A szarvasmarha-ágazatban komolyabb fejéstechnológiai fejlesztésekre lenne szükség Vas megyében, hogy jó minőségű alapanyagot tudjanak biztosítani, a beruházásokra viszont nincs elegendő pénz - közölte Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője az MTI-vel.
A tej előállításának önköltsége lényegesen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál. A tejtermelés a 130-140 forint közötti literenkénti árral lehetne rentábilis; a tejelő tehenekkel rendelkező nagygazdaságok más ágazatból bejövő többletjövedelmeikből tartják fenn a tejelő állatállományt.
Lukács Zoltán elmondta: gyakran előfordul, hogy az évről évre változó állattartási költségek, magas takarmányárak miatt a már elnyert pályázatokat is visszaadják az állattartók, és inkább nem fejlesztenek. Az európai uniós pályázatoknál ugyanis előírás, hogy öt évig szinten kell tartani az állatállományt, ezért a szankcióktól tartva inkább lemondanak a beruházásról.
A nagyüzemekben nagyobb tehénszámmal próbálják meg minimálisra csökkenteni a költségeket. 2001-ben a 41 ellenőrzésbe vont tehenészetben átlagosan 239 tehenet tartottak, a jelenleg működő 19 tehenészeti nagyüzemben az átlagos tehénszám meghaladja a 400-at. Az elmúlt tíz évben mintegy 2.100-zal csökkent a tejelő szarvasmarhák száma, 2001-ben 9.793 tehenet tartottak a gazdaságokban, 2011-ben 7.665 volt a tehenek száma.
Az ezredforduló előtt Vas megye "szarvasmarha nagyhatalomnak számított". 2000-ben 37 ezerre becsülték a szarvasmarha-állományt, ebből a tehenek száma meghaladta a 18 ezret. 2011-re több mint 30 százalékkal csökkent a szarvasmarha-állomány. A megyében már csak 25 ezer szarvasmarhát tartanak és ezzel párhuzamosan 12.900-ra csökkent a tehenek száma is - közölte Lukács Zoltán.
Jelezte, hogy az állatállomány jelentős csökkenése a baromfiágazatban is tapasztalható. A baromfihús kilogrammonkénti 255 forintos felvásárlási ára éppen fedezi a költségeket, a beruházásokra már nem marad pénz.