Buddhista szemszögből: A világ most sötét körben van

Sambhala Tibet Központ

A központot Hendrey Tibor 10 éve alapította, egyébiránt ő 20 éve foglalkozik a buddhizmussal. Két célból. Egyfelől a világ közvéleménye előtt politikailag lobbizni Tibetért, amelyet az elmúlt 50-100 évben Kína kisajátított, kizsákmányolt. Másfelől a tibeti kultúrát, elsősorban a buddhizmust közvetíteni, minthogy az a támpontok nélküli jelenkorban is érvényes, ma is alkalmazható. Ez a szemlélet ugyanis eligazít a világban, a születéstől a halálig elkísér, sőt még utána is. Hozzátéve és kihangsúlyozva, hogy a buddhizmus nem egyház, mert amint az megszilárdul, azon nyomban korhadni is kezd. Az igazi vallásosság ugyanis titkos, aszerint élni, és nem híresztelni kell.

A központ 220 négyzetméteres kulturális szellemi műhely, páholy, ahol a munkatársak segítik e kultúrát, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Napi előadások hangzanak el. Tibeti, azaz szanszkrit nyelvtanfolyamok folynak, lehetőség van meditációra , és több kurzus is fut. Külön büszkeségük a 1200 kötetes könyvtár, melyet bárki igénybe vehet, és sokan élnek is e lehetőséggel. Számos vendéget fogadtak már, a Dalai láma is tiszteletét tette náluk. Megvalósult és a jövőben is folytatandó céljaik között szerepel: könyv- és kiadványkiadás, szellemi út mezsgyéjére tanácsadás. Tehát a buddhizmus mind szélesebb körben való elterjesztése.

Tibet tragédiája

Tibet a világi és spirituális Dalai lámára épül, aki Tibetnek csak a békés úton történő felszabadítását fogadja el. Hajdanán ez egy zárkózott, primitív nép volt, mikoris jött a kínai invázió, ami modernizációt hozott, új ismereteket. De 6 ezer templomot le is romboltak, 1,5 millió tibetit legyilkoltak. A „világi” szórakozások elterjesztésével mind jobban demoralizálva őket. Az utak, a repterek és az intézmények a kínaiakért vannak, az ő rablógazdálkodásukat segítendő.

A buddhizmus

A buddhizmus a hinduizmus megreformált változata. Indiából, Nepálból származik, csak jóval később, nem térítő módon terjedt el Kína, Mongólia stb. területén. Ez könnyen megtörténhetett: szellem-spirituális értékeket egyesít, hibridként keveredett az ottani vallásokkal. A tantrikus buddhizmus három vonallal bír: kis- és nagyszekér, bóti szatva. Ezek egymással nem ellentétesek, bár súrlódások, überelések adódnak. Kisszekér: egyéni megvilágosodás a tusitában (= menny), a személy ott is marad. Nagyszekér: üresség elve, önmagukban a dolgok nem, csak egymástól függő viszonyban létezhetnek. Bóti szakva: a személy mindig visszatér a földre, míg az összes lény meg nem világosodik. Jézus is ilyen volt.

E hit vagy szemlélet szerint a teremtés nem kívülről történt, hanem a tudatból, ami a központ, a tiszta, érintetlen belső. Karmikusan azonban minden ember hoz magával „bűnt”, a cselekedeteink téves tudatállapotát, ami tisztulásra vár. A tiszta tudatréteg Buddha-természet, amely mindenkiben megvan. Tantrikus út: buddhista, tibeti meditáció, mantra, az ima, hosszabb, mint a kereszténységnél, „gyémánt a lótuszban” – Buddhával való azonosulás. Átalakítja az isteneket, a hívő válik azzá. Ciklikus világképpel dolgozik, amelyben különböző korszakok követik egymást. A világ most sötét korban van: amit az épülés követ, majd újfent a rombolás. További sajátossága a buddhizmusnak, hogy nem fogadja el a történelmet, hiszen mindenki a maga tudatát éli meg. A legérdekesebb és egyben a leginkább kritikára sarkalló benne talán a „relatív igazság szintje”-szemlélet. Ennek a lényege abban áll, hogy semmi sem nevezhető egyértelműen jónak vagy rossznak, minden viszonyítás és felfogás kérdése. Így a 20 éve vegetáriánus Hendrey bőr deréköve és cipője is.

Egy buddhistának nincs mestere, csak a saját maga tudata, ami folyamatosan vele van. Más felfogás szerint a tanítvány guru nélkül a fejlődés egy bizonyos szintjén megragad. A thaiföldi buddhistánál szigorú a napirend, a gyakorlatok. Az emberben a szavak nagyon mélyen kezdenek el működni, ami az európai elgondolásban rezgés útján közvetítődik. Rá lehet annyira készülni, hogy egy adott szó imaszintűvé nőhet, lásd még a nyúlfarknyi szövegű koan-t a maga talányosságával. A sámánisztikus töltetű ember buddhista gyakorlatokat végez meditáció segítségével, a tudat működésének maximális irányításának birtokában. Az állandó „itt és most” a kimozdító erők ellenében.

Magyar szálak: Buda egyenlő Buddha?

Több magyar vonatkozása is van a buddhizmusnak. 50 tibetiből származó magyar szó ismeretes. Sokáig kutatták, hogy Buda a Buddha szóból eredeztethető-e. Kőrösi Csoma Sándor hajdanán a magyarok őseit keresve Tibetbe jutott el. A XIX. század végén már létezett Magyarországon buddhista közösség. 1950-es évek közepén, legálisan működő buddhista iskola alapozta igazán meg a 80-as évek végi, egymástól független ilyen felfogású egyházakat. 1972-ben Dalai láma átutazóban jár először nálunk. 1990-ben másodszor, ekkor már tanítást is adott. Jelen pillanatban 7-8 tibeti buddhista egyház működik, de ha hozzászámoljuk pl.: a zen és más egyéb ágait is, akkor 15-20-ra tehető. Magyarországon 1000-2000 aktív hívő és több tízezer elkötelezett van.

Halál és utódlás

Zárásul szóba kerül még a Tibeti halottaskönyv: felolvassák a halottnak az imákat az út követése céljából, mert a szelleme még több napig érti a szavakat. A lélek vándorlása során az összes karmikus probléma megjelenik, mintegy erdő, rengeteg formájában. Kicsi az esély arra, hogy az ember ember alakot ölt majd a következő életében, s a láma ebben próbál segíteni. Az elhunytakat 8-10 nap után temetik el. Létezik továbbá olyan szokásrend is, hogy hegytetőre viszik ki a halottat, feldarabolják, majd a madarak hordják szét. A 600-700 éve létező hagyomány szerint a Dalai láma utódját egy vagy több éves keresés során lelik meg. Ha megtaláltak, 3-4 éves korától elszakítják a szüleitől, a világtól elzárva nevelik fel.