Májustól nyomoz a rendőrség annak kiderítésére, hogy jogosan kaptak-e a romák kárpótlást az osztrák megbékélési alaptól. Az 500 ezertől kétmillió forintig terjedő kárpótlási összegre azok a cigányemberek tarthattak igényt, akiket 1944-ben és 1945-ben gettókba vagy ausztriai kényszermunkára hurcoltak. Győrben tavaly szeptemberben mintegy kétszázan megkapták a pénzt.
Ám gyanúsan sokan jelentkeztek kisebb-nagyobb összeg reményében, így az ügyet az ország tizenegy megyei főkapitányságán vizsgálják. Pádár László, a Roma Kisebbségi Önkormányzat Győr-Moson-Sopron megyei elnöke nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy helyettesét egy hónapra bizonyosan nélkülöznie kell. Kiss Imréné alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője viszont megerősítette, hogy Horváth Attilát a megyei rendőr-főkapitányságon gyanúsítottként hallgatták ki, és az ügyészség indítványára a férfit a Győri Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
Ahogy szeptember elején az
ALON is megírta, Vas megye is vastagon érintett az ügyben. A sárvári nyomozók több mint húsz személyt gyanúsítanak azzal, hogy visszaéltek a roma kárpótlás nyújtotta lehetőségekkel.
Van olyan Vas megyei falu, ahonnan több kárpótlási igény érkezett, mint ahányan ott laknak, és érkeztek bejelentések olyanoktól is, akiknek gyanús lett, hogy velük kárpótlást igényeltetnek, de az összeg nagyobb része valaki más zsebébe került.
A győri letartóztatás leginkább azért pikáns, mert meg nem erősített hírek szerint Vas megyei roma vezetők is érintettek lehetnek a csalásban. Korábban ez ügyben felhívtuk Szalai Ferencet, a Vas megyei rendőrség sajtóreferensét, aki nem kívánta kommentálni az értesüléseket.
Korábban:
Újabb romaügy Vas megyében