Lakossági fórumra invitálta szerda estére Soós József képviselő a körzetében élőket, elsősorban a Pick és az Éhen Gyula lakótelep lakóit. Az est központi kérdése a Pick-telep kontra Falco vita volt, de megnyugtató megoldás egyik fél számára sem született. Az alapprobléma súlyos: a Falco csak akkor tudná teljesíteni a zajértékeket, ha elköltözne. Ez cirka 1500 munkahelyet érintene.
Pártállástól független probléma
Soós József (MSZP) vendégeket is hívott a fórumra, mégpedig pártállástól függetlenül, mondván: „Nekünk nem a párthovatartozás, hanem a probléma a fontos”. Így részt vett az összejövetelen Magyar József független (az idei választásokon MDF-támogatással induló jelölt), a környezetvédelmi bizottság elnöke, Németh Kálmán (SZDSZ), aki a gazdásági alpolgármesterségre aspirál, valamint a jelenlegi városvezetésből Feiszt György (SZDSZ) alpolgármester, akit erősítésként hívott Soós képviselő, arra az esetre, ha szóba kerülne a nemrégiben elfogadott területrendezési terv.
Ciklus-záró elszámolás
Kampány lévén, először az eredményekről számolt Soós József: egyebek közt például huszonöt utca újult meg generálisan, vagy kisebb reparálással a keleti városrészben. Az elmúlt négy évben 600 millió forintot fektetett az önkormányzat ebbe a választókerületbe. A tervezett nagyobb fejlesztések leginkább arra irányulnak, hogy városrész szervesebben tudjon kapcsolódni a centrumhoz, felüljáró, aluljáró, út szerepel a tervekben.
A megjelent és megszólalt lakók elégedettek jelenlegi képviselőjükkel, ám van még tennivaló a város talán legkevésbé komfortos övezetében: „Ha máshová egy forintot adnak, ide kettőt adjanak!” - fogalmazott az egyik itt élő polgár. A kívánság indokára Kardos György, bébici lakos, a környezetvédelmi bizottság külsős tagja világított rá: Itt termelődik a város iparűzési adóbevételének jelentős része, ugyanakkor az itt élők „szívják a város porát, szennyét.”
Ha Pick-telep, akkor Falco
A november elsejétől érvényes szabályozás szerint a Falco zajkibocsátása nem lehet több nappal 55, éjjel 45 decibelnél. (Jelenleg a Falcóra 60/50 decibel vonatkozik, ám, ha maradt volna a kisvárosi övezet, ez január 1-től 50/40-re módosult volna a környezetvédelmi hatóság jogerős határozata szerint.)
Magyar József magyarázta a bizonyítványt: azért döntöttek így, mert kompromisszumos megoldást jelentett a Falco Rt. és a lakók igényei között. A lakóknak 5 decibellel többet kell elviselniük, a Falcónak pedig 5 decibellel kell csökkentenie a várthoz képest a zajkibocsátást. Az itt élők kifogásolták azt az eljárást, hogy őket erről nem kérdezték meg, és ragaszkodnak a korábbi besoroláshoz. Annál is inkább, mert mint azt Tér László lakó, (korában a Falco mérnöke volt) elmondta, a negyvenötből a mérési hibahatáron belül könnyen lehet 48.
Más szempontok
Feiszt György kísérletet is tett arra, hogy megvilágítsa a döntés hátterét: a város 25 milliárd forintos költségvetése nem nélkülözheti azt a négymilliárd forintot, amely az iparűzési folyik be. Ebből három üzem többet fizet be, mint az összes többi vállalkozó együtt, az egyik nagy adófizető a Falco. Ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni a cég helyzetét, lehetőségeit. Ezenkívül a forgácslapgyár közel 450 embernek, közvetve 1500 embernek ad megélhetést: – Akkor is én állnék a kör közepén, ha a Falco elvinné innen a munkahelyeket – mondta az alpolgármester.
Tér Lászlóné lakó ellenvetése erre az volt, hogy lehet-e pénzben mérni az életüket, egészségüket. Feiszt György azt válaszolta, ő nem azt állította, hogy nem fontos az egészségük, hanem azt, hogy az is egy szempont, amit ő megfogalmazott. Térék felvetettek törvényességi aggályokat is, mármint, hogy nem minden szakhatóság véleményét figyelembe vettek-e a döntéshozók. Ezt egyrészt a jelenlévő képviselők cáfolták (birtokukban van a minisztérium hozzájáruló levele) másrészt viszont azt ígérték, Térékkel együtt utánajárnak, létezhet-e olyan szakhatósági vélemény, amelyet nem vett figyelembe, vagy nem tárt a közgyűlés elé a Főépítészi Iroda.
A Falco próbálkozik
Elöljáróban a vezérigazgató elmondta, hogy korábban (erről egy levél is van nála a lakóktól) a zajjal nem volt problémájuk a Pick-lakótelepen élőknek, volt viszont a porral, bár az akkor érvényes porkibocsátási határértéken belül voltak. Az uniós belépéssel szigorodtak az előírások, ekkor egy kétmilliárdos fejlesztéssel teljesítették az uniós normákat, sőt, ennek alatta is maradnak 20-30 százalékkal.
– Most nincs por, van zaj – jegyezte meg Fekete Lajos, hozzátéve, hogy zaj egyébként is van, hiszen a Zanati út forgalma a Pick lakótelepen 41 decibel terhelést jelent. (A Falcóra december 31-ig az 50/60-as határ vonatkozik, ezt teljesíti is.) A kritikus időszak az éjszaka, ekkor nem nyomja el a város hangja a Falcóét – tudtuk meg.
A 40 decibeles értékkel kapcsolatban azt jegyzi meg vezérigazgató, hogy ennek egyféleképpen tudna megfelelni a Falco, hogyha elköltözne.
Ennek ellenére valóban zajlik egy 29 millió forintos beruházás. Eredményét pontosan nem lehet előre kiszámítani, de valószínűsíthető, hogy a 45 decibeles éjszakai határértéket teljesíteni tudják. Ez azért is fontos, mert törekszenek arra, hogy mind kevésbé zavarják a szomszédságukban élőket, másrészt a határérték átlépése miatt kiszabott esetleges bírság, (amelynek összege ugyan nem rendítené meg a tavaly több, mint 15 milliárd forint árbevételt produkáló vállalatot) kizárhatná őket további fejlesztéseket szolgáló uniós pályázatokból.
Márpedig technológiai fejlesztés nélkül a környezetvédelmi fejlesztés sincs, így a lakók öngólt is lőhetnek – mondta Fekete Lajos.
Örökölt probléma, félmegoldásokkal
A Falco kontra Pick-lakótelep ügy régi gyökerű, mondhatni, rendszereken és ciklusokon átívelő. Az előd fűrészüzemet Pick György hozta létre, és lakótelepet is épített mellé a munkásainak a húszas-harmincas években. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ipar erre fog terjeszkedni, az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el a területre, mondván, szanálják a házakat.
A szanálások költséges mulatsága viszont a pénzszűkével kiment a divatból, 1998-ban visszavonták az építési tilalmat. Akkor, amikor már körbenőtte az ipartelep, konkrétan a Falco.
Azóta hol a Falco, hol a lakók javára döntenek a terület besorolásáról, ám tökéletes megoldást nem sikerült találni. Érthető, hogy a lakók egészséges, zajmentes környezetet akarnak, és azt, hogy ingatlanuk megőrizze az értékét.
A Falco „viselkedése” is logikus: terjeszkedni, fejleszteni akar, lehetőség szerint azon a telephelyen, ahová már meglehetősen sokat invesztált.
A dolgok jelenlegi állása szerint patthelyzet alakult ki, amelyet a környezetterhelési határértékek ide-oda tologatásával nem lehet megoldani.
Talán vissza kellene nyúlni a probléma gyökeréhez, az önkormányzat korábbi döntéseihez, (akkor is, ha ezek az átkos múltban keletkeztek), és onnan kezdeni a probléma kezelését. Igaz, ehhez valamivel nagyobb kreativitás szükségeltetne, mint a településrendezési tervnek az épp sikeresebben lobbizó javára történő módosítgatása. Lehet, hogy a két ellenfélnek sem egymással szemben kellene hadakoznia. Ez eddig se vezetett eredményre.
Korábban: Falco kontra Pick-telep: Városrendezés kreatívan