A bécsi Albertinában december 5-ig látható a barokk egyik legismertebb művészének mintegy 160 darab festménye, rajza és vázlata. A kiállítást a „világ legnagyobb Rubens-gyűjteményének” propagálják. Bennünk van a hiba, hogy a Metropolitan Múzeummal közösen tető alá hozott tárlatot mégsem éreztük elsöprőnek.
Európa fővárosai mintha azon vetekednének mostanság, ki tud nagyobb tömegeket megmozgató képzőművészeti tárlatokkal előrukkolni. Kétségkívül igyekszik a magyar főváros is, ám ebben a műfajban szinte verhetetlen a bécsi Albertina, amely sorozatban állítja ki a művészettörténet legnagyobb klasszikusait.
Korábban az ALON is beszámolt az itt zajlott Dürer-kiállításról, és a mostani Rubens is egy Michelangelo és egy Chagall közé van beékelve.
Ahhoz képest, hogy az osztrák főváros tágabban értelmezett belvárosában úton-útfélen a Rubens-plakátokba ütközünk, az Albertinában szerencsére nyoma sincs a „düreri” őrületnek, amely gyakorlatilag lenullázta a műélvezetet.
A felnőtteknek 9 euró a beugró, diákoknak 6,50, ami nem olcsó, de azért még magyar pénztárcával is kifizethető, meg hát nem is akármit kapunk érte.
Az Albertina szakemberei az alaksorban 10 termet rendeztek be a világ félszáz múzeumából érkezett mintegy 160 kép számára. A művek nem időrendben, hanem tematikusan vannak elrendezve: mind a tíz terem más témát ját körül, például mitológia, anatómiai tanulmányok, tájképek, szerelem, magánélet stb.
Az elrendezés, a megvilágítás, a falak színezése a szokásos ultraprofi kivitelben kerültek megvalósításra, habár a nemzetközi érdeklődést elnézve kicsit érthetetlen, hogy ha az életrajzi vonatkozásokat és a stílusmagyarázatot képesek voltak angolul is megjelentetni, akkor a képek mellett miért csak németül leljük a rövid tájékoztatót.
A magunkfajta amatőr műélvezők számára az is csalódás forrása volt, hogy a nagy elánnal beharangozott tárlat bizony nem bővelkedik a fejünkben élő Rubens-festmény típusokban, a hatalmas, színpompás, mozgással és élettel teli képekben, különös tekintettel a lenge öltözetű teltkarcsú asszonyideálokra.
A termek mindegyikében egy-két ilyen kép található, körülöttük az ehhez tematikailag vagy valóságosan is kapcsolódó vázlatok, rajzok, skiccek. Az más kérdés, hogy ezekből jobban kiderül a festő káprázatos tehetsége. Annál is inkább, mert a befutott Rubens már leginkább csak kis színes vázlatokat készített, a nagy képek festésének dandárját a tanítványaira bízta.
A kiállítás legizgalmasabb darabjai azok a kis rajzok, amelyeket a nagy művész saját kedvtelésére készített. Ilyenek például a gyerekeiről készített portrék, amelyekből jó pár található december 5-ig az Albertinában.
Ha adventügyben Bécsbe megyünk addig, ne feledkezzünk meg róla.
(Albertina" target="_blank, 1010 Bécs, Albertinaplatz 1)
Korában: ALON-kiállításajánló: Dürer és Ötzi Bécsben
