Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki Szombathelyen Baráth Etele tárca nélküli miniszter
Kisalföld-interjúja, amelyben a politikus egyértelműen leszögezte, hogy a kormány Győrt jelöli fejlesztési pólusnak, és ebbéli szándékán nem is kíván változtatni.
Azóta
sok minden történt az ügyben, a legutóbbi fejleményekről a szombathelyi városvezetés számolt be
egy pénteki sajtótájékoztatón. Itt - azon túl hogy Győr lesz a fejlesztési pólus – az is elhangzott, hogy szeretnék Baráth Etelét – aki amellett, hogy európai ügyekért tárca nélküli miniszter egyben felügyeli a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt és vezetője az MSZP-frakció területfejlesztési munkacsoportjának - egy fórumra invitálni Szombathelyre, hogy az érdeklődők minél több információt kapjanak a témáról. Az ALON-nak sikerült néhány kérdés erejéig elérni a politikust.
ALON: Ön a Kisalföldnek azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy Győr lesz az egyik fejlesztési pólus, a kormány ezen nem szándékozik változtatni. Ugyanakkor azt is mondta, hogy más térségek még jelentősebb forrásokhoz fognak hozzájutni.
B.E.: Két koncepció van az országgyűlés előtt: az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció. Mindkettő szerint nagyon fontos szerep jut majd a városok közötti együttműködéseknek, a célunk ezeknek a városközi kapcsolatoknak az erősítése. Különböző városok különböző képességekkel rendelkeznek, van, amelyik a humán területeken erősebb, van, amelyik ipari-gazdasági tekintetben emelkedik ki a többi közül. Ezek alapján lehetséges egy-egy térségben a feladatmegosztás. Fejlesztési térségeket kívánunk kialakítani.
A városoknak nem egymás ellen, hanem egymásért kell dolgozniuk. Győr nem a régió igazgatási központja lesz, erről szó sincs! Győr azért lesz versenyképességi pólus, mert adottságai révén kiemelkedik a nyugat-dunántúli régió városai közül. Győrben minden együtt van, ami egy sikeres városhoz kell: tudás, gazdaság, infrastruktúra. Annak viszont nincs semmi akadálya, hogy egyes regionális intézmények ne Győrben, hanem például Sopronban vagy Szombathelyen működjenek.
Milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésre ehhez?
Az uniós források felhasználásánál is célunk a decentralizáció. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai közül 50 százalék a regionális elosztóhelyekre kerül. Ezáltal egy adott régió, legyen az például a nyugat-dunántúli, összességében több pénzhez fog jutni, mint egy versenyképességi pólus. Azt szeretnénk elérni, hogy ne a kormány döntsön arról, mit kell egy régióban fejleszteni, hanem helyi szinten születhessenek meg a döntések. Ezek az uniós források nem az egyes városok fejlesztését szolgálják majd, hanem a regionális infrastrukturális fejlesztéseket, különös tekintettel a vasúti és közúti közlekedés fejlesztésére.
Ezek szerint elképzelhető, hogy végre megvalósulhat az ún. észak-déli összekötő út is? A 86-os út melletti településeken élők régóta szenvednek a kamionforgalomtól, és Szombathely is szeretne jobb közúti megközelíthetőséggel bírni…
A 2007-től 2013-ig tartó tervezési időszakra kormányzati és uniós forrásból összesen körülbelül 300 milliárd forint fog fejlesztési célokra a nyugat-dunántúli régió rendelkezésére állni. Az közismert, hogy Szombathely és térsége fontos európai szállítóútvonalon fekszik, hiszen már a római korban is erre vezetett a Borostyánkő út. Azonban az, hogy melyek lesznek a preferált fejlesztések, hogy pontosan mire lesz elegendő ez a 300 milliárd, csak tavasszal fog eldőlni. Így most még azt sem lehet tudni, hogy sor kerül-e az észak-déli összekötő út megvalósítására.
Fotó: Magyarorország.hu
Baráth Etele
1942. január 28-án született Budapesten. Nős, felesége a Legfelsőbb Bíróságon bíró, három nagykorú gyermekük és három unokájuk van. 1968-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán, 1985-ben doktorált. 1967-től Budapesti Városépítési Tervező Vállaltnál dolgozott. 1971-74 között Zalaegerszeg város főépítésze, majd 1974-85 között a VÁTI-ban tevékenykedett, különböző vezető beosztásokban. Ezt követően a Magasépítési Tervező Vállalat igazgatója. 1981-85-ig a Társadalomtudományi Intézet munkatársa. 1968-75 között a BME Városépítési Tanszékén, 1987-88-ban vendégtanárként a Montpellier-i Paul Valéry Egyetemen tanított vendégprofesszorként. 1989-ben a KHVM államtitkára, ezt követően 1990-ben a KTM helyettes államtitkára. Még ebben az évben kinevezték az EXPO kormánybiztosává. E megbízatása 1992-ben szűnt meg. 1992-96 között az URB Kft. ügyvezető igazgatója. 1992-95 között a Munkaadók Országos Szövetségének elnöke, és a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke.
1994-től országgyűlési képviselő. 1994-1998 között a parlament környezetvédelmi bizottságának az elnöke. 1998 júniusától 2001. januárig az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának alelnöke, az EU albizottság elnöke. 2001. január 1-től a 2002-es választásokig az MSZP képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. 2002 májusától a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkára. Jelenleg európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterként felügyeli a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az Európai Ügyek Hivatalának munkáját.
A sportéletben is tevékenyen részt vesz: a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke és 1996-tól a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének tagja, 2001-től a MOB alelnöke, a MOB Gazdasági Bizottságának elnöke.
(Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal) |