Pop- és rockdalokból életvezetési tanácsokat leszűrni bohó, de élvezetes vállalkozás. Különösen így nyáridőben mi sem áll közelebb hozzánk! Koffeintől és a kánikulától pállott aggyal megbogarásztuk a könnyűzene hazai netes bugyrait, hogy zavarba ejtő választékkal találkozzunk a nyolcvanas évek Ifjúsági Magazinjaitól kezdve a sms-mulatósokon át az új hullámig. Íme első felvonás!
Mindenkinek a maga keresztjét - zene.lap.hu
Beírva a keresőbe a zenei honlapok kifejezést, a nálunk a reméltnél jobban elterjedt és látszólag egyre izmosodó keresztény rock kifejezés alá sorolható együttesek nevei tűnnek elénk. És igen, itt újra rájöhetünk, hogy az együttesnév-böngészés milyen mulatságos is tud lenni!
Könnyen harcsabajuszként penderedik fel a szájszél az ilyen és (meg)hasonló nevek hallatán. Felsővezeték (mérföldekről szaglik, hogy ők csak punkzenei mutatványosok lehetnek), Folk Iván (e kereszt(!)név soha sem múlik el mulatságos lenni), Gyökerek (beszélő név), Jesus4Ever (Eternity4Ever), Last Chance Band (te, Géza, ha ez a balhé se jön be, én tényleg visszamegyek biztonsági őrnek!), M. Is. K. A. (nem kommentár), Proanima (a szombathelyi kötődés, ugye), Vészbejárat (akinek nem inge, hordjon csak pulóvert) stb. És ez csak a hazai, hol van innen még a világkazal teteje… De félre a tréfát, mint azt Lukács evangélista mondja. zene.lap.hu
Mulatságos szórakoztatás - allmusic.hu
A Kredenc 2005 áprilisában gyártósori napvilágot lemezét, a Lenn a délibábos Hortobágyon-t például így ajánlják szíves figyelmünkbe: „A bemutatkozó lemez zenei anyagára a magyaros-mulatós jellegű dalok a jellemzőek, könnyen megjegyezhető, jól táncolható felvételek kényeztetik a hallgatókat. A dalok és a Kredenc – fő ismertetőjegye a furulya, mely egyedi, különleges, magyaros ízt kölcsönöz az albumnak.” Hja, ez a modern világ! Nem elég, hogy acidon élnek egész községek az Alföldön, az oda betörő reklámipar a chips után már a zenére is rátette a kezét!
De most már tényleg legyünk gyakorlatiasak, hiszen e honlap keretei között valamennyi magyarhonban megjelent lemezről megtudhatunk minden fontos adatot.
Beregisztrálva magunk, a „szórakoztató” műfaj stílusai között ilyesmiket találunk a három legfőbb előadójával: musicalnél és sanzonnál egyként felbukkan Psota Irén neve, hangszerszólónál (ne feledjük, még mindig a stílusdefinícióknál járunk!) Viktor Máté (hogy ki?) és Márió a spéci tangóharmonikájával stb. Hanem hogy lássuk, mennyire nem egyszerű a „zenei szakértők” élete, Ruttkai Évát például művészként könyvelik el, ahogy a Mikulást ünnepi előadónak, Howard Ashmant és Andrew Lloyd Webbert magyar filmbetétdal-szerzőnek, a „gyermek/fantasy” kategória abszolút győztesei pedig DJ Hófehérke és Füles Mackó! Hogy Horgas Eszter és Mona Lisa „crossover” éllovasságát már ne is említsük! Ez utóbbi női trió aktív éveinek a 2000-es került megjelölésre!
Aki meg telhetetlen és elég egyenlegre valója van, vagyis pénz feccölne abba (SMS, rózsaszín csekk, bankkártya útján), hogy megtudja, teszem azt, a tizenkét lemeznyi életművel a Hupikék Törpikék milyen MAHASZ helyezést értek el épp tíz éve, az tegye. Jómagam inkább megmaradnék boldog tudatlannak! Hanem nem ám csak egyszerű hivatali lajstromozókkal lehet dolgunk az Allmusic-nál! Radics Gábor például okos és érdekes dolgokat is felvonultató kritikája a Kispál-lemezekről elismerést biccent elő a már sok semmitmondó nyikhajságot olvasott-hallott, ezért jócskán tréfás kedvű esorokírójából. Még ha jól le is szólja Dénes néhány favoritját a Gábor! allmusic.hu
Múltmatatás szkennerrel - beatpoprock.fw.hu
Találomra rákattintunk a Világ Ifjúságára, ahol aztán a fent meghirdetett 1982-1989 közötti időintervallumból egyelőre csak a kezdőév elérhető, hát a 10. számot választjuk a lenyíló menüből. Ahol is legelőbb Sebők János a beat-irodalom bibliája, az Üvöltés harmadik kiadását ünnepli. Lentebb olyan nevek bukkannak még fel, mint a King Krimson, Led Zeppelin, Blondie stb. A – remélhetőleg idővel teljessé bővülő, most még eléggé csak hiányos adatállományú – portálon visszakereshetőek az egyes magazinok slágerlistái a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig. Továbbá a Magyarországon kapható ilyen zenékkel foglalkozó könyvek is felsorakoztathatóak, ahogy a ma már megmosolyogtatón bodorodó hajakon és arcszőrzeteken is pallérozódhat az önismeret (hogy milyen mitől tartózkodjunk). A lexikonból pedig a magyar rockzenéről kapunk Ki kicsodát, hogy mást ne mondjunk, egy tömbben felsorolásra kerül az 1968-tól 1982-ig megjelent valamennyi poplemez.
De a Kedvencekben beutalót nyerünk a lemezborítókkal keretezett magyar és angolszász klasszikusok közé: Janis Joplintól a már elfeledett Linda Ronstadt-on (az abszolút alap Rolling Stones kihagyásával) és Vangelis-en(?) át a Locomotiv GT-ig. Számomra a legérdekesebb „rovat” a Témák egérklikkeltető „alatt” búvik meg: különböző zenei stílusokról olvashatóak érdekes és informatív írások (immár a kilencvenes évekből is), legyen az az 1985-ös Live Aid, Alain Ginsberg, az Új hullám vagy a tág értelemben vett rockzene Veszteséglistája 1981-ig etc. A portál a múlt kiaknázása mellett nyit a jelen felé is. Megjelenteti a róla írtakat, ajánl honlapokat, eseményeket, Olvasók oldala címén pedig szívesen közöl írásokat, fotókat a könnyűzene több megnyilatkozási területéről, legyen az koncert, album, klub stb. beatpoprock.fw.hu
Új hullámot vetve - newwaveonline.hu
A portál leginkább a new-wave-hez közel álló, a szerteágazóságában alig egy stílus alá fogható zenéket, könyveket, koncerteket és filmeket (ha lehet ilyen mozikról beszélni) veszi górcső alá. Ezek mellett kitágul a kör a hozzá nem köthető, a vele le nem írható, (olvasó)közönségcsalogatóbb együttesek felé is... – mondanám, de aztán rájövök, hogy nem találni ma olyan zenét, ami ne táplálkozna valamiképp a kreatívan mindent magába szippantó new-wave-ből!
Talán még a néhány hete elhunyt labilis lelkületű, évtizedekig kómás állapotban vegetáló Syd Barrett is ide sorolható, aki máskülönben a legjobb Pink Floyd-albumot (The Piper At The Gates Of Down, 1967) hozta össze és ihletett még sokat. De a születésem évében az életének önkezével véget vető Joy Divison-énekes, Ian Curtis mindenképpen (aki a napokban töltötte volna be az 50-et).
Ahogy a pár hete nálunk fellépő Morrissey is, lassan már két évtizede nem a The Smiths éléről. Raklapnyi egyéb ok és érv úgyszintén mondható, amiért érdemes a honlapra látogatnunk, de a bőséges linkajánló és a – mindig érdekes – Összeállítások menüpont „Megkerülhetetlen new-wave lemezek” cikke ezek között is élen jár. newwaveonline.hu
Környező terek tánczenéje - deepen.hu
A Deepen, mint hirdetik is magukat, „online kulturális magazin”. Ebben a mezőnyben az Est.hu az abszolút éllovas (na nem mintha bárki is versenyre akarna kelni velük). Itt azonban az írások témája jócskán – mondhatni: teljesen – eltolódik a táncos, de azért chill-outosabb elektronikus zenék felé. Az egyéb kulturális témák nem is kapnak akkora szerepet, mint várnánk. Ehhez passzol kiválóan a portál polcszerű felépítése (a dizájn az egykori Porousher-tag, az oszlásuk óta Nicron néven tovább ügyködő Nox munkáját dicséri). Mondjuk az róluk sem állítható (sőt!), hogy valami hihetetlen pörgést csinálnának a vízözönszerű frissítésekkel.
Amit azonban a portál kínál, abban nagyon is szerethető! Ízelítőképpen néhány kötelező tananyagot sorolnánk csak tanúságtételül! Hangulatos, inkább érzésekre hatni kívánó, mintsem agyonelemző lemezkritikák (Biosphere: Dropsonde, Pan American: Quiet city, Robert Henke: Signal To Noise). Inkább az ambient felől közelítő, mintsem a kommersz „house-pumpálást” előnyben részesítő DJ-mixek (a Wings of desire és a Fine Cut Bodies feltétlen gyönyörűség). Interjúk a honi és a nemzetközi szcéna kiválóságaival (R.R. Habarc, XRC, Mike Paradinas, Apparat). E témaköröket körbejáró írások (A Monolake-jelenség, GAS-han, bio- és diszkográfiák, beszámolók bulikról), egy-egy filmkritika… ilyesmik. De kaphatunk fotógalériát Nepálból, képeket és videókat a törökországi napfogyatkozási partyról is! deepen.hu
Folytatás következik!