Mi lesz veled, Iseum?

Az Iseum sorsa érdekli az embereket

Dr. Ács Zoltán történész, a Találjuk meg Savariát sorozat házigazdája konstatálta, hogy míg a Fő téri ásatások antik leletei, majd a pusztuló mozaikról szóló beszélgetés nem töltötte meg a szalont, az Iseum rekord számú érdeklődőt vonzott. Így dr. Ipkovich György polgármester kis késés után már alig talált magának széket, Kutnyánszky László főépítész két órán keresztül ácsorgott, Feiszt György alpolgármester pedig az előadás egy részét a folyosóról volt kénytelen figyelni.

A nagy érdeklődés valószínűleg annak volt köszönhető, hogy Savaria Fő tér alatt nyugvó része kevéssé látványos, tekintettel a fölé halmozott betonra meg aszfaltra, a Romkert mozaikját meg még mi, szombathelyiek sem nézegetjük eleget (pedig lehet, hogy jót tenne neki), az Iseum viszont útba esik jövet menet, meg mégiscsak ez Szombathely emblematikus turistalátványossága, már lassan fél évszázada.

Szentély állt, most kőhalom

Az 1955-ben megkezdett ásatás (Szentléleky Tihamér régész) majd az 1964-ben helyreállított szentély (Hajnóczy Gyula építész) Szombathely fő attrakciójaként szerepel az útikönyvekben, mesze megelőzve a kalandvárost meg a tófürdőt. Ám tavalyelőtt, amikor egy iskolai kirándulócsoport szemlélte a képtár alatti romokat, arra gondoltam, hogy ők se nagyon érthetik, miért pont ide vezényelte őket a tanító néni, mit lehet ezen a kő - és betonhalmon nézni. Akkor a Savaria Légió ideiglenesen ott állomásozó tagjai (eredetileg az akkori kulturális miniszter tiszteletére sereglettek ki) mentették meg a helyzetet, csak úgy spontán, bemutatva öltözéküket és arzenáljukat. Ám nem lehet minden turistacsoport mellé légiósokat állítani. (Tényleg, miért is nem?)

Romos romok

A romok természetes amortizációja (egyebek mellett a faragott márványtáblák kezdtek lemezesen omlani) mellett a 2001-ben megkezdetett új ásatás sem dobott nagyon a látványon, ám ennek eredményeképpen – mint erről Sosztarits Ottó beszámolt – kiderült, hogy az Iseum egészen más képet mutatott az ókorban, mint ahogy a hatvanas években helyreállították.

Bebizonyosodott, hogy az Alexandriából a Római Birodalomba a búzával együtt importált istennő saváriai terciája háromezer négyzetmétert tett ki. Építése 50-ben kezdődött és az 5. század végig tartott. A hely nem csak kultikus célokat szolgált, hanem derék iparosok is települtek ide. Ezt az itt talált fazekas szerszámok, szövőszékek alkatrészei és selejtes fibulák bizonyítják. Pusztulását szándékos rombolás okozta, majd temető került fölébe.

A feltárt építészeti emlékek, falfestménytöredékek, márvány reliefek, oszlopfők, kultikus célokat szolgáló tárgyak alapján az Iseum méretében, kivitelében, felszereltségben Pannónián messze túlmutató jelentőségű volt – fogalmazott a Savaria Múzeum régésze.

Átrajzolt kép

És ugyanekkora jelentőségű lehet, ha megvalósul az a terv, amely alaposan átrajzolja az Iseumról eddig alkotott képet. A bemutatott terv szerint hat oszloppal, háromszögletű oromzattal, az áldozatot bemutató tizennégy papnak elég hellyel, a herculaneumi falfestmény reprodukciójával készülne el a rekonstrukció. Bár ezt a szót az Örökségvédelmi Hivatal Tervtanácsa nemigen szereti, és ezt értésére is adta a tervező dr. Mezős Tamás egyetemi tanárnak (BME). Az alkudozások után a hajdani tér és a 21. századi elkülönül egymástól, az újat acéltraverzek és „kőhártya fal” demonstrálja. Ezt akár, ha újabb ismeretre tennénk szert, szét is lehet szedni.

A templom mellett épülő klimatizált üvegcsarnokban jó néhány darabot el lehet helyezni a legújabb ásatáskor előkerült százezerből, és persze a régebbiekből is.

Másfélmilliárd Isis oltárán

Dr. Ipkovich György a prezentáció alatt egyszer megjegyezte, állni fog az Iseum, „ha fene fenét eszik is.” A kérdés után, hogy mennyiből – Mezős tanár úrra nézett: „Mennyi is Tamás, másfélmilliárd?”

Annyi. Az hogy ez honnan teremthető elő, Dr. Újvári Jenő a Pécsi Örökség Kht. igazgatója adott tippeket: Nemzeti Fejlesztési Terv (NTF), Regionális Operatív Program. Ehhez viszont azt is csatolni kell, hogyan ágyazódik be a város kulturális, turisztikai koncepciójába a létesítmény. Megtudtuk a NFT-hez a város benyújtotta másfél milliárdos igényét, a történelmi sétaútra megvan a pénz, és karnevál is lesz még a városban.

A hab a tortán az volt, amikor a hajdani színház (amfiteárum?) lehetséges rekonstrukciójának tervével is előállt dr. Mezős Tamás. Hajdan 3000 néző tapsolhatott színházak (cirkusznak?), a terv most egy 1300 férőhelyet, oszlopcsarnokot, szkénét mutat.

A rajzot látva jegyezte meg kolléganőm: „Milyen jó lenne egy olyan városban élni, ahol ilyen épületek állnak.”

Bizony.