ezt tőlük (mea culpa), az Gershwin Kék rapszódiájának skorpiós átirata. Jól szólt, hát hogy is szólhatott volna másképp, ilyen zenészekkel: Frenreisz Károly (ének, basszusgitár, szaxofon), Szűcs Antal Gábor és Tátrai Tibor (gitár), Pálvölgyi Géza és Papp Gyula (billentyűk), Németh Gábor (dob).


És igen, ez a szám azért is volt igen jó, mert csak a zene volt. Szöveg nem. A Skorpió dalszövegeinek nagy része menthetetlenül bárgyú, szerintem régen is annak számíthatott (Rongylábkirály – izé, hogy mi van?), de amit zeneileg produkálnak, az igen precízen kidolgozott, komoly tudásról árulkodó, színtiszta rock. És ezt ma is tudják, nem csak a hőskorban. 

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


Fél 10 körül becsülettel elköszön a csapat, hiszen 10-ig van engedély hangoskodni, még bőven férjenek bele a ráadás számok is: elsőnek a Dédapám (ami már akkor is oldschool volt, amikor írták, hát még ma – az időkapu még egyet teker rajtunk) aztán az Azt beszéli már az egész város (újra dübörög a banda), és végül még egy dal, amit – fájdalom, de így van – elfelejtünk, mire hazaérünk. Utána még hosszan szól a skandálás: „szép volt, fiúk”, aztán csendesen hazaszivárgunk.

Skorpió születésnapi koncert Budapesten


Az értékelésen dilemmázunk kicsit, F. rávágja, hogy 10, hozzátéve, hogy a hangosítás időnként döcögött (törtszám esetén lefelé kerekítés lesz). Szerintem a dalszövegekre 40 év után sincs mentség, így hiába volt minden flott, telt ház, akarom mondani, telt domboldal, 7-esnél jobbat nem adhatok, úgyhogy:

Értékelés: 8/10

.