Komondi Péter: Arcképek

2006.03.11. 13:44

Harmincöt Vas megyei közéleti személyiség mélyinterjúját tartalmazza az ismert szombathelyi rádiós újságíró, Komondi Péter Arcképek című kötete. Az írásokat olvasva levonhatjuk a következtetést: mennyire nem ismerjük még azokat a „helyi hősöket” sem, akikkel szinte naponta összefutunk az utcán. A könyvet péntek délután mutatták be a nagyközönségnek.

Hazai pálya

Komondi Péter

Az érdeklődők péntek délután gyakorlatilag teljesen megtöltik a megyei könyvtár előadóját, ami cirka 70-80 embert jelenthet. Van köztük néhány „érintett” – például Ipkovich György, Feiszt György, Annus Adrián, Fazekas Norbert -, de a többség csak érdeklődő, ami egy könyvbemutató esetében már csak azért is figyelemre méltó, mert néhány országos médiában sztárolt zenekar vígan kiegyezne egy ekkora szombathelyi koncertközönséggel.

Miközben a háttérben a szerző fiainak zenekara, a Halor egyik felvétele megy, Kozma Gábor újságíró szól néhány szót a kötetről, felhívva a figyelmet a "local heros", azaz a helyi hősök fontosságára, majd kijelentve, hogy „ilyen könyvekre van szükség”. Rövid beszédében megemlíti még, hogy habár Komondi Péter rádiós újságíró, ezek az interjúk könyv formátumba átültetve is nagyon átjönnek, s egyben a sajtó elveszett tisztességét is segítenek visszaszerezni.

A kis ünnepség végén a szerző elmondja, közeli tervei között szerepel, hogy az interjúalanyokkal elmennek azok szülőfalujukba, és a könyv kapcsán egyféle talk-show-t rendeznek majd az ott élőknek.

Mi teszi a helyi hőst?

A könyv első oldalán, egyféle arc poétikaként Ady Endre A Muszáj-Herkules című verse áll, ami első olvasatra különösnek tűnik. Érthető akkor lesz, ha valaki nem ugorja át a szerző saját maga által írt előszót. Ebben - amellett hogy megtudjuk az újságíró értékítéletét és egy keveset az írások keletkezési körülményiről – fény derül arra, hogy Komondi sebe még mindig fáj, hogy egy televíziós műsor miatt, melyben ő csak meghívott vendégként szerepelt, elbocsátották rádiós állásából. (Mondjuk ez a történet is megérne egy misét.)

A közel háromszáz oldalas könyv harmincöt interjút tartalmaz ismert Vas megyei személyiségekkel, 34 férfivel és egy hölggyel. Van közöttük politikus, orvos, sportoló, tanár, népművelő, vállalatvezető és egyéb. Az interjúalanyok döntően idősebbek vagy a szerző korosztályából, az úgynevezett „nagy generációból” kerülnek ki, ami egyrészt érthető, hiszen esetükben már egyértelműbb a teljesítményt értékelő közgondolkodás, másrészt bízhatunk a folytatásban, hiszen a könyv teljes címe: Arcképek I.

Ha figyelmesen elolvassuk a névsort, rájövünk, hogy nem is a szakma vagy a magas beosztás teszi a helyi hősöket helyi hősökké, hanem pont az, hogy többek ennél. Amíg országos sztár könnyen lehet valaki - elég csak a kamera elé taszigálni megfelelő időre -, addig helyileg ez csak úgy megy, ha valaki valami nagyot, valami valódit tesz le az asztalra. Gondoljunk bele: A helyi közösség számára Illés Béla nem egyszerűen egy jó labdarúgó, Zsoldos Báró Zoltán nem egyszerűen egy jó blues-zenész, Dallos Gyula nem egyszerűen egy jó iskolaigazgató; hogy találomra három nevet emeljünk ki.

A kötetben szereplők névsora
Dr. Andor Ferenc, Annus Adrián, Prof. Dr. Cholnoky Péter, Dallos Gyula, Fazekas Róbert, Feiszt György, Füzessy József, Prof. Dr. Gadányi Károly, Gál Ferusz József, Halmosi Zoltán, Dr. Hankó Faragó Miklós, Horváth János, Horváth László, Illés Béla, Dr. Ipkovich György, Prof. Dr. István Lajos, Dr. Kneffel Pál, Kovács Ferenc, Dr. Lakner László, Markó Péter, Mayer Ferenc, Németh Pál, Németh Zsolt, Dr. Orbán Péter, Patonai Imre, Petró János, Dr. Pusztai Gyula, Rimányiné Kiss Anikó, Szabados Tibor, Dr. Szabó Gábor, Tóth Andor, Dr. W. Farkas László, Wagner András, Zsebe Ferenc, Zsoldos Báró Zoltán
Nemcsak a szóban forgó személyeket ismerjük, akik közül naponta talán többel is összefutunk az utcán, buszon, az Intersparban, hanem mert az interjúkban előforduló helyszínek, események és megemlített emberek részei a mi életünknek is. Mindez azonban kevés lenne egy jó könyvhöz. Ahhoz az is kell, hogy a beszélgetések valóban tartalmasak és egyediek legyenek. A tartalom azt jelenti, hogy olyanokat tudunk meg ezekről az emberekről, amelyeket korábban nem tudtunk: látszólag jelentéktelen aprósságok, de mégis ez a sok száz „titok” teszi teljessé az arcképeket, és vele együtt Szombathely és Vas megye legutóbbi évtizedeinek történelmét. A beszélgetések átütően közvetlen hangvételűek, Komondi mindenkit tegez, cserében szokatlan módon megnyílnak a kérdezettek: ez adja a beszélgetések egyediségét.

A közel 300 oldalas kötet egyetlen hibájának a korrektúra és a külcsín alkalmankénti – nyilvánvalóan financiális okból magyarázható - hiányosságai róhatók fel, ez azonban nem változtat az abbéli jóslaton, hogy az Arcképek helyi sikerkönyvnek ígérkezik, melyet ezrek fognak lelkesen lapozni.

Értékelés: 8/10


Komondi Péter: Arcképek I.
Kom-Press kiadó 2006
280 oldal
Ára: 1500 forint
.