Váratlanul érte a szervezőket és a Karneválszínház társulatát is, hogy egy püspöki rendelkezés miatt megváltozik a játszóhelye: az előadás az egyházmegyei kollégiumból a megyeháza udvarára költözik. A szervezők hétfőn este egy sajtótájékoztatón számoltak be a kialakult helyzetről.
Váratlanul érte a szervezőket és a Karneválszínház társulatát is, hogy egy püspöki rendelkezés miatt megváltozik a játszóhelye: az előadás az egyházmegyei kollégiumból a megyeháza udvarára költözik. A szervezők hétfőn este egy sajtótájékoztatón számoltak be a kialakult helyzetről.
Váratlanul érte a szervezőket és a Karneválszínház társulatát is, hogy egy püspöki rendelkezés miatt megváltozik a játszóhelye: az előadás az egyházmegyei kollégiumból a megyeháza udvarára költözik. A szervezők hétfőn este egy sajtótájékoztatón számoltak be a kialakult helyzetről.
A karnevál műsorfüzete a Karneválszínház idei előadásáról:
A hely és az alkalom szelleméhez igazodni igazodva ezúttal a karneváli mulatságok atyja, a Richard Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában is megörökített derék cipész-költő, Hans Sachs (1494 – 1576) farsangi komédiái közül válogattak ki négy – amilyen vérbő, olyan tanulságos – bohózatot. A férj a gyóntatószékben a címével is sejteti, hogy e példázat a házastársi féltékenység tüzén pörkölődő férfiszív kínjaiból nyújt ízelítőt. A lovag meg az ibolya a híres középkori kóbor lovagköltő, Siralomvölgyi Neidhart gáláns széptevésnek induló, de „illatos” felsüléssel folytatódó, majd kölcsönös bosszúállásba torkolló kalandját meséli el. A kalmár kosara arra mutat rá, hogy a női emancipáció kérdése már a reneszánsz korában is a tettlegességig fajulóan megosztotta a közvéleményt. Végül A ravasz kikapós menyecske a csapodár asszonynépség kimeríthetetlen furfangjaiba enged bepillantást. |