A karácsony előtti Bécsben maga a Meseország elevenedik meg, hol valódi népmesei, hol műmesei elemekkel. Ha képesek vagyunk eltekinteni néhány földi apróságtól, no meg a megfelelő irányba indulunk el, gyermekkorunk álomkarácsonyában találhatjuk magunkat.
Bécs az év 12 hónapjában vonzza a turistákat, de a karácsony előtti hetek rohama talán még a nyári csúcson is túltesz. Kis túlzással egész Európa itt van, a pénzesebb nyugatiak megszállják a trendi belvárosi szállodákat, a keletiek meg egynapos kurtatúrákra jönnek, nézegetni, óvatosan vásárolni.
Schönbrunn: Kicsi, de velős vásár
Bécsben gyakorlatilag állandó a csúcsforgalom, az adventi őrület miatt a helyzet még a szokásosnál is rosszabb, a kertek alatt is csak araszolunk a Schönbrunn felé. Azért arra, mert – csak kevesek tudják - ott is van karácsonyi vásár. Ha mérete el is marad a városháza előtti nagy Christkindlmarkt-tól, minőségben felülmúlja azt. Az épület előtti téren mintegy félszáz bódé van felállítva, láthatóan nagyon szigorúan szabályozott felhozatallal. Kézzel készített karácsonyfadíszek, egyéb kézműves áruk, édességek, és persze a forralt bor és puncs árusok. Délelőtt elsősorban a turisták nézelődnek, majd később megjelennek a helyiek is, főként megannyi óvódás csoport képében, valami rejtélyes ok miatt roppant népszerű ez a hely a kisgyerekek – vagy az óvónők - számára. A forralt bor és puncs 2-3 euró körül van, két euró betétet kérnek a bögréért, amit aztán sokan nem visznek vissza, így oldják meg a kötelező szuvenír-beszerzést. A kézzel készült mesebeli karácsonyfadíszek persze drágák, de nehéz viszonyítani, mert a szombathelyi főtér kínai piaci felhozatala nem egészen adekvát viszonyítási alap.
A belváros hangulatosabb
Talán az általános és lényegi Schönbrunn-averzióm teszi, de a karácsonyi hangulat itt a hatalom és pénz árnyékában nagyon nem jön át. Ennél lényegesebben szimpatikusabb maga a belváros. Az úgynevezett Ringen belül szinte minden utcán karácsonyi fények díszlenek, szerencsére nem egységesek, amihez még hozzájárulnak az üzletek adventi kirakatai, a fiákerek, szűk utcák, a bécsiek visszafogottan elegáns télikabátjai, a karácsonyi illatok. Az egésznek nagyon kedves, baráti és nyugodt a légköre, alig van nyoma a városszéli óriás bevásárlóközpontokban található fogyasztói őrületnek. Meglepetés akkor ér minket, mikor a Museum Quarter (MQ) mellett útlevágási céllal betérünk egy kis utcába, s több száz méter hosszú karácsonyi vásárra bukkanunk, nagyon változatos felhozatallal és nagyon emberi hangulattal.
Az aduász: Adventi vásár a Városháza előtt
A leghíresebb karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) persze az idén is a Városháza előtti téren (Rathausplatz) zajlik. Az eseménynek 700 éves históriája van, így nem csoda, hogy az egészre rányomja bélyegét a letűnt idők lehelete. A 140 apró pavilonban hasonló dolgokat árulnak, mint a Schönbrunnál. A minőséget tekintve engedékenyebbek itt a szervezők, becsúszik egy-egy gagyiárus, így viszont kevésbé egysíkú a felhozatal, meg jóval nagyobb a választék. De nem is a vásárlás itt a lényeg, hanem a hangulatban való lubickolás. Mintha visszaforgatnánk az idő kerekét egy pontosan meg nem határozható korba, leöntve gyermekkorunk mesebirodalmának ízeivel. Régimódi csemegék – mézes dió, vattacukor, csokimázas gyümölcsök, miegyebek – illata árad, a színes lámpák alatt a gyerekek sültgesztenyés vagy sültkrumplis papírzacskóban melegítik a kezüket, a felnőttek forralt bort szopogatnak. Mi is megkóstolunk egy szlovák szilvapálinkát (2 euró), majdnem olyan finom, mint a mienk.
A Városházán közben irigylésre méltó dolgok történnek. A szervezők több tucat kézműves műhelyt rendeztek be gyerekeknek, ahol a kicsik szakszerű felügyelet és segítség mellett elkészíthetik a maguk karácsonyi ajándékait, s amelyeknek feltehetően őszintén örülnek a megajándékozottak. A szülők egyébként nem mehetnek be a műhelyekbe, őt vagy egy széken csücsülnek a bejáratnál, vagy marad a puncs a vásárban.
A Városháza előtti térhez úgy érdemes jönni, hogy mindenképpen itt érjen minket a sötét. A látvány ekkor az igazi: A díszkivilágításban úszó Városháza, az adventi naptárként szolgáló ablakok, a vásár erős, színes fényei, a park fáin felaggatott sok száz lampion a mese nyelvén a csodáról szólnak. A földi nyelven meg valami olyasmiről, hogy a biztos sok múlik a pénzen, de bosszantó, hogy errefelé állandóan ezzel takarjuk lustaságunkat és ízlésficamainkat, mert a java nagyon nem ezen múlik.
2005-ös képek az adventi Bécsből!