Elvira Futófesztivál: Új utakon

Az égiek végül is kegyesek voltak a megye egyik legszimpatikusabb tömegsport-rendezvényéhez. Az Elvira Futófesztivál az idén megváltozott formában zajlott, nem titkoltan a célból, hogy nyisson a nagyobb tömegek felé. Az ALON ott volt, közli a , s van egy is. Jó egészség!

Az égiek végül is kegyesek voltak a megye egyik legszimpatikusabb tömegsport-rendezvényéhez. Az Elvira Futófesztivál az idén megváltozott formában zajlott, nem titkoltan a célból, hogy nyisson a nagyobb tömegek felé. Az ALON ott volt, közli a , s van egy is. Jó egészség!

A szabadtéri sportok bizony alaposan időjárásfüggők. Így az Elvira Futófesztivál szervezői - tekintettel az éjszakai viharra és felhőszakadásra - forgolódtak hajnalig az ágyukban, azon morfondírozva, hogyan is lesz ebből futóverseny néhány óra múlva.

Aztán vasárnap reggel az égiek úgy döntöttek, beszállnak a szponzorok közé. Az eső elállt, és szerencsére a nap sem kezdett őrült őrjöngésbe, úgyhogy a sportemberek elégedetten konstatálták, hogy ennél ideálisabb futóidő már csak a mesében létezik. Hogy az éji égzengés mennyi vidékit tartott vissza az idevándorlástól, azt persze nem tudni.

Egyébként részben az időjárás volt az oka, hogy átalakult az immár tizennegyedik alkalommal megrendezett verseny. A szokásos június végi időpontnak már jó esélye van, hogy telibe kap egy gatyarohasztó kánikulát, amely pokolian nehézzé teheti a maratoni (42 km) és minimaratoni (14 km) távot egyaránt. Ahogy történt például tavaly is. A másik ok a váltásra az volt, hogy a szervezők – a névadó Söjtöry Elvirával az élen – szeretnék minél nagyobb tömegek számára csábítóvá tenni a rendezvényt. Adj’ isten, hogy sikerüljön!

E két tényező együtt játszott szerepet, hogy az idén lerövidültek a távok. A maratoniból félmaratoni lett, még mindig igen tiszteletre méltó 21 kilométerrel, s a minimaratonit 10 kilométeres futásra csippentették, talán azért is, hogy a magamfajta botcsinálta, de annál lelkesebb futóknak is legyen némi sikerélménye.

Nem mintha túlságosan lényeges lenne, de az útvonal is megváltozott. A városkerülés helyett most a Fő térről a Körmendi út érintésével egyenesen Nárai felé ment a mezőny, ahol a falu előtt volt a fordító mindkét távon, annyi különbséggel, hogy a félmaratonisták (van ilyen szó?) többször fordultak.

Az évszakhoz képest zord idő alaposan visszatartotta a nézőket, viszont futáshoz – ahogy fentebb már megjegyeztük - tényleg ideális volt. Ami a VIP-eket illeti, Ipkovich György csak az esemény elindításánál segédkezett (az is valami), ám Dr. Prugberger Emil, a Pro Savaria Egyesület elnöke, korábbi alpolgármester elindult 10 kilométeren, s egyáltalán vallott szégyent, mivel korosztályában a dobogó harmadik fokára állhatott. (Az aranyos volt, hogy a bagolyvári dombnak felfelé a doktor megkérdezte tőlem, mennyien vannak mögöttünk, majd mikor megtudta, hogy vagy húszan, megnyugodva rábólintott a tényre, s nem forszírozta a kaptatót. Aztán pár kilométerrel később lazán elhúzott mellettem.)

A rendezés továbbra is hibátlan volt, a lebonyolítás sima és pontos, bőkezű szponzorokkal, beleértve egy leveses Knorr-sátrat a befutásnál meg a több mint kéttucat kategóriában osztogatott megannyi ajándékot. Ez egyébként azt is jelenti, a futásnak jócskán akad támogatója a városban, s egyáltalán nem tűnik rossz ötletnek ez a „tömegesítési” elgondolás.

Mellesleg nemcsak a két „nagytáv” rövidülése mutatott ez irányba. Indult egy 3 és fél kilométeres „Maratonka”, amelynek egy anyuka babakocsit tolva vágott neki, s egy „Bébimaraton” nevű háromszáz méteres verseny, kimondottan a legapróbbaknak. Ez utóbbi – számomra legalábbis - váratlan siker volt, még pelenkás babák is végigkacsázták a távot, apu-anyu kezét fogva.

A következő év a rendezvény 15 éves jubileumát is jelenti egyben, s Söjtöry Elvira már most töri a fejét, hogyan lehetne emlékezetessé tenni a versenyt. Legkönnyebben úgy tudunk neki segíteni, hogy eljövünk futni …

Nézze meg a képgalériánkat is!

Elvira Futófesztivál 2004: Abszolút és korcsoportos időeredmények

Élménybeszámoló a 2003-as Elvira Maratoniról