Mind pénzügyileg, mind politikailag is egyre nehezebb követni, hogy mi történik a hagyományos energiahordozók terén, és valljuk, be, ez ügyben a jövő sem látszik túl bíztatónak. Így érthető, hogy egyre nagyobb érdeklődés övezi az alternatív energiákat, ezen belül is a napenergiát.
Persze itt is számos kérdés fogalmazódik meg bennünk. Ezeket most meg is kérdeztük a téma helyi szakértőjétől, Zsirai Andrástól, a Vas megyei Freenergy cég ügyvezetőjétől.
ALON: Mi az a kérdés, amit legtöbbször feltesznek az érdeklődők?
Zsiray András: Hogy mennyi a megtérülési idő.
És mennyi?
Általában 7-10 év között van. Rendszertől függ, de nagyban befolyásolják az ingatlan egyéb jellemzői is, mint például a hőszigetelés, a tető és a nyílászárók minősége stb.
Az emelkedő energiaárak és az egyéb bizonytalanságok miatt egyre nagyobb lakossági figyelem fordul az alternatív energiák, köztük a napenergia felé. Ki az, akinek érdemes ebben gondolkodnia?
Szinte mindenkinek. A fiatal és a középosztály kétségkívül nyitottabb erre a kérdésre, a megtérülési idő miatt ők eleve másként, hosszabb távon gondolkodnak. Ugyanakkor, ha az idősebbeknek van megtakarított pénzük, könnyen lehet, egy ilyen beruházással évente többet takaríthatnak meg, mint amennyi a banki kamat, és maga a beruházás értéke is megmarad, hiszen értékesebb lesz tőle az ingatlan.
Kezdjük az elején, mert - magamat is beleértve - sokan vannak, akik érdeklőnek, de nagyon keveset tudnak erről az egészről.
Ez így igaz. Tegyük akkor rendbe először az alapismereteket. A napenergiát hasznosító eszközök két nagy csoportra oszthatók. Az elsőbe az úgynevezett szolártermikus rendszerek tartoznak: ezek háztartási melegvíz előállítására és folyadékos fűtésrásegítésére alkalmasak. A másik az úgynevezett fotovoltaikus – más néven napcella vagy napelem – eszközök csoportja. Ez utóbbiak áram előállítására alkalmasak. Hogy mikor melyiket érdemes használni, azt mindig a konkrét igények és az adottságok határozzák meg.
Celldömölk
Mi az a minimum, amiben érdemes gondolkodni?
A legegyszerűbb napenergiás beruházás, amivel azonnal érezhető a megtakarítás, az úgynevezett használati melegvíz rendszer. Lényege, hogy egy kisebb, tetőre kitett fényelnyelő felülettel a ház melegvízfogyasztásának egy részét kiváltjuk. Hogy konkrétak legyünk: mi úgy számolunk, hogy egy lakásban egy ember egy nap alatt körülbelül 50 liter melegvizet fogyaszt, azaz egy négytagú család körülbelül 200 litert. Mivel célszerű 2 napra tartalékolni (mert nyáron is lehet egy-egy napsütésben gyengébb nap) ezért egy 400 literes melegvizes tárolót szoktunk ajánlani. Ez a leggyorsabban megtérülő dolog, az év 70 százalékában megtermeli a család melegvizét. Ezt a mi cégünknél most 700 ezer és 1,2 millió forintból lehet kihozni. Ebből az összegből még le kell számolni az állami támogatást, ha van. Tavaly volt, ami 35 százalék vissza nem térintendő támogatást jelentett, és természetesen ez komoly ösztönző tényező volt. Reméljük, lesznek még ilyen pályázatok.
A következő lépcső?
Amikor a napenergiát a használati melegvíz előállítása mellett fűtésrásegítésre is használjuk. Ennek lényege, hogy egy, nap által felmelegített speciális folyadék kering a rendszerben, amely a pincében, vagy valahol máshol átadja a hőt az erre a célra beépített puffertárolónak. A tárolóból kerül a radiátorba keringő „hagyományos” központi fűtési vízhez, így segítve az otthon fűtését. Ugyanez alkalmazható padló- vagy falfűtés esetén is. Lényegét tekintve nem bonyolultabb, mint a csupán használati melegvizes rendszer, de nagyobb felület kerül a tetőre, több puffertároló kell hozzá. Ez utóbbiak segítségével nyáron medencét vagy jakuzzit is fűthetünk. Ami az árat illeti: az ingatlan minden tíz fűtött négyzetméterére egy négyzetméter napkollektorral számolunk, így egy átlagos háznál ez a beruházás 2 - 2,5 millió forintot jelent.
Söpte
Ez a rásegítés mekkora rásegítést jelent a gyakorlatban?
A téli hónapokban 20 százalék körüli, éves átlagban 35-45 százalék megtakarítással lehet számolni. Persze ez nagyon időjárásfüggő, de úgy lehet kalkulálni, hogy áprilistól október végéig nem nagyon kell begyújtani a kazánt, a melegvíz pedig egész évben megvan.
Ezek az árak tartalmazzák a szerelési költséget?
A szerelési költség marginális, általában 80 és 130 ezer forint között van.
Nekem gázkonvektoraim vannak. Itt mi a megoldás? Nincs valami olyan kütyü, ami fent összegyűjti a meleget és lent hősugárzóként kibocsátja.
Dolgoznak egy olyan rendszeren, amely nyáron hideget, télen meleget fúj majd. De ettől függetlenül is sok mindenre megoldást jelent a korábban említett napcellás rendszer, melynek segítségével nem melegvizet, hanem egyenáramot termelünk a napfény segítségével, melyet aztán 220 voltos váltóárammá alakítunk, amivel azt csinálunk, amit akarunk, háztartási gépeket hajthatunk vele, fűthetünk, bármi.
Ez a rendszer flexibilisebbnek tűnik.
Igen, flexibilisebb, de az ára is magasabb. Általában azok használják, akik az infrastruktúrától messzebb élnek, és így oldják meg az áramellátásukat. Persze itt olyan kérdéseket kell megoldani, mint az áram tárolása stb. Újabban kezd elterjedni, hogy a napenergia segítségével megtermelt áramot az adott áramszolgáltató megvásárolja. Így nincs szükség akkumulátorokra, a felesleges áram bemegy a nagy rendszerbe, és amikor a háznak szüksége van plusz áramra, például éjszaka, akkor azt onnan visszavásárolja. Egy komolyabb, 3 kilowattos rendszerrel egy átlagos ház áramszükségletének a dupláját meg lehet termelni. Ez azt jelenti, a hó végen a villanyszámlát nem a tulajdonos, hanem a szolgáltató fizeti.
Zanat
Nem hangzik rosszul. Mennyibe kerül egy ilyen?
Egy ilyen rendszert jelenleg 1-1.2 millió forint/kilowatt áron lehet kalkulálni, az előbb említett 3 kilowattos rendszer tehát 3-3,5 millió forint körül van. Ebben minden benne van.
Van már ilyen mondjuk Szombathelyen?
Egyet már mi is szereltünk, most várjuk az E.On-tól a kétirányú mérőórát. A keleti országrészben valamiért sokkal több ilyen van.
A napenergia hasznosítása – különösen Magyarországon – még meglehetősen új dolog. Összességében mik a tapasztalatok? Elégedettek a megrendelők?
Igen, a nagytöbbség mindenképpen elégedett. Nem titok, vannak olykor negatív hangok is, jellemzően olyanok, akik valami csodát vártak, annak ellenére, hogy mi mindig alaposan elmagyarázzuk, hogy ki mire számíthat. De sokkal jellemzőbb az a hatvanéves bácsi, aki minden hónapban felhív minket és elmondja, hogy mennyivel kevesebb fát kell a kazánhoz talicskáznia. Vannak egyébként egészen extrém megtérülések is, tudunk például olyan panzióról, ahol 50-55 százalékos gázmegtakarítást tapasztaltak, ami nagyon komoly pénzt jelent.
És aki érdeklődik, miért pont önöket keresse?
Nem magunkat, sokkal inkább a rendszereinket szoktam ajánlani. Amiket mi árulunk, azoknak az utolsó csavarja is Nyugat-Európából, ezen belül Németországból jön, azaz nem kelet-ázsiai termékek, melyeknek kapcsán valószínűleg mindenkinek vannak bizarr tapasztalatai. Mindez a beszélgetés első kérdése, a megtérülési idő miatt érdekes. Nem mindegy, hogy az említett 7-10 év megtérülési idő után - vagy ne adj isten, még az előtt - fel kell csákányozni az egészet, vagy éppen még két-háromszor annyi ideig működik. Amit mi forgalmazunk, azoknak elődeit 25 évvel ezelőtt kezdték beépíteni Németországban, és még most is vidáman működnek. Utána lehet számolni, mindez mekkora további megtakarítást jelent.
***
Amennyiben Önnek kérdése van, kérjük, írja be a hozzászólás mezőbe, és a Freenergy szakemberei válaszolnak!