A legjobb írókat onnan lehet felismerni, hogy számukra nem okoz problémát az irodalmi minőség és az olvasmányosság összeboronálása. Doctorow öt zseniális novellán keresztül mutatja be a számunkra ismeretlen Amerikát, és emlékeztet arra, hogy még a 21. század agymosó tömegmédia korában is van személyiségünk. Amire nem árt vigyázni.
Az amerikai kultúra és előítéleteink
Pedig kár, mert az amerikai kultúra semmivel sem dúskál kevésbé értékekben, mint az európai, japán vagy bármelyik, legfeljebb eltakarja előlünk egy világbirodalom irritáló agresszivitása, a pénztől büdös talmi csillogása és - amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni - saját előítéleteink.
Ha van, aki szeretne tisztábban látni, felejtse el a hollywoodi filmeket, a műrock-zenekarokat, sőt az egyre hamisabb hangokat pengető tengerentúli sajtót is. Helyette menjen el inkább a könyvtárba vagy a könyvesboltba, és tankoljon fel néhány jó nevű kortárs amerikai prózaíróból. A jellemzően nagy műgonddal megírt történetek segítségével nemcsak képet kapunk az Egyesült Államok rejtett mindennapjairól, hanem azzal is szembesülünk, hogy ott sem feltétlenül úgy gondolkodik mindenki, mint Sylvester Stallone.
Doctorow regényeiről ismert
Doctorow eddig leginkább lebilincselő, a fikciót és a történelmi valóságot összekonyvasztó, trükkös társadalomkritikájú regényeivel aratott közönség és kritikusi sikert. E sorok írójának például legnagyobb olvasmányélményi közé tartozik a Dániel könyve (1971), a Ragtime (1975) és a Vöcsök-tó (1980).
Az író 1984-ben már előrukkolt egy elbeszéléskötettel. A költők élete akkortájt meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült, nem így, mint a 2004-es Regények az édeni Amerikából, amibe valóban roppant nehéz vállalkozás lenne szakmailag belekötni.
Öt történet az extrém élethelyzetekről
Ebben a kötetben másfélszáz oldalon öt történetet találunk. Közös jellemzőjük a furfangos, zavarba ejtő történetvezetés, és a köztünk járó, de a társadalom fősodrától lelkiekben mégis nagyon messzire került főhősök.
A Ház a préri szélén szereplői vidékre költöznek, és az olvasónak jó pár oldalt el kell olvasnia, hogy rájöjjön, miféle különös üzletben utazik anya és fia.
A Wilson baba főhősnője lenyúl egy újszülött babát, barátja nem örül neki, de aztán megbékél a gondolattal. Egy darabig menekülnek, majd visszajuttatják a gyereket, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
A Jolen élete tinédzser hősnője hihetetlen testi és lelki kalandokat él meg néhány röpke éven belül, míg a Walter John Harmon narrátora egy amerikai keresztény szekta mindennapjaiba és gondolatvilágába enged betekintést.
A Halott gyerek a Rózsakertben novellában egy különleges FBI-ügynök nyomozását követhetjük végig, kis ízelítőt kapva a szeptember 11. utáni biztonsági paráról, és nagy kóstolót abból, vajon hogy is mennek a dolgok a washingtoni nagykutyák körében.
Doctorow hű marad magához abban az értelemben, hogy az amerikai álom ismét megkapja a magáét ebben az öt történetben, ám az írót ezúttal láthatóan sokkal jobban érdeklik a személyiség torzulásai, azon tény bemutatása, hogy hajlamosak vagyunk még a legextrémebb helyzetállapotot is abszolút természetesnek tekinteni.
Értékelés: 8/10
E. L. Doctorow: Regénykék az édeni Amerikából
Novella Könyvkiadó 2004
Fordította: M. Nagy Miklós
144 oldal