A szombathelyi képviselők fegyelmezetten megszavazták a város idei költségvetését, ami közgazdaságilag nem túl fantáziadús: a félelmetesen tátongó hiányt ismét hatalmas kölcsönökből fedezik. Az utóbbi években állandósult Szombathely pénzügyi válsága, amit az érintettek mintha egyre rezignáltabban vennék tudomásul.
Régi szép idők
Előbb a számok
A száraz tények: Szombathely városa az idén közel 29 milliárd forintból gazdálkodik. Működésre 16,9 milliárd forintot költ, fejlesztésre 9,4 milliárdot tervezett és felvesz 2,5 milliárd folyószámlahitelt. A hitelállomány így az év végére 5,4 milliárd forint lesz. Ezzel eléri hitelfelvevő képességen határát. (80 millió felvételére van lehetősége, utána évekig csak annyit vehet fel, amennyit az adott évben a törlesztésre fordított.)
A költségvetés hiányát csökkentheti az a 720 millió forintos vagyongazdálkodási bevétel, amelyet ugyancsak működésre fordít majd a város, ha ez az összeg egyáltalán befolyik a kasszába. Ugyancsak a működésre megy el az iparűzési adóbevétel, amelyet egyébként fejlesztésre kellene költeni. A kasszából még így is hiányzik 600 millió forint a működési oldalon. Hogy ezt miből teremti elő a város, arra még nincs konkrét elképzelés.
A polgármester elszámol
Nem véletlen, hogy nem fogadta el a pénzügyi és gazdasági bizottság ezt a költségvetést. Véleményt azonban adtak, amelynek sommázata, hogy a város gazdálkodásának szerkezetét át kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges átalakításokat.
Dr. Ipkovich György szerint is szükség van ezekre a lépésekre, ám a város adósságainak magyarázatára egy listát húzott elő, amely több mint 14 milliárd forintnyi beruházást tartalmaz. A város saját forrásaiból (és hitelekből) több mint ötmilliárdot használ(t) fel, a többit épp a saját erő mozgósításával tudta uniós vagy központi forrásokból megszerezni. (Szennyvíztisztító, sportcsarnok, utak felújítása, történelmi témapark, Fő tér, művészeti szakközép és a többi.)
A működésben mutatkozó hiányt az okozza, hogy az állami normatívák csökkentek, a költségek viszont nőttek. (Ez a 8,2 milliárd forintból gazdálkodó oktatási ágazatban például 500 millió forintot tesz ki.)
Monnyon le!
Horváth Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a város összes hiánya hitelfelvétellel együtt) meghaladja a 3,2 milliárd forintot, a Szombathely a megyei jogú városok között egyetlenként elérte a hitelfelvételi korlátját. Most már a város cégei veszik fel a kölcsönöket az önkormányzat helyett. A Városgazdákodási Kft 600 millió forintos hitelt vesz fel, az Ipari Park 150 milliós forintos tőkeleszállítást tervez, a Házkezelési Kft-t a sportcsarnok sodorja eladósodásba. Ezt egy az egyben dr. Ipkovich György nyakába varrta, sőt miután képtelennek látja arra a polgármestert, hogy a helyzetet kezelje, lemondásra szólította fel, és ezt a másnapi sajtótájékoztatón is nyomatékosította.
Nem addig nyújtózik
Molnár Miklós (Pro Savaria) arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy a város valós hiánya (hitel nélkül) eléri másfél milliárd forintot, hiszen a vagyongazdálkodásból tervezett bevétel korántsem biztos, hogy befolyik a város kasszájába.
Dr.Prugberger Emil (Pro Savaria) a hiányt a pazarló gazdálkodásnak tulajdonítja. Nem a bevételinek megfelelően gazdálkodik a város. Az előző városvezetés azért nem tett semmit a racionalizálás érdekében, mert nem volt rákényszerítve. (Kétségtelen, a központi megszorítások igazán ettől a ciklustól éreztették hatásukat, fejlesztésre pedig fedeztet jelentett a gázközművagyon. Frakció szerint a hátramutogatás nem megoldás a jelenlegi problémákra. Úgy látja, az ellenzék ebben a ciklusban szorgalmazta az intézményrendszer átalakítását.
Sem ők, sem mi
Tóth Kálmán a szocialisták sajtótájékoztatóján viszont azt mondta, van egy kialakult intézményhálózatunk, azt fenn kell tartanunk. Át kell tekintenünk, hogyan lehet gazdaságosabban működtetni, de még nem készültek el teljes körűen azok a vizsgálatok, amelyek alapján ezt meg lehetne tenni. Kerülni kell az ötletszerűséget. Elvárják az ellenzéktől, hogy a döntésekben vegyenek részt, és vállaljanak részt a felelősségből, mint ahogy vállal a városvezetés is: „Sem ők (ti.: az előző és azt megelőző városvezetés) nem tették meg, amit meg kellett volna, sem mi.”
Nem: írásban
Böröcz Miklós (MDF) a költségvetés megszavazásán nem vett részt (halaszthatatlan dolga volt), de a vitában elmondta, sőt írásba adta, hogy nem adja áldását az idei büdzsére, mert a városvezetés nem egyeztetett az ellenzéki és a független képviselőkkel. A költségvetés hatásvizsgálata sem történt meg, a takarékoskodást célzó intézkedéseket vissza kellett vonni, mert azt szakmai körökben nem egyeztették.
Szakma kontra politika
Gombás Endre civil tanácsnok viszont azért szavazta meg a költségvetést, mert meggyőzte a polgármester listája, mire is költi a város a hitelt, meg azért, mert civilek elvárásai, az erre vonatkozó városvezetői ígéretek teljesültek. Az ALON kérdésre, hogy akkor előző nap, a gazdasági bizottság ülésén miért nem szavazta meg (tartózkodott Csinger Péterrel együtt), azt válaszolta, hogy mert pénzügyi oldalról nézve nem jó a költségvetés. Ám míg a bizottságokban szakmai, a közgyűlésben politikai döntések születnek. Az pedig, hogy kivették a takarékosságra irányuló határozati javaslatot (például óvodák összevonása) tárgyalását, a város lakosságának akarata volt: az érdekegyeztető fórum kérte, hogy ettől tekintsenek el.
Ipkovich György, a költségvetés témáját is érintő sajtótájékoztatójára hétfőn délután kerül sor