Az új szombathelyi közgyűlés körüli csatározásokban csak keveseknek tűnt fel, hogy köddé vált az informatikai bizottság. A helyi politikusokat megkérdezve az derül ki, csak kevesen szomorkodnak az eltűnt testület miatt. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag egyedül ez a csapat tett le az asztalra valamiféle hosszú távú stratégiát - aminek sorsa egyelőre több mint ködös.
Valószínűleg sokak emlékezetében megmarad az új szombathelyi közgyűlés alakuló ülése, amely során látványosan egymásnak esett a városvezető koalíció és az ellenzék. Ez utóbbi egy időre ki is vonult a teremből, így tiltakozva a bizottsági helyek szerintük megalázó elosztásáról.
Miközben a bizottsági helyek száma és azok elosztása – azaz a mennyiség - került a figyelem központjába, kevés szó esik a minőségről, azaz hogy mégis mit fognak tárgyalni ezekben a bizottságokban.
Valószínűleg a politikai csatározások füstje is közrejátszott abban, hogy a közbeszédben elsikkadjon a kérdés: miért nem lesz az új közgyűlésben informatikai bizottság. A felvetés már csak azért is jogos, mert ez a szakmai bizottság volt az egyetlen, amelynek sikerült hosszú távú stratégiát – vagy legalábbis annak első elemeit – letennie az asztalra.
Igaz, az informatikai stratégiára keresztelt tanulmány születése nem volt sima ügy. A bizottság szabaddemokrata elnökéhez, Abajkovics Péterhez köthető kezdeményezést először elmeszelte a közgyűlés – még Feiszt György, az SZDSZ városi elnöke is ellene szavazott –, majd mégis megszavazta. Ez körülbelül egy éve volt. Az érdemi előrelépés idén májusban történt, amikor is egy külső megbízott, az IFUA Horváth & Partners kapta meg a megbízást a stratégia kidolgozására. Ezután a hírek a tavaszi választásokról szóltak, aztán nyár lett, később pedig Szombathelyen is forróra sikeredett az ősz, az informatikai stratégia köré pedig a csend sűrű szövete burkolódzott. Ami azért is furcsa, mert elvileg itt lenne az idő, hogy a város előrukkoljon valamivel, amivel kapcsolódni tud az EU-pénzek leszívására formálódó központi (ágazati) és a regionális operatív programokhoz.
Az ALON – úgyis mint a témához az átlagnál jobban vonzódó médium - több helyi döntéshozót és illetékest is megkérdezett a megszűnt informatikai bizottság ügyében.
Az üggyel kapcsolatban mindenekelőtt Ipkovich György polgármestert kérdeztük, aki elmondta, a racionalizáció áldozatául esett az informatikai szakmai bizottság, munkáját a jövőben a gazdasági bizottság veszi át. Arra a kérdésünkre, hogy a megszüntetés jelzésértékűnek tekinthető-e, mely szerint az informatikai ágazat esetleg a jövőben kisebb prioritást élvezne a városban, a polgármester határozott nemmel felelt.
Hasonló véleménye van Keringer Zsolt, a város informatikai osztályának vezetője is, aki szerint a változás nem jelenti az ágazat visszaszorulását, hiszen a szakmai bizottságnak eddig sem volt döntési jogköre, azokat rendre a gazdasági bizottság hozta meg, így e folyamatokban nem lesz változás.
Az időközben Budapestre költözött bizottságelnököt, Abajkovics Pétert is sikerült elérnünk, aki azt hangsúlyozta, hogy nem tudja megállapítani, hogy a változás kihatással lesz-e a folyamatban lévő projektekre, hiszen bizottsággal és anélkül is lehet jó munkát végezni.
Horváth Zsolt városi Fidesz-elnök szavaiból az derült ki, ő sem sajnálja, hogy nem alakult újjá ez a bizottság. „Ártani nem ártott, de komoly szerepét nem látom” – nyilatkozta megkeresésünkre, hozzátéve, hogy a takarékossági lépések valóban indokolhatják ennek a bizottságnak a megszüntetését, amelynek tevékenysége ellentmondásos volt, javaslatait sokszor a kormányzati többség is leszavazta.
Más véleménnyel van a megszűnt bizottságról a másik fideszes képviselő, Lazáry Viktor, aki a múlt ciklusban a bizottság külsős tagja volt. Szerinte az informatika olyan terület, amely megérdemelné a kiemelt figyelmet. A bizottsághoz tartozott például a 400 milliós értékű elektronikus közigazgatás pályázat, amit megnyert Szombathely. A testület politikamentesen, szakmai alapokon működött, tagjai közt konszenzus volt abban a szándékban, hogy a várost az informatika mint lehetséges fejlődési irányába vigyék el. Ennek a hangsúlyos eleme volt a ciklus végén elkészített – körülbelül 13 millióba kerülő - informatikai stratégia, ami a megkérdezett szakértők szerint is kifejezetten jónak tekinthető, s amely mentén el lehetett volna indulni. Hogy mi lesz a 45-50 oldalas anyag sorsa, arról Lazáry Viktor nem tudott információkkal szolgálni.
Az elkészült informatikai stratégia kapcsán megkerestük Czeglédy Csaba alpolgármestert, aki elmondta, hogy az ALON-tól értesült először ezen stratégia létezéséről. Ezt követően rövid tájékozódás után arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elkészült anyagot még a múlt ciklus végén megtárgyalta a bizottság, de a pontos sorsáról nem született döntés. Alpolgármesterként hétfőn délelőtt tanulmányozásra bekérette az anyagot, és várhatóan ugyanezt teszi majd az informatikáért felelős polgármester-helyettes Szabó Gábor és a gazdasági bizottság elnöke, Nemény András is. Utána döntenek arról, hogy mi is legyen a stratégia sorsa.
Czeglédy úgy véli, eddig is készült „anyag-anyag hátán”, a gond az, hogy azokat senki nem vitte tovább. Ami az informatikai bizottság megszűnését illeti, osztja a többség véleményét: szerinte sem azon múlik, hogy létezik-e egy adott szakbizottság, hanem hogy érdemben foglalkoznak-e az adott területtel.
Józing Antal - Várnai Zsolt