Decemberi közgyűlés: A beteg ügyek napja

Délelőtt

Egyperces néma felállással kezdődött a közgyűlés, még a Puskás Ferenc-gyász utózöngéjeként.

Kisebb variálás után a képviselők elfogadták a napirendi pontokat, két külsős bizottsági tag letette az esküt, majd útjára indult útjára az idei utolsó közgyűlés délelőttje.

Horváth Zsolt (Fidesz) kérdésére Czeglédy Csaba alpolgármester elmondta, hogy Illés Béla cége 44 százalékos üzletrészt kíván vásárolni a Haladásban. A város eladási szándékához kellene a közgyűlés hozzájárulása.

Horváth Zsolt később is úgy vélte, Haladás-ügyben nincs elég információ, egy „gazdasági mutyi” kezd kialakulni, újra félő, hogy valami sötét dolog van kibontakozóban. Addig nem támogatják a folyamatot, amíg nincs minden az „asztal felett”. Czeglédy visszautasította a megjegyzéseket, s emlékeztettet, egyelőre csak szándéknyilatkozatról van szó, ha kell, megadja Illés Béla telefonszámát.

Lazáry Viktor (Fidesz) a bezárt szombathelyi környezetvédelmi labor kérdésében szólalt fel. Idézte Ipkovich György parlamenti interpellációját, majd Kovács Kálmán válaszát, mely szerint azt eladni tervezik. Lazáry szerint aggályos, hogy a több milliárdos állami pénzen feljavított labort most magánkézbe adják. A polgármestertől azt kérdezte, hogy tett-e lépéseket a labor megmentésére, aki elmondta, hogy tett. Például az interpelláció. De azt is hozzátette, hogy a labort nem privatizálni akarják, hanem tevékenységét megnyitni a piac felé. Ez pedig pozitív elmozdulást jelent a korábbi állapothoz képest.

Varga Tamás (SZDSZ) labor kérdésében később ismertette az SZDSZ álláspontját, amit egy korábbi sajtótájékoztató kapcsán már részletesen leírtunk.

Lazáry Viktor a délelőtt folyamán még egyszer előhozta a labor és a lobbizás ügyét, de érdemleges új információ nem hangzott el egyik fél részéről sem.

Rettegi Attila (Fidesz) kérdésére Czeglédy Csaba – a városatyák zajongása közepette – elmondta, hogy az oktatási intézményi vezetőkkel történő egyeztetés tartalmát már pénteken felteszik a város honlapjára, így mindenki figyelemmel tudja követni, hogy hol tart az intézményátszervezés ügye.

Csönge Márta (MSZP) a Markusovszky kórház helyzetéről érdeklődött, amire Czeglédy Csaba röviden összefoglalta a sajtótájékoztatón elhangzottakat, Marton Ferenc – a megyei közgyűlés vendégként a teremben tartózkodó alelnöke – elmondta, a regionális egészségügyi tanács (RET) mindent megtett kórház ügyben, amit tudott, a kialakult helyzetért kormánykoalíció felelős, a kórháztörvényt pedig a Vas megyei képviselők is megszavazták. A helyzet jelenleg az – tudtuk meg a legfrissebb információkat -, hogy a miniszteri ajánlás jelenleg a Markusovszkynak 820 aktív ágyat szán, míg Sárvár-Celldömölknek nullát. Ez a megyei egészségügyi ellátás csődjét jelentené, egyedül Körmend jár jól. Ipkovich György még jó esélyt lát abban, hogy a másik két megyével megegyezzenek a közeljövőben.

Prugberger Emil – a város és a kórház között működő konzultatív tanács elnöke - azt kérdezte Marton Ferenctől, hogy a megyének van-e szándéka a jövőben együttműködni a várossal. Marton Ferenc először számokkal illusztrálta, hogy a környező megyék ugyanúgy elvesztettek ágyakat, mint Szombathely, pedig ők nem pályáztak ágyszám-leépítésre, majd egy indulatosabb szóváltást követve elébe futott a délutáni eseményeknek azzal, hogy elmondta: a megye folytatni akarja az együttműködést, de más formában.

„Attól tartok, bekövetkezik, amitől féltem – kommentálta Ipkovich György a váratlanul felszínre tört indulatokat.

De a szellem ekkorra már kiszabadult a palackból. Marton Zsolt (Fidesz) nehezményezte, hogy a kórház-leépítés kapcsán azok vonják felelősségre az alelnököt, akik – a párthovatartozás révén – részesei a kialakult helyzet előidézésének.

Csermelyi András (MSZP) kérdésére kiderült, a laktanya környékén mozgolódás van az új ipari park miatt, de a két alpolgármester a város érdekeire hivatkozva nem akart részleteket mondani.

Horváth György (MSZP) kérdésére Ipkovich György közölte: Gyurcsány Ferenccel a közelmúltban a régiót érintő fejlesztési tervekről beszélt, különös tekintettel a 86-os útra. Ezek az egyeztetések a jövőben rendszeresek lesznek.

Marton Zsolt ”megvárnám, amíg kimorogják magukat a szocialista képviselők” megjegyzés után egyetértett az SZDSZ-es önkritikával a labor ügyében, és azt javasolta, hogy más helyi ügyekben is hasonlón kritikusak legyenek. Majd visszatért az egészségügyhöz, mondván a kórházakat fenntartó önkormányzatok egymás torkának esnek, miközben a felelősség a kormányt és a Gyurcsány-csomagot terheli, hiszen az EU-normatívákkal ellentétes a mostani ágyszám. Az illetékesek elfogadtak egy szakmailag rossz döntést, majd lefelé mutogatnak, hogy ott oldják meg a problémákat. Ugyanez a szituáció a gázár-támogatás átalakításával. Marton szerint az országgyűlési képviselőknek ezeket a dilettáns döntéseket kellene megakadályozniuk az országgyűlésben.

Vigh Gábor (Fidesz) ezen a közgyűlésen is a város készülő fejlesztési projektjeit és a januári határidőt feszegette. Ha ide nem jön pénz, akkor az EU-befizetéseivel talán egy német tornacsarnok építéséhez járul hozzá a helyi lakosság – figyelmeztetett. Németh Kálmán alpolgármester elmondta, a regionális fejlesztési tanács elfogadta a regionális operatív programot (ROP), így 144,5 milliárd forint jön a régióba, ebből Szombathelynek és Vas megyének is jut.

Kórházügyben Ágh Péter (Fidesz) is felszólalt. Elmondta, Puskás Tivadar országgyűlési képviselő benyújtott egy ágyszám-növelésre irányuló indítványt, amit leszavazott a parlament. Szerinte az nem meglepő, hogy sem Ipkovich György, sem Kiss Péter nem szavazta meg, de az igen, hogy a város nagy barátjának tartott Dávid Ibolya pártja sem. Kis oldalvágással arra kérte Szabó Gábort, vesse be befolyását, hogy ilyen ne történjen meg újra. Ipkovich György szerint nehéz beazonosítani az indítványt annak számáról. Puskásnak előtte egyeztetnie kellett volna.

Szabó Gábor elmondta, szívesen egyeztet bárkivel, aki megkeresi, de ezt sem Ágh Péter, sem Puskás Tivadar nem tette meg.

Ágh Péter erre reflektálva közölte: Puskás Tivadar azért nincs itt, mert éppen az egészségügyi miniszternél lobbizik, a módosítás kapcsán pedig érdekes, hogy Hankó Faragó Miklós megszavazta azt. „Őt biztos megkereste Puskás Tivadar” – vélte Ipkovich György.

Molnár Miklós (Pro Savaria) szerint Szabó Gábor nem tölt elég időt a hivatali munkájával, mivel azzal van elfoglalva, hogy az „éppen aktuális hozzátartozóit próbálja elhelyezni a városházán”, például feleségét az egyik átszervezendő osztály élére. A megjegyzést a polgármester tapintatlannak minősítette, amit Szabó Gábor személyesen is visszautasított, és rágalmazásszerűnek minősítette a felvetést. A felsége azelőtt is a hivatalban dolgozott, és most is itt dolgozik – kommentálta az elhangzottakat.

Prugberger Emil (Pro Savaria) némileg váratlanul visszatért a kórházi ágyak kérdésére, hangsúlyozva, hogy azok nem lesznek elegek, és sötét színekkel ecsetelte a megyei kórház jövőjét.

Takácsné Tenki Mária (Fidesz) egy felhívást tett közzé, hogy a városokban működő multinacionális cégek adjanak lejárat előtti szavatosságú élelmiszeradományokat a rászorulóknak. Kérte, hogy a polgármester és a képviselők csatlakozzanak hozzá, amikor felkeresi őket majd ez ügyben, egyben azt is kérte, hogy az önkormányzat helyiséggel segítse a gyűjtést. Ipkovich György támogatta az ötletet, Gyebrovszki János (MSZP), a szociális bizottság vezetője ugyanakkor a várható gyakorlati nehézségekre figyelmeztetett.

Szakály Gábor (Fidesz) nem értette a derültséget, amit a szocialisták között okozott Takácsné Tenki Mária felvetése. Sajátos karácsonyi ajándéknak nevezte z gázár-támogatás átalakítását, amit az „önkormányzatokkal csomagoltatnak be”. Ha a parlament december 19-én elfogadja a jövő évi költségvetést, szociális válsághelyzet idéz elő, és rákérdezett a polgármesternél, hogy az meg fogja-e szavazni. Ipkovich György elismerte, hogy „kegyetlen hatása lesz bizonyos körökben”, de az igazságosabb irányba indul el a rendszer. Így megszavazza.

Marton Zsoltnak viszont kétségei vannak az igazságosság terén, úgy véli, nagy probléma van ahol a kormány a 90 ezer forintos jövedelműeket már gazdagnak tartja, és a semmit nem tesz a lecsúszásuk megakadályozására.

Molnár Miklós szerint sem igazságos a rendszer, mert a bevallott jövedelmekhez köti a támogatást, így az jár jól, aki nem vallja be a jövedelmét. Lesznek rétegek, akik nem fogják tudni kifizetni a számlát. A városnak segíteni kell ezeken.

Horváth Csaba (Fidesz) a megvalósulás előtt elő biomassza erőmű lehetséges környezetszennyezésről beszélt, mivel jó lenne, ha a város nem úgy járna, mint Sárvár, ahova befújta a szél a bűzt. Ipkovich György jogosnak tartotta a felvetést, ugyanakkor Soós József (MSZP) szerint a vépi trafóház közelében megépülő erőművet szalmával fogják fűteni, és már csak az alapanyag miatt is kizárható ez a veszély.

A testület ezek után pillanatok alatt elfogadott néhány határozatot – az ellenzék ellenük szavazott -, melyeknek értelmében elindulnak a tárgyalások Illés Béla cégével, és a Savaria Médiacentrum igazgatója 2007. május 31-ig Váradi Gábor marad. (Hogy mi lesz a városi médiumok sorsa, az majd az elkövetkezendő hónapokban dől el.)

Csönge Márta (MSZP) szerint elkerülhető lett volna a közelmúltban történt súlyos balesetek egy része, ha a városban megfelelőek lennének a közlekedési táblák.

A közgyűlés amúgy nem fogadta el a jegyzői beszámolót, de ez a tény némi derültségen kívül nem okozott fennakadást a munkában. Biztos így van jól.

Gyimesi József (ESZE) a Thököly utcai gyalogos közlekedés ügyében interpellált. Szerinte veszélyes az átkelés, a jövő évi költségvetésbe be kellene iktatni egy közlekedési lámpát. A polgármester szerint valóban úgy tűnik, hogy a zebra nem elég, ezért meg kell tervezni a lehetséges forgalomtechnikai változásokat.

Oroszvári Péter (MSZP) az okmányiroda internetes ügyfél bejelentkezési rendszerről kérdezte a jegyzőt, aki elmondta, keresik a megoldást a javításhoz.

Ezek után került napirendre a délelőtt utolsó pontja, a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása, amely témakörből kiszedték az előterjesztésekkel kapcsolatos tervezett változtatásokat.

A hivatali struktúra átalakítása (osztályok, csoportok, irodák stb.) körül hosszabb, száraz, kétségtelenül szakmainak tűnő vita alakult ki, amelyet nehéz volt érdemben elhelyeznie a kívülállónak. Sági József (Fidesz) azon aggódott, hogy a stratégiai és idegenforgalmi iroda túl nagy hatalmat kap, de a polgármester szerint ez nem valódi probléma.

Molnár Miklós és Vigh Gábor szerint el kell gondolkodni azon a lehetőségen, hogy bizonyos projekteket ki kellene szervezni profi külsősöknek, és ezt a városvezetés sem vitatta alapvetően. Így afféle konszenzusközeli hangulat alakult ki, aminek részben az is oka, hogy az ellenzék nem vitatta a városvezetés jogát, hogy úgy alakítsa ki a hivatal struktúrát, ahogy akarja. Meg is szavazták mind a módosító javaslatokat, mind az előterjesztést.

Ezután mindenki elment ebédelni.

(Józing Antal)

----------------------------------------------------------------

Délután

A közgyűlés ebéd utáni napirendjéből a legnagyobb vitát kiváltó ügyeket csemegéztük ki: zsebbe-húsba vágó témák, pénz, kórház.

Az új költségvetés elfogadásáig a város átmeneti gazdálkodását biztosító rendelethez (ezt régen pótköltségvetésnek hívták) több hozzászólás érkezett. Gyebrovszki János a Falco kosárcsapata átmeneti pénzzavarának enyhítésére kért 10 milliót, Kővári Attila (MSZP) pedig ugyanennyit a Haladásnak jövő évi támogatások terhére, valamint a lakásvásárlás-támogatáshoz is kérte a jövő évi keret időarányos részét.

Harangozó Bertalan (KDNP) a bűnmegelőzési elnöke a januári, februári közös járőrözésre kért pénzt, a jövő évi keret terhére. Németh Kálmán kérte, hogy a képviselők fogják vissza a javaslataikat, mert ezek a kérések már a jövő évi költségvetésre alapoznak, és meg kell barátkozniuk a képviselőknek azzal is, hogy azokat a feladatokat, amelyek nem kötelezőek az önkormányzat számára, „bonckés alá kell venni.” A testület a módosításokkal együtt elfogadta a rendeletet.

Távhő: kapott hideget, meleget

Németh Kálmán alpolgármesterre jutottak a kényelmetlen feladatok, mint például a távhődíj-emelés szóbeli kiegészítése. A gázár-kompenzáció megváltozása miatt ezután nem kap az államtól támogatást a Távhő (550 millió forint volt tavaly), ezért piaci áron szolgáltat, az árhoz a rászoruló fogyasztó kap támogatást.

Az augusztusi, nem lakossági fogyasztókat érintő gázár-emelést ki tudta gazdálkodni a Távhő, a mostani gázárkompenzáció-változást már nem. Az alapdíj 8,7 százalékkal nő, a lakossági hődíj 76,5 százalékkal, míg a vízmelegítés hődíja 43,5, illetve 32 százalékkal, amely átlagosan 45,4%-os növekedést jelent. A támogatás nélküliek 62 százalékkal fizetnek többet, míg a legrosszabb körülmények között élők között lesz olyan, aki nem érzi pénztárcáján a drágulást. A nehéz helyzetbe kerülőknek továbbra is rendelkezésre áll azonban az önkormányzati lakhatási támogatás is, mondta Németh Kálmán alpolgármester. (Megjegyezzük, hogy ehhez sokkal nehezebb hozzájutni, mint a kincstárihoz.)

Az ellenzék némi lagymatag gyurcsányozás-kormányozás közepette nem támogatta a rendelettervezetet, és javasolták, hogy más városokhoz hasonlóan éljen a felterjesztéssel a város a kormányhoz, hogy változtassa meg a kormány a gázár-kompenzációs rendelkezését.

Rettegi Attila a lakótelepi képviselőként megjegyezte: a kereseti igazolások nem mindig tükrözik a valós helyzetet, és félő, hogy a legkiszolgáltatottabbak nem fogják tudni, hogyan kell a kompenzációt kérni. Takarékoskodni nem tudnak, hiszen a Távhő fűt, amennyit jónak lát. Ő a választói érdekében nem fogja megszavazni az emelést.

Gyebrovszki János mint a szociális bizottság elnöke elmondta, a bizottság nem fogadta el a távhődíj módosítást, magánvéleménye viszont, hogy „könnyű népszerű véleményt nyilvánítani, aztán utánam a vízözön”. A városnak az a dolga, hogy igyekezzen megvédeni a választópolgárait is, meg a szolgáltató cégét is. Attól, hogy nem veszünk tudomást a gázár változásról, attól az még van. A szociális támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy a legrászorultabbak kapjanak támogatást.

A gazdasági bizottság támogatta a rendeletet.

Dr. Szabó Gábor alpolgármester szerint a helyes arányokat kellene megtalálni. Szociálpolitikai és gazdaságossági szempontból is át kellene tekinteni a rendelettervezetet. Világítsák át a biomassza erőművet, amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az MDF csak az emelés felét tudja elfogadni.

Gyimesi József szerint nem lehet ideológiai alapon szavazni, és nem kellene megosztani a lakosságot a szerint, hogy ki mivel fűt, ugyanakkor pedig egyszerre kell a cég és a fogyasztó szempontjait kell figyelembe venni. Dr. Prugberger Emil szociális szempontokra hívta el a figyelmet, és sajnálta a koalíció képviselőit, amiért nekik meg kell szavazni ezt a rendeletet.

A felterjesztés elől Ipkovich György nem zárkózott el, de mi lesz a céggel: a Távhő vagy a saját zsebébe nyúl, vagy a fogyasztókéba, vagy a városéba, vagy becsukja a boltot. Ez utóbbit nem lehet felvállalni. A szociális rendszer átalakítását, és a támogatás mielőbbi igénybevételét kell szorgalmazni.

Popovics Attila elmondta, hogy a legalacsonyabbak árakat terjesztették be, amelyek mellett a Távhő még működni tud. Utoljára 2005 márciusában volt távhődíj-emelés Szombathelyen. Amennyiben az emelés nem történik meg, február közepén csődöt kell jelentenie.

Németh Kálmán hiányolta a kettős felelősséget, amely a választópolgárt és a város működőképességet egyaránt figyelembe veszi. Azzal nem tud mit kezdeni, hogy az emberek nem tudják hová kel fordulni támogatásért, mindenkinek postázva lett a papír.

Ha mérsékeltebb a díjemelés, akkor azt is vizsgálni kell, miből kompenzálja a Távhő veszteségét. Arról biztosította a testületet, hogy meg fogják találni a legrászorulóbb családok támogatásának lehetőségét.

A szünetben egyeztettek a Távhővel, melyből kiderült, az önkormányzati cégnek negyven millió forint veszteséget jelentene havonta az emelés mértékének csökkentése, ezért salamoni javaslatra jutott a városvezetés: ötvenmillió forinttal emelik a lakfenntartási támogatás összegét, ezt annak adják, akiket legjobban sújt a díjemelés. Átvilágítják a Távhőt, február végig egy szociológiai hatástanulmányt készítenek, hogy miképp érinti az emelés a lakosságot. A rendeletet ezzel a módosítással, 15 igennel elfogadták.

Parkoló: öt perc bírság nélkül

Bár a polgármester már napirend előtt elmondta, hogy a decemberi közgyűlésen csak a parkolási díjemelésről szól az előterjesztés, a rendszer átvizsgálására januárban térnek vissza, sorra érkeztek a módosító javaslatok.

A Városgazdálkodási Kft. felmérései szerint a Fő tér és környéke átalakítása, a közműcsere miatt kiesett parkolóhelyek miatt nőtt a piros zóna kihasználtsága. Ezt a magas kihasználtságot a városgazdálkodás díjemeléssel kívánja csökkenteni: az egy órai parkolódíj 20 forinttal nő, a bérletek ára 5-5,6 százalékkal emelkedik.

Gyimesi fehér zóna bevezetését javasolta az egészségügyi intézmények (kórház, SZTK) körül, ahol a türelmi idő tíz perc lenne, más zónákban pedig öt percig ne legyen büntethető a sofőr, ha önhibáján kívül túllépi a parkolási időt. Molnár Miklós a szombati ingyenes parkolást vetette fel ismét, és azt hogy vizsgálják át a parkolási rendszert. Soós József a városfejlesztési bizottság elnöke szerint is szükség lenne a parkolás komplex vizsgálatára, de most szavazni kellene a bérletek ára miatt. Csönge Márta, az ügyrendi bizottság elnöke viszont támogatta Gyimesi József indítványát, sőt szövegszerű módosításként fel is olvasta, és ezt el is fogadták, a díjemeléssel együtt. Molnár Miklós kifogásolta ezt a rapid megoldást, és hogy az ő javaslatát nem tette fel szavazásra a polgármester. Gyimesi József viszont azt mondta, akkor módosítsák az SZMSZ-t, hogy csak írásban lehessen módosító indítványt benyújtani. Ipkovich György lezárta a vitát, azzal, hogy januárban visszatérnek rá.

Három milliárdos hiány jövő év végre

Az elmúlt 1-9 hónap gazdálkodásról szóló beszámolót elfogadták, Horváth Zsolt megjegyezte, hogy nagyon rossz gazdasági helyzetben van a város, nincs fedezet az idei év 671 millió forintos működési hiányra.

Visszaköszönt ez a téma költségvetési koncepció tárgyalásakor: a 671 millió idei hiányt jövőre kell a költségvetésbe visszapótolnunk, ezen kívül a jelenlegi számítások alapján jövőre 528 millió forintos hiánnyal kell számolni, részben de nem teljes mértékben az államtól származó források csökkenése miatt. A koncepció ezért javasolja, hogy az önként vállalt feladatok körét át kell gondolni, ezen belül a Volán, a kultúra, a sport a városi média és a megyei intézmények támogatását, a képviselői keret átmentei szüneteltetését, valamint az intézményrendszer költséghatékony átalakítását, bár ez utóbbi megvalósulása esetén is többszáz millió forintos hiány várható. Egyes kiadások befagyasztását is javasolja a koncepció.

A fejlesztési oldalon probléma lehet az uniós pályázatok önrészével illetve finanszírozásával, erre egy két és fél milliárdos keretet javasolnak, melyhez hitelt kellene felvenni.

Kővári az javasolta hogy a lakásvásárlási támogatás összegét emeljék meg. Molnár Miklós azt kérdezte, hogy az 1,3 milliárd forintos működési és az 1.6 milliárd forintos fejlesztési hiányt milyen eszközökkel próbálja leküzdeni a város.

Ágh Péter a fejlesztésre fordítható egyéni képviselői keretek megszűnése ellen szállt síkra, és politikai szándékot feltételez a többségben lévő ellenzéki képviselőkkel szemben. A polgármester elmondta, minden képviselőnek volt egyéni kerete, szó sincs a diszkrimánicióról. Rettegi Attila szerint nem ez a 29 millió forint az, ami földhöz vágja a várost, Marton Zsolt szerint pedig ez lesz az egyetlen forrás a fejlesztésekre a választókerületekben. Szakály Gábor úgy hallotta, hogy szó volt a közbeszerzési bizottság ülésén egy 15 millió forintos új polgármesteri Audi beszerzéséről, de lekerült a napirendről. Ezt Ipkovich György megerősítette.

Horváth Zsolt a kifogásolta, hogy 2,5 milliárd forint folyószámlahitellel próbálja meg a hiányt finanszírozni. A város eladósodik, ezért koncepciót nem tudja a frakció támogatni. A városvezetés álláspontját Németh Kálmán tolmácsolta: a koncepció változtatásokat tartalmaz, számokat még nem. Alapvető probléma, hogy mindenki egyet ért azzal, hogy ne legyen hiány, de ha hozzányúlnak a rendszerhez, az ellen mindenki tiltakozik: „A koncepció irányt mutat, hogy mit tudunk végrehajtani, az a képviselők bölcsességén múlik.” A koncepciót 15 igennel fogadták el azzal, hogy marad a képviselő keret is.

Beteg ügy

A város, a megye, valamint a Markusovszky kórház közötti megkötött együttműködési keret-megállapodás december 31-én lejár, a szerződést a város hasonló tartalommal meghosszabítaná. (Két tagot delegálna a kórházirányító konzultatív tanácsba, segítené az orvosok letelepedését, a kórház műszerfejlesztését. Cserébe kéri, hogy egyetértése nélkül ne lehessen struktúra átalakítást, gazdasági tárasággá történő átszervezést, fejlesztéseket megvalósítani. Véleményezési jogot kért vezetők kinevezésénél.)

Prugberger Emil az egészségügyi bizottság támogató véleményét tolmácsolta. Marton Ferenc a megyei közgyűlés alelnöke viszont azt mondta, hogy nem került a tervezet még a megyei illetékesek elé, de az elnökkel történt rövid egyeztetés után úgy látják, hogy nem ebben a formában képzelik el a várossal az együttműködést. Czeglédy Csaba Vas Péter osztályvezetőt kérdezte, hogy eljutott-e a megyéhez az anyag. Vas Péter azt válaszolta, hogy igen. Prugberger doktor is így tudja, megkapták az tervezetet: - Nyíltan ki kell fejezni, hogy van-e igény a várossal történő együttműködésre – mondta.

Ipkovich György nagyon sajnálná, hogy ha a fenntartó (a megye) magánügyeként kezelné a kórház sorsát, és Szombathely kirekesztődne a kórházzal kapcsolatos döntésekből, főleg miután a betegek többségét is a város „szolgáltatja.” Marton Ferenc a megye hivatalára fogta, hogy nem került a vezetés kezébe az anyag, de ő azt se tudta, hogy lejárt a szerződés.

Egyébként nem azt mondták, hogy nem akarják, hanem hogy nem ebben a formában. Erre a képviselők morogni kezdtek, Marton pedig leült. Ipkovich György megjegyezte, hogy ez az idei utolsó közgyűlés, ha most nem döntenek, akkor jövőre kikerül a város látóköréből a kórház. Prugberger javasolta, hogy fogadja el a testület az előterjesztést.

Marton Zsolt nem érti, miért nem történt egyeztetés, és kérte a polgármestert, hogy folytassa le a szükséges tárgyalásokat, mielőtt beterjeszt egy anyagot, erre a parlament folyosóján is lett volna lehetősége, a megyei elnök is országgyűlési képviselő. Czeglédy Csaba viszont azt mondta, hogy foglakozott vele a megyei adminisztráció, hiszen módosító indítványok is érkeztek, viszont olyan hírek is, hogy a megye ezt nem szándékozik tárgyalni, és elfogadni a megállapodást. Az alpolgármester szkeptikus, mivel a megye már most se tartotta a magát a szerződéshez, hiszen nem egyeztettek a várossal az utóbbi időben semmilyen kérdésben. Kérte Marton Zsoltot, hogy tárgyaljon a fideszes többségű megyei közgyűléssel. Molnár ezt mellébeszélésnek minősítette.

Eltekintünk a vita további szemléltetésétől. Ez még egy félórát ebben az egymásra mutogató szellemben folytatódott, a megyei alelnök előtt. Ő vagy tájékozatlan volt, vagy nem akart semmit a város orrára kötni a megye szándékairól, meg az is biztos, hogy egy ép mondatot nem tudott megfogalmazni, de mindenestre a háztáji vita arról, hogy kinek mit kellett volna csinálni, azaz a város politikai szennyesének szemérmetlen kiteregetése, meglehetősen elbizonytalanított volna még egy komoly szándékkal érkező küldöttet is.

Lakner László főigazgató, aki betegen jött el, hiányolta a tisztességet a városi politikusoktól. Ugyanakkor nehezményezte a Nyugat.hu cikkét, amely őt teszi egyszemélyi felelősnek a kialakult helyzetért. Elmondta, a konzultatív tanácsnak politikai kérdésekben, stratégiai kérdésekben kellene véleményt nyilvánítana, amit eddig meg is tett.

A kórházi ágyszám-csökkentés nem eldöntött tény, még mindig van értelme tárgyalni róla. Viszont felesleges ágyszámot nem lehet fenntartani, 150 ágy leadásával nem sérül a betegellátás. Ő betegen is kidolgozott egy helyzetelemzést, tehát lett volna mivel lobbizni, ám őt senki nem kereste meg. A finanszírozás egyébként se ágyszám kérdése. Az ellene irányuló sajtótámadást annak tulajdonítja, hogy állását valakinek odaígérték – mondta indignálódva a főigazgató.

Oroszvári Péter azt kérdezte, hogy igaz-e hogy Lakner László jutalmat kap. Marton Ferenc szerint, ha kap, azt megérdemelte: rendbehozta a kórházat anyagilag, és több komoly beruházás történt a vezetése alatt, egyébként sincs ehhez köze az Oroszvárinak. (Hát szó, ami szó, ebben van némi igazság.) Marton Ferenc szerint: „többről van szó, nem a megegyezésről, Laknerről van szó, aki mellett kiállunk”.

Végül a város elfogadta a szerződés meghosszabbításáról szóló javaslatot, ami nem volt a főigazgató ellenére. Pénteken a megyegyűlésben pattog tovább ez a kicsit már sáros labda. Ha ki nem pukkad már a közgyűlés előtti jobboldali frakcióegyeztetésen.

(Kupi Györgyi)