Újabb hullámokat kavar Németországban az elmúlt hét végén feltárt, legkevesebb 10 áldozatot követelő neonáci gyilkosságsorozat. Egy keddi parlamenti közlés szerint a tettesek nem egyedül cselekedtek, a feltételezések szerint neonáci körökből segítőik voltak.
A külföldiek ellen elkövetett, az idegengyűlölet által vezérelt merényletekről, illetve a magát Nemzetiszocialista Illegalitásnak nevező terrorcsoportról a nap folyamán új leleplezések láttak napvilágot és mind több a kérdőjel a hatóságok, elsősorban a belső elhárítás funkcióját ellátó alkotmányvédelmi hivatal tevékenységével kapcsolatban is.
A karlsruhei szövetségi ügyészség bejelentése szerint a Türingia tartományból származó három feltételezett merénylőt - akik közül két férfi november elején öngyilkosságot követett el - nem csak a nyolc török és egy görög kisvállalkozó, valamint egy fiatal német rendőrnő meggyilkolásával gyanúsítják, hanem ugyancsak külföldiek ellen irányuló és számos sebesültet követelő robbantásos merényletekkel és gyújtogatásokkal, valamint bankok elleni támadásokkal is. A merényleteket 2000 és 2007 között követték el különböző német városokban, de általános megdöbbenésre minderre hivatalosan csak a múlt hét végén derült fény. A hatóságok akkor ugyanis őrizetbe vettek egy 37 éves hannoveri férfit, aki a feltételezések szerint a gyilkosok cinkosa volt, és lakásán különböző leleplező dokumentumokra és egy DVD-re bukkantak, amelyen a Der Spiegel beszámolója szerint a merénylők saját bűncselekményeiket magasztalták. Előzőleg pedig egy kiégett zwickaui házban rábukkantak arra a Svájcból származó, cseh gyártmányú fegyverre, amellyel az áldozatokat agyonlőtték. A nyomozás több szálon folyik, a "türingiai trió" életben lévő harmadik, egyben egyetlen női tagja, valamint a feltételezett hannoveri bűntárs vizsgálati fogságban van.
A merényletsorozattal kedden a Bundestag illetékes, a titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága is foglalkozott. A testület elnöke szerint mindenekelőtt azt igyekeztek feltárni: miként fordulhatott elő, hogy a neonáci csoport éveken keresztül szinte akadálytalanul gyilkolhatott. A szociáldemokrata Thomas Oppermann sajtónyilatkozatában annak a nézetnek adott hangot, hogy a gyilkosok nem egyedül cselekedtek, és minden valószínűség szerint ugyancsak neonáci körökből további segítőik voltak.
Az újságok és pártállástól függetlenül a politikusok is bírálják a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt, valamint a tartományi hivatalokat, amiért nem léptek fel kellő határozottsággal a szélsőjobboldallal szemben. Különösen a türingiai, valamint a hesseni tartományi hivatalt gyanúsítják súlyos mulasztásokkal. Az előbbi ugyanis állítólag már 1998-ban felfigyelt a szóban forgó neonáci csoportra, de semmit nem tett ellene. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig belbiztonsági forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a hesseni alkotmányvédelmi hivatal egyik alkalmazottja a helyszínen tartózkodott akkor, amikor a merénylők 2006-ban Kasselben egy török kisvállalkozót lemészároltak. Köztudomású, hogy az alkotmányvédelem szélsőjobboldali körökben is számos beépített emberrel rendelkezik, szerepe azonban a történtek fényében mindenképp tisztázásra szorul.
Vezető német politikusok - Angela Merkel kancellárral és Hans-Peter Friedrich belügyminiszterrel az élen - most a szélsőjobboldali terrorizmus új dimenziójáról és a szélsőjobboldal rendkívüli veszélyéről beszélnek. Ugyanakkor számos vád hangzik el velük szemben is azzal kapcsolatosan, hogy mindeddig elsősorban az iszlám terrorizmusra, valamint a szélsőbaloldalra összpontosítottak, és lebecsülték a szélsőjobboldali fenyegetettséget. Maga Merkel kancellár több nyilatkozatban is hangsúlyozta: szégyen Németország számára, hogy mindez megtörténhetett.
A nap folyamán ismét több magas rangú politikus sürgette a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltásának újbóli kezdeményezését. Az Angela Merkel vezette CDU lipcsei kongresszusán szintén támogatta ezt és külön bizottságot állított fel a betiltás esélyeinek felmérésére. Az NPD betiltását ugyanis az alkotmánybíróság egy ízben, 2003-ban már elutasította, arra hivatkozva, hogy a neonáci szervezet soraiban sok a beépített ügynök, és ezért a megfelelő jogi eljárás nem biztosítható. Ezek a körülmények azóta sem változtak, ezért szakértők szerint az esetleges újabb betiltási kezdeményezésnek most sem lenne esélye. Emellett a szakértők hangsúlyozták azt is: a párt illegalitásba kényszerítése nem csökkentené a szélsőjobboldali veszélyt.