Van úgy, hogy a kisvárosban érdekesebb dolgok történnek, mint a nagyvárosban. A jövőre tízéves Körmendi Alternatív Színjátszó Társaság (KASZT) Karinthyász előadása például jókora gombócokat helyezett a minap a nézők torkába. Kik is ők?
Karinthyász
Aki összefüggő történetet várt, annak csalatkoznia kellett, de aki ismeri Karinthy fanyar humorral átszőtt életképeit, az előtt megelevenedhetett a 20. század.
Szalóky B. Dániel ötletes keretbe szerkesztette az önálló történeteket. A cirkuszi kezdőkép metaforaként értelmezhető, amit az emberi gyengeség karikatúrái követtek. Az előadás második felében a háború véres, mocskos élményét egy tipikusan karinthys görbe tükrön keresztül, döbbenetes rendezésben láthattuk, s a néző, torkában gombócot érezve, de nevetett. Az előadás záró kereteként az elsötétített színpadon egy bábfigura szimbolikus magasságokba jutott fel és megszólalt a hegedű édes-bús hangja.
Karinthy Frigyes általános megítélése eddig az volt, hogy egy bizonyos társadalmi réteg igényeit szolgálta ki írásaival. Ezt a méltatlan előítéletet egy nagyszerű előadással sikerült megdönteni a körmendi színjátszóknak.
A KASZT-ról
Majd harminc év kulturális űrjét megunva 1995 novemberében alakult meg a körmendi Művelődési és Ifjúsági Központ égisze alatt a műkedvelő fiatalokból és nem annyira fiatalokból álló társulat, hogy az amatőr színjátszó életet felélessze az álmos kisvárosban.
A város kiemelt művészeti egyesületeként évente fix támogatást kapnak, mely költségeik egyharmadát fedezi. Ezen kívül csak pályázati úton és saját bevételből tudják pótolni a hiányzó összeget. A Művelődési Központ biztosítja a próbák helyszínét, a kosztümök és díszletek saját készítésűek, vagy kedvezményes vásárlási lehetőséggel segítik a helyi magánvállalkozók a társulatot. A zalaegerszegi színházzal kialakított szakmai és emberi kapcsolatok is sokat segítenek, a díszletkészítő műhelyük és jelmeztáruk szintén a KASZT rendelkezésére áll.
Évente legalább egy új darabbal lépnek fel, nem csak Körmenden, hanem vidéki és Budapesti művelődési házakban is. A Savaria Karnevál rendszeres szereplői.
A KASZT tagjainak lelkesedése viszi évről évre előbbre ezt a kicsi, de szoros közösséget, fennállásuk 10. évfordulóját 2005-ben ünneplik.
| Kékesi Istvánnal, a társaság vezetőjével beszélgetettünk:
Megtudhatnánk többet a társaság tagjairól, a KASZT-ban folyó műhelymunkáról? Tagjaink mind diákok vagy dolgozó emberek, akik mindennapi feladataik ellátása mellett áldozzák szabadidejüket arra, hogy színjátszással tegyék teljesebbé mind maguk, mind mások életét. Bár a társaság tagjai amatőrök, a legelső előadástól kezdve mindig hivatásos rendezőket kértek fel a darabok színrevitelének munkálataihoz. Az alapító tagok közül sokan mindmáig részt vesznek a színvonalas műhelymunkában, de vannak, akiket tanulmányaik más vidékre szólítanak és vannak, kik napi munkájuk terhei miatt nem tudják vállalni a heti két-három próbát. A kaposvári Csíky Gergely Színház tagja, Kelemen Márta rendszeresen beszédtechnikai órákat tart számukra. A művek színrevitele előtti utolsó hónapban különösen feszített tempóban folyik a munka, a színjátszók szinte minden nap, még hétvégén is találkoznak, hogy minél kiforrottabb előadással állhassanak a nagyközönség elé. Milyen a hangulat a Társaságban? Mivel a közös érdeklődés összefogja az embereket, nagyon jó emberi kapcsolatok, nem ritkán életre szóló barátságok alakulnak ki a tagok között. A bemutatók előtt a figurák karakterének színpadi megvalósítása egy érzelmileg, idegileg felfokozott állapotot idéz elő, de ezeket a feszültségeket a próbák után átbeszéljük, miáltal feloldódnak. Milyen terveitek vannak a közeljövőre? Legközelebb Szabó Magda „Szigetkék” című darabját visszük színre. Hajdú Sándor (Bergendy Együttes: De nehéz az iskolatáska… szerzője) rendelkezésünkre bocsátotta a darab zenei anyagát, s a helyi Zeneiskola tanára/i lesznek segítségünkre a színrevitelben. Körvonalazódnak-e távolabbi tervek? Jövőre lesz 10 éves a társulatunk, ezt méltóképpen szeretnénk megünnepelni. Legnagyobb sikereinkből válogatva tervezzük néhány régi darab felújítását. Az elmúlt 10 év emlékeiből kiállítást rendezünk, és reméljük, hogy sikerül egy kiadványt is megjelentetni. Valóságos álmot láttam dr. Batthyány Strattmann László hercegorvossal. Ezt az álmot elmeséltem Bereményi Gézának (a Cseh Tamás-dalok szövegírójának), akit érdekel a történet, anyaggyűjtésbe kezdett e témakörben. Jövőre, a Batthyány család körmendi kötődésének 400. évfordulóján jó volna színpadon látni megvalósított formában az álmomat.
|
