Küszöbönálló prófétaság - Pop Art Market Szombathelyen

Semmit sem bízva a véletlenre, hasonstílű zenekarokat és DJ-ket felvonultató programsor szövetébe ágyazva magát, a rekkenő hőség utórezgéseiben árasztódott el a Belső Uránia udvar és környéke audiovizuális lubickolnivalóval. Rajtuk kívül csoportosan: Colorstar, 30Y, egyéniben: B-Woy, Phreek és Owa, valamint a helyi rendőri erők ténykedése volt megfigyelhető.

Belehelyezkedni a viszonyokba

Unikális helyszínül a szabadtér szolgál tehát, házsorok közé szorult utcarész. Ahogy azonban a nyár az időjárást tekintve tobzódik a szélső értékekben, úgy most sincs másként. Míg a VOLT Fesztivál esőáztatta kempingelése, ha nem is stornózta meg a hangulatot, de az intenzitását mérsékeltebb fokozatra állította, úgy ez alkalommal a harmincnéhány fok Celsiusban pállasztotta az agyakat egy dekoncentráltabb állapotra, hogy aztán este a felhős égbolt hozzon némi enyhet. A kíváncsiságunk e tekintetben már csak arra terjed ki, hogy mit sikerül kifundálnia a Sziget Fesztivál egy hetére. Tán hóvárak mögül figyelgetjük majd a Nick Cave-fanokat, amint a Mestertől a „From Her To Eternity”-t kuncsorogják?

Jó értelembe vett majálisos légkörbe csöppent a Belső Uránia udvarba látogató. Végig kihelyezett asztalok köré csoportosuló ülőalkalmatosságok, sörkimérés, és ami a lényeg, regimentnyi sokaság mutatott hajlandóságot a megjelenésre. Ez azonban most sem jelentette a mediterrán belefeledkezést a hangok özönébe. Az előretolt helyőrség is csak a korlát előtti két méterig merészkedett és ez így is maradt végig. Ismerve már a helyiek szokásait, előbbre kellett volna talán hozni az asztalokat a széleken, szűkítve a táncteret, aminek a zavartalansága még így is érintetlen maradt volna.

30Y

Lassacskán a nevében szombathelyi kötődésű, származásilag azonban pécsi 30Y az őt megillető piedesztálra emeltetik. Szokás velük kapcsolatban emlegetni a Kispál és a Borzot, és nemcsak mint többszöri előzenekarukként, hanem kimutatható hatások miatt is. A „Haldal”-ról kapásból beugrik a „Halszív”, időnként több sorvégen is átnyúlnak a mondatok; furcsa, de hétköznapi szürrealitású történetek sorjáznak, a párkapcsolatok témát bőséggel adó részleteit taglalva. Zeneileg bejárják a skálát a funkys hatásoktól az elektronika közbevetésével a gitáros zúzdáig.

Az énekes (hovatovább védjeggyé váló) áldásosztásszerű tenyeres levegőpaskolása átterjed a közönség néhány szövegileg is képzett tagjára. És mert nem csak ennyiben merül ki a lendületes mozgásuk, a színpad teljes egészében ringani kezd. A dalnokunk meg is jegyzi a tengeribetegségéről, hogy kiújulóban van. Egy Tankcsapdáért rajongó lány a koncert zárásakor, amint a tudomására jut, hogy az egész album fent figyelget mp3-ban a zenekar honlapján, fennen fogadja, hogy letölti. Javasolható ez többeknek is, csalódás kevéssé társulhat a 30Y eddigi működéséhez a popzene külföldön is érvényes mértékegységei szerint.

Pop Art Market

A Pop Art Markettal megjön a hangrendszer önbizalma, néhány kedves környékbeli lakó már jelzi is a helytelenítését a hangerőt illetően és hogy a hippis tábortűz-körülülést preferálná inkább. Ha sommásan kellene megfogalmazni a komplett Pop Art Market jelenséget, akkor a „régi” Anima-hangzás továbbélése volna a frappáns és (remélhetőleg) kielégítő válasz. Prieger Szabolcs tehát oroszlánrészt vállalt már akkor is a hangzás kialakításában és/vagy ösztönösen ilyes elgondolások felé viszi a füle. Nagy vonalakban: magukba tekeredő dubos ízek sok visszhanggal.

Mint az Animás időkben, bár Szabolcs ezennel egy szintivel machinál, mindamellett az esetek többségében gitározik. Ugyancsak az alapzenekarból ismerős Kácsor Lóránt szerepköre, amint a fellépés során esetenként a szaxofont fuvolára cseréli. Eddig eljutni azonban nem sikerülne Bertalan Balázs nélkül, aki Strong Deformityből lehet ismerős. Horváth Tamás, Szabolcs mellett a másik alapító tag elbarikádozza magát mindenféle kütyük mögé. Végül, és ahogy mondani szokták, nem utolsósorban a Pop Art Market ékessége, a dalforma kardinális pontja, a jazz felől érkező énekesnő.

Szakály Edina hangja, ha elbambulunk, bele mondjuk a söröspohárba vagy az utcahossznyi ember közé, egyfajta Juci-flashünk is lehet auditív oldalról. Adja magát az összehasonlítás, a valahogy szimpatikusabb és erősebb torkú Edinánál Juci jóval impulzívabb volt front nőként, bár ebbe a túlságban lévő nyugisabb zenék is és a még csak hónapokban mérhető közös zenélés is belejátszanak. No igen, és a dekoltázst se kellene erőltetni.

Vendégként két számban mikrofonközelbe kerül az Anima-kör állandó MC-je, Phreek is. Ezúttal nyúlfarknyi rappes részeken túl egy raggás énekű szám szinte csak rá épül, és milyen jól áll neki! Csak az sajnálható, hogy az összeillő párosuknak Edinával nem került egy szövegileg igazán bő lére eresztett szám, ami zeneileg is sok kiállással, tempóváltásokkal fűszereződik. További kapcsolódási pontként a múlthoz, előkerül a „Még, még” című Anima-szám a „Gipsy Sound Clash”-ről is, ami egyben bizonyság arra, hogy az angol nyelvű szövegekre ráférne még némi bonyolítás.

Colorstar, a csendrendelet és a többhelyszínes afterparty

Hosszas hangolás után a Colorstar masinériája negyed 11-kor kezdte meg a ténykedését. Az első nóta után azonban hivatkozva a csendrendeletre a rendőrség rövid úton véget vetett a koncertnek. A továbbiakban a Padlás Klubot B-Woy látta el elektróval és house-zal, a Havanna Klubban Phreek Spitwell hip-hoppal és funkkal késztetett nyaktörő bólogatásra, a koncertek addigi helyszíne pedig a Beat Disből ismerős DJ Owa rezidenciáját képezte volna a maga 70-es évekbeli fekete zenéivel, a program ezen részét azonban ugyancsak a rendőrség hathatós közreműködésével gyorsan be kellett szüntetni.

Az incidenssel kapcsolatban az ALON telefonon kereste meg az esemény szervezőjét Prieger Szabolcsot, aki elmondta, természetesen megérti, hogy a csendrendelet értelmében tilos mások nyugalmát megzavarni este tíz óra után. Ugyanakkor nem létezik, hogy nincs valamilyen rugalmasabb megoldás arra, hogy Szombathely belvárosában kulturális rendezvényeket gond nélkül lehessen megszervezni és levezényelni.