A New York Times a magyar belpolitikáról, Der Spiegel az Új Színházról

2011.12.12. 13:41

A The New York Times internetes kiadásában vasárnap megjelent írásában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, a lap publicisztikai rovatának állandó szerzője kifejtette, hogy a gazdasági válság hiteltelenné teszi a vezetőket és az intézményeket, veszélyezteti a demokratikus értékeket. A szerző különösen a magyarországi fejlemények miatt fejezte ki aggodalmát. A Der Spiegel című német hírmagazin terjedelmes riportot közölt az Új Színház körüli fejleményekről hétfőn megjelent számában.

A közgazdász a Depression and Democracy (Válság és demokrácia) című írásában rámutatott, hogy noha a pénzügyi válság közvetlen veszélyét sikerült elhárítani, valószínű, hogy egy egész Európára kiterjedő recesszió alakul ki. Krugman szerint Amerikában nem ismert széles körben az európai politikai fejlemények súlyossága.

Ugyanakkor "senki, aki ismeri Európa történelmét, nem nézheti borzongás nélkül az ellenségeskedésnek ezt az újjáéledését. De lehet, hogy még rosszabb dolgok történnek" - írta Krugman, aki felhívta a figyelmet az osztrák és a finn szélsőjobb előretörésére, és emlékeztetett az EBRD novemberi jelentésére, amely szerint az EU új tagállamiban, elsősorban ott, ahol a legnagyobb volt a gazdasági visszaesés, erősen csökkent a demokrácia köztámogatottsága. A szerző szerint legalább egy országban, Magyarországon, a demokratikus intézmények "aláaknázása" folyik.

"Magyarország egyik jelentősebb pártja, a Jobbik egy rémálom az 1930-as évekből: romaellenes, antiszemita és még egy félkatonai szárnya is van. De a közvetlen veszély a Fidesztől, a kormányzó jobbközép párttól ered" - fogalmazott Paul Krugman. Mint írta: a Fidesz tavaly elsöprő többséget szerzett a parlamentben, legalább részben gazdasági okok miatt, valamint "az akkor kormányzó balliberális pártok rossz gazdálkodásának, korruptságának köszönhetően." Krugman szerint a Fidesz által tavasszal "keresztülvert" új alkotmány, "úgy látszik arra hajlik, hogy megalapozza a hatalom állandó megtartását. (...) mindez a tekintélyelvű uralom újbóli létrehozásához vezet a demokrácia egy papírvékony máza alatt, Európa szívében. És ez egy példa arra, hogy mi történhet sokkal szélesebb körben, ha ez a válság folytatódik" - írta Paul Krugman.

A szerző szerint nem világos, hogy mit lehetne tenni Magyarország "autoriter" irányba történő csúszása ellen. Megfogalmazása szerin az amerikai külügyminisztérium javára írható, hogy "nagyon is rajta van az ügyön", de ez alapvetően európai kérdés.

A Der Spiegel szerzője, Philipp Oehmke Jogi kultúra című cikkében azt írja, hogy Márta István utódja az Új Színház élén "egy színész, aki nemrég még a szélsőjobboldali Jobbik pártért harcolt a választási kampányban, és egy drámaíró, aki nyíltan vállalja, hogy antiszemita." A jelenlegi igazgató pedig "az egyik első széles körben ismert áldozat abban a +kulturkampfban+, amely Budapesten tombol, amióta a jobboldali populisták átvették a kormányzást".

A Fidesz parlamenti erejével kapcsolatban Oehmke megállapítja: „kétharmados többséggel nagyon át lehet alakítani egy parlamentáris demokráciát, újjá lehet teremteni egy országot. (…) Egy ország kultúráját azonban nem lehet ilyen egyszerűen átalakítani.

A kultúra Magyarországon, mint sok más európai országban, balliberális. A kultúra azt csinál, amit akar és gondol. Viszont annak, aki egy egész államot az ellenőrzése alá kíván vonni, meg kell szereznie a hatalmat az emberek gondolatai fölött is.

Pontosan erről van szó Magyarországon ezekben a napokban. Az emberek gondolataiért zajlik a küzdelem.” A szerző ismerteti egyebek között a József Attila-szobor esetleges áthelyezésével kapcsolatos fejleményeket, és bemutatja a költőt, akinek alkotásait a munkásköltészet klasszikusainak nevezi, magát a költőt pedig marxista világképpel rendelkező humanistaként jellemzi, majd megjegyzi: „az új kormány nem gondolja, hogy egy ilyen személyiség szobrának a Parlament előtt kell állnia. Ez olyan, mintha Németországban lebontanának egy Schiller-szobrot, amiért a költőnek hosszú haja volt.”

.