Győr és Sopron is kultúrában utazik

2004.12.15. 23:50

Sopronban december 14-én, az 1921-es népszavazás évfordulóján jelentették be hivatalosan, hogy a város pályázik a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Győr szintén szeretné magáénak mondani a jól csengő tisztséget. Az előbbi a Liszt Ferenc-kultuszban, az utóbbi az új kulturális beruházásokban bízik.

Sopron - Tűztorony

Ahogy minden évben, az idén is egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg Sopron az 1921. december 14-i népszavazásról, amikor is város lakói úgy döntöttek, Magyarországhoz akarnak tartozni. Az idei ünnepségnek egyik leglátványosabb eleme az volt, amikor a történelmi belvárost 2010 diák élőlánca ölelte körül, minden diák Liszt Ferenc Szerelmi Álmok című szerzeményének kottáját tartva a kezében. A zeneszerző műveit közben a városban két másik kivetítőn is láthatták-hallhatták az egybegyűltek.

A nagy felhajtás és a 2010-es szám sem véletlen. Ugyanis ezen alkalommal lett hivatalosan bejelentve, Sopron is benyújtja pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyeréséért.

A város pályázata elsősorban Liszt Ferenc soproni kötődésére alapoz, és arra, hogy a város nevéhez kötődik az 1989-es, történelmi jelentőségű Páneurópai Piknik. Kétségkívül mindegyik ismerősen és hatásosan cseng a külföldi fülekben. Ezenkívül itt van a Fertő-táj, a város építészeti öröksége és Burgenland szomszédsága.

Az már korábban tudható volt, a régióközponti szerepkör várományosa, Győr is fantáziát lát az Európa Kulturális Fővárosa címben, és szintén beadja pályázatát. Ők mással próbálják lábukról levenni a zsűrit. Bár a pályázat a versenytársak miatt egyelőre nem nyilvános, annyit tudni lehet, hogy Győr nagy hangsúlyt fektet az új kulturális létesítmények építésére.

A tervek kötött szerepel egy új egyetemi könyvtár, egy ipartörténeti gyűjtemény, egy archeológiai park, egy vásártér- és fesztiválváros kialakítása, egy művészeti központ és számos meglevő intézmény felújítása.

A történet megértéséhez tudni kell, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 1985-ben életre hívott közösségi akcióba 2009-től kapcsolódhatnak be az újonnan csatlakozó tagállamok. A kijelölés egy országnak és nem egy városnak szól, pontosabban egy országpáros kapja a jogot, hogy egy-egy városa együttműködve, egy éven át viselje a címet.

A kulturális tárca október elején írta ki a pályázatot a cím elnyerésére. Magyarország egy városa 2010-ben egy német várossal együtt lesz a kontinens kulturális fővárosa. Hiller István kulturális miniszter személyesen döntötte el, hogy nem jelöl ki magyar várost, hanem kétfordulós pályázatban határoznak a cím elnyeréséről. Magyarország várhatóan 2006 elején juttatja el a győztes pályázatot Brüsszelbe.

A nyertes széles körű kulturális bemutatkozási lehetőséget kap, infrastruktúrája fejlesztésére EU-pénzeket is felhasználhat, és a rang értelemszerűen jelentősen hozzájárul a város idegenforgalmi fejlődéséhez.

2004-ben Genova (Olaszország) és Lille (Franciaország) az Európa kulturális fővárosai.

Azt is tegyük hozzá, hogy a közel sincs magyar versenytársak nélkül a két nyugat-magyarországi város. Rajtuk kívül eddig Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Veszprém és Székesfehérvár is jelezte, beadja pályázatát.
.