Veszélyes szakemberhiány Magyarországon

Nemrég Magyarország még arról volt híres, hogy jól képzett munkaerőt tud felmutatni, szakmunkások tekintetében azonban ma már korántsem ez a hírünk. A diplomamánia, a szakmunka elutasítása egyaránt szakképzettek hiányához vezet.

Nyugat-Magyarországon leginkább szakmunkásokból, termékigazgatókból, rendszergazdákból és fizikai munkásokból van hiány, Budapesten kutatás-fejlesztési, valamint értékesítési és marketing-csúcsvezetők hiányáról panaszkodnak a cégek, Kelet-Magyarországon az alkalmazásprogramozók hiányoznak, a szakmunkás-, a mérnök- és a technikushiány pedig országos méreteket öltött. Míg a vállalatok több mint felénél erősödik a munkaerőigény, addig drámai módon csökken az elérhető és képzett szakemberek hiánya.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Executive Consultants Kft. közös felmérésével készült elemzés – amely elsősorban a Magyarországon működő német tulajdonú vagy érdekeltségű vállalatokat vizsgálja – azt igazolja, hogy a szakemberhiány csökkenti a magyarországi befektetési kedvet. A megkérdezettek fele a szakképzés gyenge minőségében és rugalmatlanságában, valamint a versenyhelyzetben látja leginkább a munkaerőhiány okait. Többen a magyar fiatalok között dívó diplomamániát és a szakmunka pályakezdők körében jellemző elutasítását is említették.

A felmérés szerint a hazai szakképzés nem fedi a vállalatok igényeit, ezért a képzettségekben fennálló hiányosságokat a vállalatok maguk próbálják megoldani saját költségeik terhére. A vállalaton belüli továbbképzések száma folyamatosan nő. A Budapesten és vonzáskörzetében működő cégeknek ugyan csak egyharmada növeli a belső képzések számát, Nyugat- és Kelet-Magyarországon azonban a megkérdezettek 80 százaléka.

Ez látszatra megoldja a gondokat, elemzők szerint azonban jelzésértékű, hogy a vállalatok kevésbé bíznak a szakmai alap- és továbbképzés keretfeltételeinek javulásában. A cégek szerint a magyar képzési rendszert dinamikusabbá, gyakorlatközelibbé kell tenni ahhoz, hogy alkalmazkodóképesebb legyen, és jobban tudja szolgálni a gazdasági szereplők folyamatosan változó igényeit.

Budapesten és vonzáskörzetében a cégek több mint fele jelezte, hogy emelkedni fog a szakképzett munkaerő iránti igénye, de a nyugat- és a kelet-magyarországi vállalatok is hasonlóan gondolkodnak.

A járulékteher és a bérköltség mellett az elérhető munkaerő száma is lényeges szempont ahhoz, hogy új beruházásaikhoz milyen helyszínt válasszanak a vállalatok.

Egyelőre úgy tűnik, ezt a három tényezőt szemlélve Szlovákia és Románia komoly versenytársa Magyarországnak. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Executive Consultants Kft. szakemberei szerint Magyarországnak más előnyökkel kell meggyőznie a potenciális befektetőket.

A munkaerőhiány okai	Budapest és térség	Dél- Magyarország	Nyugat- Magyarország	Kelet- Magyarország
nagyfokú kereslet versenyhelyzet a szakképzés gyenge minősége a szakképzés rugalmatlansága a diplomamánia a szakmunka elutasítása	kutatási és fejlesztési vezető gyártási és termelési vezető anyaggazdálkodási/ beszerzési vezető pénzügyi és számviteli vezető/kontrolling eladási/értékesítési/ marketingvezető mérnök/technikus alkalmazás- programozó	műszaki csúcsvezető szakmunkás	szakmunkás termékigazgató rendszergazda fizikai munkás	eladó rendszergazda fizikai munkás szakmunkás értékesítési/ marketing csúcsvezető

Kapcsolódó írás: Gyerekek, legyetek keresett mesterek!