Szakmai nap a Városházán: Hova mennek majd az EU-pénzek?

2006.10.27. 22:47

Az Európai Uniónak roppant bürokratikus működése és életidegen nyelvezete miatt nagyon nehéz követni, mi is történik valójában a politikai szlogenek árnyékában, hova megy majd az a bődületes mennyiségű pénz, ami egy szakmai konferencia után már nem is tűnik annyira bődületesnek. Sőt. Az ALON hat órát töltött a színfalak mögött, miközben Lamperth Mónika is megérkezett.

Több mint 700 milliárd jöhet ide

Pénteken délelőtt 10 órakor a Városháza nagytermében mintegy 60-70 fő gyűlt össze, hogy részt vegyenek a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által szervezett műhelynapon. A szakemberek és települések polgármesterei mellett itt láttuk Szabó Gábor alpolgármestert és Csermelyi András tanácsnokot.

Győrffy Gábor, az ügynökség ügyvezetője bevezetőjében elmondta: úgy számol, a programok segítségével a régióba 700-750 milliárd fejlesztési forrás érkezhet, hiszen a régiónkban lakik az ország lakosságának tíz százaléka. Az igaz, hogy Nyugat-Dunántúl hagyományosan kevesebbet kap felzárkózásra, viszont ezt kompenzálja a gazdaságfejlesztési forrásokból származó nagyobb hányad.

A szakember szerint figyelmeztető jelzés, hogy míg Vas és Győr-Moson-Sopron megyében az utóbbi időben dinamikusan nőtt az ipari termelés, addig Zalában csökkent, különösen a kisebb vállalatoknál „drámai” a folyamat.

Hova mennek majd az EU-pénzek?


Győrffy Gábor szavaiból az derült ki, hogy a programokhoz köthető szervezeti struktúrákban még sok a bizonytalanság: szó van például főállású régióelnökről, és az sem világos, hogy mi történik a regionális programmal (ROP), miután kikerül a régióból és a kormány elé ér.

Közlekedés: Utak, de hová?

Horváth Csaba (VÁTI, Soproni képviselet) az Ausztria-Magyarország határon átnyúló program részleteiről és változásairól adott tájékoztatást.

Nádas Kornél (GKM-osztályvezető) a közlekedésfejlesztési operatív programról beszélt. Előadásából – a sorok között - az derült ki, hogy a beáramló EU-pénzekből is csak egy töredékét sikerül majd kielégíteni az igényeknek. Ami a régiónkat érintő konkrétumokat illeti: az indikatív (kiemelt) projektek között van 8-as Veszprém-Körmend szakasza, a 85-ös Győr-Csorna szakasza, míg a vasút esetében a Győr-Pápa-Celldömölk és a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd szakasz kerül támogatásra. A városi tömegközlekedés projektjeinek zömét elviszi Budapest, ami a vidéknek marad, az Debrecen, Miskolc és Szeged villamosai.

Az előadást követő kérdezők szerettek volna több további részleteket kapni, illetve lobbizni a települések mellett. Különösen a Zala megyei hozzászólók voltak aktívak, ami a fenti listát elnézve érthető, hiszen a megye ebben a tekintetben szépen kicsúszott fejlesztésekből, és könnyen lehet, 2015-ben Nagykanizsáról éppúgy nem lehet eljutni Győrbe, mint most. („Mit mondjak otthon, ha megkérdeznek?” – kérdezte kicsit tanácstalanul egyikük.)

A válaszokból kiderült, hogy a 86-osból lesz valami, de a 9-es főút fagyasztásra került, meg másra sincs nagyon pénz, jövőre meg még ennyi sem lesz, mint most.

Az ebédszünetben a folyosón megkérdeztük Horváth Jácinttól (regionális fejlesztési ügynökség), hogy akkor most mi van 86-os úttal, aki azt mondta: az továbbra is a listán van, csak nem a szlájdon kivetített elsődleges prioritások, hanem a másodlagosak között. Így a helyzet mai állása szerint Csorna és Szombathely között négysávos lesz, Szombathely és Zala között pedig megerősítést kap. (Hazaérve letöltöttük a minisztérium honlapjáról a közlekedési operatív programot, de abban egy szál 86-os utat nem találtunk, a tartalékok között sem. De lehet, csak mi néztünk el valamit.)

Bebes István, Körmend polgármestere arról igyekezett meggyőzni a minisztériumi tisztségviselőt, hogy a 8-as utat Körmendtől kellene elkezdeni, egyrészt a forgalom miatt, másrészt mert az osztrákok már építik a túlsó felét.

Túltengő elméletek

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programról beszélt Bendó Zoltán, a GVOP munkatársa. Megtudtuk, a tervek szerint összesen 915 milliárd forint van erre a célra a következő hét évben. Csak kiragadva az elhangzottakból: Kelet-Magyarország vállalkozásai ismét előnyben lesznek, a kutatás-fejlesztési tevékenységet – a legfontosabbnak ítélt gazdaságfejlesztési eszközt - leginkább a pólusközpontokban fogják támogatni. Továbbra is a prioritások közé tartozik az e-kereskedelem és a vállalati honlapok építése. A hivatalnok a pályázók számára egyszerűbb és gyorsabb eljárást ígért. Az elhangzottakra reagálva egy zalai hozzászóló túl soknak találta a „hókuszpókuszok” támogatását, mint például a honlapok ügye, és kevésnek a termelés és a piacra jutás konkrét elősegítését.

Kelemen Balázs (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) a Társadalmi megújulást szolgáló operatív programról és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programról tartott egy módfelett hosszú, vagy legalábbis annak tűnő előadást. A fenti célokra – hallottuk - bőven állnak rendelkezésre erőforrások: a bőség konkrétan mintegy 900 milliárd forintot jelent, ami közel annyi, mint a gazdaságfejlesztésre szánt összeg. A kiemelt célok közé tartozik a foglalkoztatottság növelése és a munkaerő minőségének a javítása. Az oktatás és a felnőttképzés elméleti síkon felvázolt átalakítása onnantól kezdve lesz érdekes – gondoljuk mi, laikusok -, amikor megpróbálják majd a változásokat a gyakorlatba ültetni. Ezt valószínűleg a hallgatóság is így gondolta, mert egy idő után a figyelem erősen lankadni látszott.

A miniszter asszony is színre lép

Délutánra nemcsak a széksorok lettek tömöttebbek, de megszaporodtak a közéleti személyiségek is. A hallgatóság soraiban ott ült Hankó Faragó Miklós szombathelyi, Szabó Lajos sárvári országgyűlési képviselő, Czeglédy Csaba alpolgármester, Wagner András TISZK-igazgató, korábbi polgármester, Németh Zsolt, Vasvár polgármestere, rajtuk kívül több megyei (vegyesen) és városi (baloldali) képviselő.

Hova mennek majd az EU-pénzek?


Az eseményen - Ipkovich György kíséretében - megjelent Lamperth Mónika önkormányzati és településfejlesztési miniszter, aki elmondta: a mostani, második nemzeti fejlesztési terv abban különbözik az elsőtől, hogy a fokozott szerepet – és ezzel együtt pénzt - kapnak a régiók. A 8000 milliárd forintnyi lehetőség egyben hatalmas felelősséget is jelent, hiszen bármilyen hatalmas is ez az összeg, mindenre nem jut belőle. Fontos kérdésnek nevezte a fejlesztési pólusok kérdését, mivel szerinte ezzel oldani lehet az ország Budapest-központúságát. A pólusközpont fejlesztések nem egy városnak szólnak – mondta a miniszter asszony -, hanem az egész régiónak, annak versenyképességének. Így Szombathely számíthat rá, hogy fontos szerepet kap a jövőben, a város nem vesztese, hanem nyertese lesz a pólusok kijelölésének.

A kaposvári Lamperth Mónika egy történettel oldotta a délután merev hangulatát, azt illusztrálva, hogy mennyire nem értik az emberek, miről is van szó pólus ügyben. Annak idején nagy vita volt arról, hogy a kaposvári politikusok ne fogadják el Pécset a pólusközpontnak. Lamperth viszont támogatta a tervet. Amikor egyszer a piacra ment, az utcán egy néni megállította, és azt mondta neki: „Magának van igaza. Nem kell ide pólus center, elég nekünk a Kapos Pláza.”

Miután kifejtette, hogy a jövőben a kistérségek és a területfejlesztési tanács szerepét szeretnék erősíteni egy módosított törvény segítségével, röviden ismertette a 128 milliárd forintos Nyugat-Magyarországi Regionális Operatív Program (ez vonatkozik ránk) csomópontjait.

Lamperth Mónika arra kérte a jelenlevőket, hogy „legyenek misszionáriusai az ügynek”, azaz segítsenek elmagyarázni az embereknek, hogy miről is van szó a mozaikszavakon - ROP, Interreg, GOP stb. - túl.

Valaki üdvözölte, valaki nem

Kovács Kornél (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) átadta Bajnai Gordon üdvözletét, aki úgy volt, hogy jön, de aztán mégsem tudott részt venni a találkozáson, majd felidézte az első fejlesztései terv (2004-2006) ebben a régióban megvalósult eredményeit, végül részben elismételte Nádas Kornél és Kelemen Balázs előadását.

Hova mennek majd az EU-pénzek?


Horváth Jácint (Nyugat-dunántúli Regionális fejlesztési Ügynökség) bemutatta a régió operatív fejlesztési programját. Ennek prioritásai: gazdaságfejlesztés, turizmus, városfejlesztés, a kistérségi infrastruktúra fejlesztés és a közszolgáltatások A 87 oldalas dokumentum innen tölthető le.

Vasvár polgármestere, Németh Zsolt hozzászólásában „sokkszerűnek” értékelte a program Vasvárra gyakorolt hatását. Jelenleg a város mindössze 35 százaléka csatornázott, és ez a tervek szerint 2015-ig nem fog változni. Ugyanakkor Vasvár – ezek szerint részben feleslegesen - megépítette a szennyvíztisztítóját és rendelkezik az önrésszel. A miniszter asszony megígérte: utána néz az ügynek. Amúgy ő is drámainak tartja a 35 százalékot.

Simon István, Sopron alpolgármestere szerint nemcsak a kaposvári néni nem tudja, miről van szó, hanem száz egyetemet végzett emberből egy tudja megmagyarázni a mozaikszavakat, beleértve a kistelepülések polgármestereit. Ezek után - váratlan fordulattal - egy Londonból induló, kelet felé tartó „gazdasági és kulturális lejtőről” beszélt, amiből azt vezette le, hogy Nyugat-Magyarországot azért kell fokozottan fejleszteni, hogy ez a lejtő a határon legyen a jövőben szakadék Ausztria és Magyarország között. (Érdekes lenne megtudni, Simon István lejtő-elméletébe hogyan illeszkedik gazdaságilag Svájc, Ausztria és a skandináv államok, nem is beszélve a kulturális vonatkozásokról.)

A tanácskozás utolsó szakaszában Balogh Károly, a regionális idegenforgalmi bizottság (rib) elnöke üdvözölte a ROP-tervezetét, mások pedig kiegészítéseket, kritikákat és javaslatokat fogalmaztak meg a különböző – a laikusok számára valóban nehezen áttekinthető - programok kapcsán.
.