Vitatott polgármesteri ünnepi beszéd

Ágh Péter és Marton Zsolt fideszes városházi képviselők kedden egy sajtótájékoztató keretében kifejtették, hogy véleményük szerint Ipkovich György szombathelyi polgármester „tevékenységének igazolására, vélt sikerességének bemutatására használta fel az ünnep által az ünnepnek teremtett nyilvánosságot”.

„Meghökkenve, megdöbbenve kellett végighallgatnunk Ipkovich polgármester úr beszédét az október 23-i ünnepi közgyűlésen, aki pár szóval megemlékezett a szombathelyi 56-os hősökről, majd hosszasan az elmúlt két év történéseinek taglalásába kezdett, és felvázolta, hogy milyen politikai és városfejlesztési feladatok állnak a városvezetés előtt” - található a két fiatal politikus sajtóközleményében.

Hangsúlyozták, megértik a polgármester nehézségeit, városvezetői problémáit, és azt is, hogy szüksége van minden megszólalási lehetőségre ahhoz, hogy jól el tudja adni a közvéleménynek terveit, elképzeléseit, de azt határozottan elutasítják, hogy ezt a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján tegye, még akkor is, ha a nemzeti ünneppel egybeesik Szombathely önkormányzatának megalakulásának ünnepe.

Hogy a polgármester tisztában legyen 1956. október 23-a jelentőségével, a két politikus megajándékozza Ipkovich Györgyöt Bibó István 1956 című könyvével és két mozijeggyel „A temetetlen halott” című filmre.

Ipkovich György ünnepi beszéde 2004. október 23-án este a városházán: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves szombathelyiek! Egy hosszú, szép nap végére értünk. Reggel itt üléseztek azok, akikre büszkék lehetünk: 56 Vas megyei hősei. Délután a Jáki úti temetőben koszorúztuk Welther Károly síremlékét, aztán a március 15-e téren vontuk fel az Országzászlót, majd elesett nemzetőreinkre emlékeztünk az 56-osok terén. Most pedig a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásáról, s Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata megalakulásáról is szólunk. Kezdjük azzal, amely mégis a legfontosabb momentuma ennek a napnak: 1956 történéseivel. Azt mondják, vannak idők, amikor egy kis ország fordíthat a világ történelmének kerekén. 1956-ban Magyarország ezt tette. Megmutattuk, mi az a szabadságvágy, hősiesség, tisztaság! A „pesti-srác” a Time magazin címlapjára került. Megmutatta mindezt Szombathely városa is, 12 pontjával, bátorságával. Büszkék lehetünk arra, hogyan viselkedett, mit tett a város nagy időkben! Emlékezzünk most a mi hőseinkre, a szombathelyi vétlen áldozatokra, a megtorlás elszenvedőire. Emlékezzünk hát mindazokra, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ma, itt ünnepelhessünk! Értük is mondom ki hát egyenként hősi halált halt nemzetőreink nevét. Hálásak vagyunk nektek: GOSZTONYI JÓZSEF, HEGYI JÓZSEF, JÁSZFI FERENC, KOLLARITS TIVADAR, MAGYARI KÁROLY, MÁRFY ALFRÉD, NAGY KÁROLY, PINTÉR KÁROLY, POZSGAI LÁSZLÓ, SZABÓ ISTVÁN, SZÉP GYULA, SZIJJ VILMOS Abban a szerencsében van részem, hogy a rendszerváltás óta tagja lehetek Szombathely önkormányzatának. Ma is látom a megilletődő arccal gyülekező városiakat, akik azért jöttek el ebbe a terembe 1990. október 23-án, hogy lássák a csodát: az első szabadon választott önkormányzat megalakulását. Egy olyan testületre emlékezem, amely büszke volt arra, hogy sorsfordító időkben állhat Szombathely élén! Az elmúlt közel másfél évtized tapasztalata alapján mondhatom önöknek: ennek a városnak nem hullottak az ölébe a dolgok. Nekünk mindenért meg kellett, meg kell dolgoznunk! Keseregni, más városokra irigykedni felesleges. Minden településnek meg kell találnia a feladatát. A kérdés: milyen úton haladjon Szombathely. A választ már tudjuk: kultúra, idegenforgalom, oktatás, környezetkímélő ipar! Két év telt a választás óta, ideje számba venni, hogy is állunk mindezekkel. Sokszor elmondtam már, mennyire értékesnek, magas színvonalúnak tartom Szombathely nevelési-oktatási rendszerét. Annak ellenére, hogy minden forint elköltését meg kell gondolnunk, fontosnak tartottuk az oktatási rendszerünk megőrzését, elkerültük az iskola bezárásokat. Körülöttünk városok sora választotta az ellenkező utat! Megőriztük iskoláinkat gyerekeinknek, s megőriztük a térség fiataljainak, akik remélhetőleg minél nagyobb számban érkeznek majd városunkba tanulni. Ezért nagyon örülök annak, hogy végre bővülhet, szépülhet a Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium! Megköszönöm iskoláinknak, hogy vállalásaikkal, szerepléseikkel nemzeti ünnepeinket színessé, élővé tették. Szombathely életének, gazdaságának meghatározó része kell legyen az idegenforgalom. Ennek érdekében vonzó programokat kell kínálnunk az ideérkezőknek. A Tavaszi Fesztivál, a Bartók Szeminárium a hagyományosnak mondható megrendezése mellé az idők során számos új rendezvény illeszkedett be. A nagysikerű Savaria Történelmi Karnevál, a Tánc Világnapja, a Bloom Nap, Lamantin Jazz Fesztivál gyarapítja azokat az alkalmakat, amelyek miatt érdemes városunkba látogatni. Örvendetes, hogy egyes városrészek az ott lévő civilszervezetekre támaszkodva szaporítják a kulturális rendezvények kínálatát. A Zarkaházi kastély programjai, a Joskar-Ola Napok, Éhen Gyula városrész rendezvényei, a Herényi Virágút, a zanati Szent László napok, valamint számos további rendezvény mind-mind alkalmat kínál kultúránk bemutatására, idegenforgalmi vonzerőnk fokozására. Szilárd az elhatározásunk, hogy a jövőben is elősegítjük, támogatjuk a helyi közösségek és szervezetek kezdeményezését olyan programok megrendezésére, mely színesíti városunk életét. Ez a jelen, s biztató a jövő is. Nagy összegű pályázati támogatások segítségével megindulhat a Ferences kerttől az Iseumig húzódó történelmi városrész létrehozása. Felújított régi házak, kiállítóhelyek, sétálóutcák várják majd a turistákat és a szombathelyieket. Végre nekifoghatunk a Fő tér felújításának is. Először is kicseréljük a közműrendszert, elvégeztetjük a kötelező régészeti feltárásokat. Utána következnek az új díszítő elemek és a térburkolat. Úgy, ahogy a gondos gazda végezné otthon: először a víz- és villanyvezeték csere, csak aztán a festés. A Tófürdő felújításának mindhárom üteme befejeződött, továbbfejlesztettük a minta játszóparkot, s ezzel olyan rekreációs övezet kialakítása kezdődött el, amely méltó környezete a felújított négycsillagos hotelnek, s kevés város büszkélkedhet hasonlóval. Reményeink szerint tavasszal a VASI VÍZ Rt. beruházásával megkezdődik a termálfürdő rekonstrukciója is. Épül a sportcsarnokunk, mely reményeink szerint számos Európa és világbajnokságnak ad majd méltó helyszínt. S most a szép dolgok után a legnagyobb gondunkról is beszélnünk kell. Kevés a munkahely Szombathelyen! Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez ne így legyen! Nézzünk szembe a tényekkel: egy multinacionális cég távozásába nem sok beleszólása van egy településnek, ha az menni akar. Magyarországon senki nem mondhatja felelősséggel, hogy meg tudja akadályozni a globalizált világ mozgását, senki sem tudja megakadályozni, hogy egy világcég elmenjen oda, ahol olcsóbb munkaerőt talál. Mindig szűnnek meg munkahelyek, a fontos az, hogy teremtődjenek is. A feladatunk az, hogy elősegítsük: olyan cégek jöjjenek, akik magasabb szintű, jobban fizető munkahelyeket biztosítanak a szombathelyieknek. Legyen meg a feltételek arra, hogy újabb cégek jöhessenek, lehetőleg olyanok, amelyeknek nem csak bérmunkásra van szükségük. Rendkívül fontosak az államilag garantált munkahelyek, melyek nincsenek kitéve közvetlenül a világgazdaság rezdülésének. A feltételek megteremtése nagy munka! Ezen kell dolgoznunk képviselőtársaimmal együtt! Ezért, s a szombathelyiek közérzetének a javításáért is van szükségünk új utakra, a meglévők felújítására és repülőtérre! Nagy örömünk, hogy állami támogatással elindulhat az út- és híd felújítási programunk is, valamint rövidesen elkészül az országhatárig az új gyorsforgalmi út. Sokan mondják nekem: harciasabbnak kellene lennie a városvezetésnek. Többet kellene konfrontálódni, taktikázni, vitatkozni. Én azt mondom: most másra kell az idő! Vannak korok, amikor az embernek fegyvert kell ragadni, harcolnia az igazságért, a szabadságért. És vannak idők, amikor fáradhatatlanul dolgozni kell. Most a munka ideje van. Aki most is harcolni, vég nélkül vitatkozni, mozgósítani akar, eltévedt az időben, vagy csak saját érdekeit nézi. Mi azért dolgozunk, hogy ha hirtelen visszatérnének 56 hősei, a forradalomért életüket áldozók, körülnéznének, s azt mondanák: „Megérte! Ilyen Magyarországot álmodtunk meg gyermekeinknek életünk utolsó óráiban!” Legyünk méltók hőseinkhez, dolgozzunk Magyarországért, Szombathelyért! A lehetőséget Nektek köszönjük egyetemisták, Corvin téri fiuk, szombathelyi nemzetőrök!