Bokrétaünnep a BDF forrásközpontjánál

Az építkezésen zajló kis ünnepség első szónoka Gadányi Károly, a főiskola rektora, aki régi szép tradíciónak nevezi e jelen főiskolai ünnepet, ahol a közös munka meghozta a gyümölcsét, mely ugyan még további folytatásra és befejezésre vár. „Az elvégzett munka kellemes” – idézi latinul a közmondást.

Magyar Bálint oktatási miniszter örömét fejezi ki, hogy „Szombathely sem maradt ki abból az infrastruktúrafejlesztési programból, ami az egész magyar felsőoktatást áthatja napjainkban.” Az elmúlt 15 évről elmondja, hogy „az oktatási összinfrastruktúra mindössze 30 százalékkal bővült, és eközben a meglévő sem volt igen jó állapotban.” E célra összesen 10 milliárd állt az ország rendelkezésére, ami érthetően kevésnek bizonyult, így a központi pénzek mellett máshova kellett fordulni. Adódtak az EU-s források, ám ezek sem nyújtottak kellő fedezetet, így a liberálisok figyelme mind jobban a magántőke felé fordult.

A miniszter a továbbiakban elmondja: 2002 és 2008 között Magyarországon körülbelül 1 milliárd eurónyi, azaz 250 milliárd forintnyi beruházás történik a magyar felsőoktatásba.” A többség magántőkéből épül, ahogy ez is, melynek a financiális alapjaihoz nem kellett éveket várni, mint eddig. 1,3 milliárd ennek a beruházásnak az értéke, és egyben 300 új diákotthoni férőhely is létesül. (Aki továbbbi adatokra és a Magyar Bálint-féle oktatási reform részleteire kíváncsi, az olvassa majd el lejjebb a keretben a miniszter sajtótájékoztatójáról készült beszámolónkat.)

Szabó Pétertől a 3P Savaria Kft. ügyvezetőjétől megtudjuk, hogy a KÉSZ Csoportból és a MI-BE 2000 Kft.-ből létrejött konzorcium nyerte el a forrásközpont megvalósítására kiírt pályázatot, ami az építésre és a 20 évig tartó üzemeltetésre jogosítja és egyben kötelezi a Kft.-t. Alig három hónap telt el azóta – mondja –, hogy az alapkőletételkor a papírokon megszáradt a tinta, máris szerkezetkész állapotban van az épület. Említ több PPP (Public Private Partnership) programot is, amit az oktatási minisztérium támogat. Végül reményét fejezi ki, hogy idén decemberben már az ünnepélyes átadón tekinthet vissza az addigiakra.

Iker János a BDF Beruházási Iroda vezetője a magáért beszélő látványról szól, mely épületegyüttesnek éppen a leendő aulája helyén állunk. Elmondja, hogy nemcsak egyszerűen egy 3600 négyzetméteres oktatási épület létesül, hanem az a legfontosab, amit ez az épület szolgáltatásokban és emberi erőforrásokban majd tud: mert azt a fajta stratégiaváltást idézi elő, amit az oktatásban, kutatásban és módszertanilag a 21. század megkövetel tőlünk.

Dukkon Miklós építésvezetőtől megtudjuk, hogy előre láthatóan szeptemberre fog elkészülni az aula, melyet a hallgatók is használatba tudnak venni. Eddig felhasználtak közel 1700 köbméter betont, 170 tonna acélt és betonacélt, illetőleg párezer köbméter földet mozgattak meg – vázolja a nagyságrendeket. Az új tanévtől szeretnék megkezdeni a műszaki átadást és beüzemelni a házat, „hogy december végére mindenki ténylegesen használatba tudja venni az épületet magát is.”

A beszédek után jönnek a bokrétakötők. A hosszú szalagokkal a fenyőfához előbb Magyar Bálint és Gadányi Károly lép oda, utánuk a vendégek. Így többek között Ipkovich György Szombathely polgármestere, Varga Mihály a KÉSZ Kft. vezérigazgatója, Szabó Péter a 3P Savaria Kft. ügyvezetője, Laskai Ildikó a MI-BE 2000 Kft. ügyvezetője, Dukkon Miklós építésvezető, Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő. Amint ez megvan, a toronydaru felemeli a fát és a forrásközpont tetejébe tűzi. Mindezeket a fotogén mozzanatot szívesen lefényképeztük volna, ha a gép nem mondja be az unalmast még a reggeli sajtótájékoztatón. Így egyelőre mindenki elégedjen meg a fent mellékelt látványtervvel.

A még igencsak szellőjárta földszinti teremben végül gulyásebéd várta az építőket és a vendégeket.

Magyar Bálint oktatási miniszter az SZDSZ-kampány keretében Szombathelyen sajtótájékoztatót is tartott Hankó Faragó Miklós államtitkár és Göde György SZDSZ-országgyűlési képviselőjelölt társaságában. A miniszter négy fontos területet emelt ki, ami a pártja nevéhez fűződik. A kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését, az adócsökkentő reformok elindítását, az autó- és információs sztráda kiépítését, az olcsóbb internet-hozzáférést az iskolákban, végül pedig a közoktatástól a felsőoktatásig terjedő következetes reformot. „Az SZDSZ valós, hatékony megoldásokat nyújt az ország problémáira, nem az ígéret-cunamiban veszünk részt, nem az ígéretversenybe szállunk be, hanem programadó erő akarunk lenni a mindenkori Magyarországon” – mondta. A felsőoktatás legfontosabb szerepét a tudásorientált oktatásban látja, amit azonban honunkban nem aknáznak ki kellő mértékben, így nem is hasznosul a benne rejlő teljes potenciál. Nekünk ugyanis – a lehetőségeinket figyelembe véve – a tudás frontján lehet kitörnünk, bizonyítanunk. Ehhez vezetik be az angolszász képzési modellt, mely lehetővé teszi a tömeg- és elitképzés közti harmónia megteremtését, illetve a társadalmi- és a munkaerő-piaci igényekre történő hatékonyabb reagálást. Átalakították a felsőoktatás finanszírozását és megteremtették az autonómiáját, vagyis „az állami gyámság alól felszabadítottuk ezeket az intézményeket” – hangsúlyozta ki a miniszter. Valamint átszervezték a belső irányítási rendszerét a felsőoktatási intézményeknek. Számszerű konkrétumokra térve Magyar Bálint több 2006 szeptemberében hatályba lépő intézkedést említett. A hallgatói juttatásokat 11 ezer 650 forintra emelik, és a kollégiumi támogatás is ugyanennyi lesz. A lakhatási támogatás 6000-re, a diákhitel 30 ezer forintra bővül ki. Szeptembertől a tandíjas képzésben résztvevők 40 ezres hitelkerettel élhetnek, melyet újdonságként a doktorandus-hallgatók is felvehetik. A tartósan beteg, fogyatékos, egykori állami gondozott és nevelőszülők által nevelt gyerekek kétszeres hallgatói támogatásra tarthatnak igényt. További fejlemény, hogy következő tanévkezdéskor nem csak az első, hanem egy diploma lesz ingyenes, azaz aki már szerzett költségtérítéses úton diplomát, az sem esik el ettől az előnytől. Magyar Bálint ezeken túl a legjelentősebb változást a kollégiumi ügyekben látja, ahol 2002-ben ugyan 10 ezer új férőhelyet ígértek, ám ennek az ígéretnek a teljesítése 30 milliárd forintba kerül, ami összeg nem áll rendelkezésre. Ezért a hagyományos források mellett magántőkét vontak be a kollégiumok építésébe. 2002 és 2007 között 13 ezer új férőhelyet építenek, melyből 2006 végéig 8 ezer kerül átadásra. Ezek a szobák kétágyasak, internet-hozzáférésesek, telefonnal felszereltek, havidíjuk pedig 9 ezer és 15 ezer forint közé tehető. A meglévő 40 ezerből 20 ezret újítanak fel ilyen állapotra. E cél érdekében a 2002 és 2008 között a felsőoktatásba áramló 250 milliárdból 65-66 milliárd megy a kollégiumok építésére és felújítására.