A történelmi szálak a második világháború utolsó napjaira nyúlnak vissza, amikor Magyarországról napi kényszermunkára hurcolták a romákat Ausztriába, jellemzően a nyugati országrészről. Az osztrák kárpótlási törvény értelmében ezek a romák kárpótlási igényt jelenthettek be, a megítélt pénzt pedig az e célra létrehozott Osztrák Megbékélési Alap fizeti ki.
Az elhurcoltak számára a kártérítés összege egymillió-hétszázezer forintnak megfelelő, az örökösök ennél kevesebbet kapnak, körülbelül nyolcszázötvenezer forintot.
A rendőrség azután kezdte meg a vizsgálódást, miután gyanú merült fel az esetleges visszaélésekkel kapcsolatban. Van olyan Vas megyei falu, ahonnan több kárpótlási igény érkezett, mint ahányan ott laknak, és érkeztek bejelentések olyanoktól is, akiknek gyanús lett, hogy velük kárpótlást igényeltetnek, de az összeg nagyobb része valaki más zsebébe került.
A Vas megyei rendőrség által szeptember 9-én kiadott sajtóközlemény megerősíti az eddigi informális híreket, mely szerint Vas megye is erősen érintett az ügyben: a Sárvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya vádemelési javaslattal küldi az úgynevezett „roma kárpótlással” kapcsolatos iratokat a Sárvári Városi Ügyészségnek.
Ami a konkrét ügyet illeti: A nyomozás során megállapították, hogy H. J., H. J-né és H. Cs. sárvári, valamint H. R. zalaegerszegi lakosok a második világháború idején Ausztria területére kényszermunkára elhurcolt roma személyek kárpótlási ügyének intézését felvállalva, majd őket a kárpótlás összegére és az ügyintézés menetére nézve tévedésben tartva, tájékozatlanságukat kihasználva a teljes kárpótlási összeget, vagy annak jelentős részét kicsalták tőlük.
Megalapozott a gyanú arra vonatkozóan is, hogy a kárpótlási összeg megszerzése érdekében rábeszéléssel, félrevezetéssel olyan személyeket is felterjesztettek kárpótlásra, akik erre nem voltak jogosultak. Az Osztrák Megbékélési Alap két alkalommal közel 10 ezer eurót fizetett ki jogtalanul.
A félrevezetettek minden esetben idős emberek voltak. Tőlük az elkövetők személyigazolványaikat, nyilatkozataikat legendával csalták ki: idős emberek támogatásáról gondoskodó szervezet munkatársainak kiadva magukat, akik segélyt intéznek számukra. Mindezt 2003. március 31. és szeptember 1. közötti időszakban hajtották végre. Az eljárás során több millió forint jogtalan felvételére derült fény, és mintegy tizenegy esetben sikerült a hatóságnak a további kifizetéseket megakadályozni.
A sárvári nyomozók a fenti elkövetőkön kívül még 17 személyt gyanúsítanak csalással, vagy kísérletével, illetve közokirat- és magánokirat-hamisítás bűntettével, vétségével.
Sajtóértesülések szerint több zalai polgármester is aktívan belefolyt a cselekménybe, és több roma kisebbségi önkormányzati képviselő, sőt egy elnök is érintett.
Az ALON telefonon megkereste Szalai Ferencet, a Vas megyei rendőrség sajtóreferensét, aki nem kívánta kommentálni az értesüléseket, és arra a kérdésre sem kívánt válaszolni, hogy a sajtóközleményben fentebb említett kezdőbetűk egyike esetleg egy ismert Vas megyei roma vezetőt takar-e.
Így vagy úgy, az már biztos, hogy a szocialista „szavazatvásárlások” után egy újabb roma ügy van kibontakozóban, amelyben Vas megye ismét alaposan érintett.