Kellemes, napos időben emlékezett meg városunk az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulójáról. Ahogy már megszokhattuk, a véleménykülönbségek ellenére csendesen, rendbontás és hangoskodás nélkül zajlott nálunk az ünnep. Képes beszámolónk.
A Március 15. téren az ünnepélyes zászlófelvonást a Szombathelyi Határőrség díszszázada végezte el, majd a Gépipari és Informatikai Szakközépiskola és a Simon István Általános Iskola diákjainak műsorát láthattuk.
Az előadás korabeli újsághíreken alapult, végigfutva a forradalom és szabadságharc fontosabb eseményein.
Az ünnepi beszédet idén Hankó Faragó Miklós prezentálta. Az államtitkár a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményének nevezte 1956-ot, amely megtestesítette a nemzet egységét, ugyanakkor alkalmas arra, hogy több társadalmi csoport is megtalálja benne a gyökereit.
A politikus megemlékezett a tizenkét ártatlan szombathelyi áldozatról, szólt Horn Miklósról és Horváth Endréről, a két szombathelyi tanárról, akik már a forradalom kitörése előtt ellenzékben tevékenykedtek.
’56 egysége mára szertefoszlott – hangzott el, - és néha úgy tűnik, lehetetlen újra együttműködni a forradalom örököseinek. A politikus végül arra buzdított, találjuk meg ismét az emlékezés egységét.
A megemlékezés a hagyományoknak megfelelően a ’56-osok terén folytatódott. Itt Kecskés István az 56-os Szövetség Vas Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke tartott beszédet. Az elnök beszédében megemlékezett a hősi halottakról, de megjegyezte: 1956-ban ők nem ezt akarták. Mára lelketlen politikai manipulációvá züllött az ünnep, pedig akkoriban Magyarország rövid időre Európa, sőt az egész világ védelmezőjévé vált - hangzott el.
Mindezek után a város és a megye pártjai és szervezetei helyezték el koszorújukat az emlékfalnál, majd a Szózat eléneklése után gyertyákkal, mécsesekkel emlékeztek meg az áldozatokról.
A megemlékezés ezek után a Városházán ünnepi közgyűléssel folytatódott.
Korábban
Szolíd ünnep, keveseknek (A 2004-es október 23-ról)
Ünnep az esőben (A 2003-as október 23.)