Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője és Hende Csaba egy csütörtöki sajtótájékoztató keretében az ismét előtérbe került lignitbánya ügyét járta körül. A Fidesz április 23-ra tiltakozó gyűlést szervez Nardára. Kommentálunk.
A Magyar Geológiai Szolgálat közelmúltban napvilágra került állásfoglalása – mely szerint csak próbafúrásokról lenne szó, azt meg nincs értelme tiltani - arra világított rá, hogy az érintett falvak az állam által 25 millió forinttal támogatott rendezési terv módosítása nem oldja meg megnyugtatóan a helyzetet.
Dr. Schöpflin György, az EP külügyi és alkotmányügyi bizottságának tagjaként dolgozik, és bevallottan nem e terület szakértője, de miután nagyon szereti ezt a vidéket, vállalja, hogy mindent megtesz, amit politikailag ez ügyben tenni lehet – hangzott el.
A politikus úgy véli, Magyarországon a zöld kérdések sajnos nem pártsemlegesek, szemben az európai országok azon gyakorlatával, hogy környezetvédelmi ügyekben az egymással versengő pártok rendszerint azonos állásponton vannak.
„Úgy tűnik, különböző nemzetközi érdekek is a háttérben állnak” – jelentette ki Schöpflin György, majd a verespataki példát említette, miként lehet feltérképezni egy hasonló ügy érdekeltségrendszerét.
Kiderült az is, hogy a Fidesz rendezvényt szervez április 23-ára Nardára, ahol beszámolnak a lignitügyben tett lépések addigi eredményeiről az embereknek.
A professzor a 18. század energiahordozójának nevezte a lignitet, mely erősen szennyezi a környezetet. Ez nem csak magyar, de egyben osztrák, sőt európai uniós ügy is, hangzott el, hiszen a környezetszennyezésnek nincs szüksége útlevélre.
Hende Csaba szerint vissza kell térni a törvényi szabályozás útjára az ügyben. „Remélem, hogy a kormányzati erők nem csak szavakban lignitbánya-ellenesek. Már most kinyilvánítjuk – fogalmazott a politikus -, hogy ha kell, polgári engedetlenségig is elmegyünk. Aki itt lignitbányát akar, százezer szombathelyivel találja szembe magát.”
Az ellenzéki politikusok törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyben, és ehhez várják a kormányoldal segítségét is. Ha ők nem támogatják a kezdeményezést, fel lehet tenni a kérdést: Vajon mi mozog a háttérben? – kérdezte a mondandója végén Hende Csaba.
| ALON-kommentár: Szép, szép a Fidesz-politikusok célzásokkal tarkított aggódása, csak kissé nehezen kódolható. Ha sem a jobboldal tűzközeli embere, sem az EP-képviselője nem tud többet az ügy hátteréről, mint a sajtótájékoztatón elhangzottak, akkor csak azt a hitünket táplálják, hogy a bányanyitási szándéknál jóval erősebb az az akarat, amely a több mint valószínű „nemnyitásból” szeretne politikai tőkét kovácsolni. Míg a lelkes kezdetekkor alig láttunk politikusokat, később egyre-másra kapcsolódtak be a történetbe, természetesen a „jó oldalon”, a helyi pártemberektől kezdve egészen Medgyessy Péter miniszterelnökig, nyilvánvalóan szem előtt tartva a várható végkifejlet népszerűség-hozadékát.
Ami a mostani helyzetet illeti: Sokkal könnyebben hihető, hogy a Magyar Geológia Szolgálat minden hátsó szándék nélkül tényleg tudni szeretné, mit rejt a föld belseje, mint az, hogy sok százezer ember akarata ellenére szénbányát lehetne nyitni a szépen tejelő osztrák wellness- és borturizmus partvidékén. Természetesen nyitva kell tartani a szemünket, mert továbbra is jobb félni, mint megijedni, de jó lenne, ha a politika nem kavarna bele a levesbe. Ha nem reális a veszély, akkor azért, ha reális, akkor meg azért ne pártosodjunk. Mellesleg az is furán veszi magát ki, hogy a Fidesz azon aggódik, hogy átpolitizálódnak a környezetvédelmi kérdések, majd egy füst alatt pártrendezvényt jelent be lignitügyben. |
Korábban:
Jó szerencsét, Narda!
A lignitügy jelene és múltja