A Népszabadságnak nyilatkozó Ádám Györgyöt elmondása szerint 23 éves korában deportálták a fővárosból.
Szerinte történelemhamisítás a volt kőszegi városi téglagyár területén található emlékmű, azt hirdetve, hogy egykoron itt állt a kőszegi munkaszolgálatos tábor.
Szerinte haláltábort működtettek itt – nyilasok segítségével – a németek. Több ezer embert értelmetlenül dolgoztattak halálra; a legyengült, beteg munkaképteleneket vagy lelőtték, vagy gázzal végeztek velük – állítja.
A lágerbe zárt zsidók és őreik létszáma az élelmiszerjegyek alapján mintegy nyolcezer lehetett.
A nehéz fizikai munka, a rossz életkörülmények, valamint az éhezés miatt egyre többen haltak meg vagy betegedtek meg. 1944 decemberének második felében a tábor parancsnoka három barakkot szigeteltetett le, ahol az elgyengült, beteg embereket elgázosították.
„Reggelenként, a latrinára menet mindig találtam egy-két haldoklót; valahogy kiásták magukat a rosszul összetákolt gázkamrából, és élőhalottként, négy kézláb kúszva-mászva szédelegtek, amíg agyon nem lőtték őket.”
A hullaszállító brigádok a csonttá és bőrré soványodott, eltorzult testeket nagy gödrökbe hordták. Az akkor 23 éves Ádám György saját szemével látta, hogy még élőket is vetettek a halottak közé.
Akadt, aki a hullagödörben talán még egy-két óra hosszat mozgott, hörgött. Aztán elhallgatott ő is – ad ízelítőt a borzalmakból a férfi.
A tábor történetét részletesen feltáró írásban megszólal Szita Szabolcs történész, aki szerint számos tény és adat bizonyítja, hogy a kőszegi munkatáborokban a Vernichtung durch Arbeit, vagyis „a megsemmisítés munkával” náci gyakorlata érvényesült. Ismeretei szerint a sörgyári tábor Bauer nevű parancsnoka a kiürítéskor szigetelt fogolybarakkokban legkevesebb 72 legyengült magyar zsidó férfira bocsáttatott feltehetőleg ciángázt, ettől nagyobb részük megfulladt. A túlélőkkel golyó végzett.
Az 1945-1946. évi exhumációs adatok alapján a táborlakók közül körülbelül 2500 ember vesztette életét. Azóta újabb maradványok, feltehetõen kényszermunkások csontjai kerültek elő a térségből.
Részletek a szeptember 17-i Népszabadság 9. oldalán olvashatók.