Egy győri tudósítónak Ipkovich György a kissé elhomályosult pólusprogramról nyilatkozott. Válaszai a gyorsforgalmi út kérdését járták körül elsődlegesen, ám a képbe időközben becsúsztak a megújuló energiaforrások, és az a tény, hogy a térségben ősszel újrakeverték a kártyákat. Az is kérdés, a régió polgármesterei vajon miről beszélgetnek egymás között, ha a lényegről nem?
Szombathelyen csak kevesen tudják, hogy a Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus immár több mint fél éve „Autopolis” néven fut, utalva arra, hogy Győr, és talán a régió, az autógyártás köré kívánja megszervezni önmagát a jövőben.
A kezdeti viták és félreértések csitulni látszanak, de ennek lehet oka a viharos belpolitikai helyzet, és az is igaz, a fejlesztési pólusok jövője körül mindig meglehetősen sok a kérdőjel és a homályos pont.
A győri fejlesztési pólus honlapja, az autopolis.hu néhány napja telefonon meginterjúvolta Ipkovich Györgyöt, hogy a régió városainak polgármesterei közül elsőként a pólusprogrammal kapcsolatos kérdéseket tegyen fel neki.
A beszélgetésnek a hanganyagát az autopolis.hu nevében egy győri kommunikációs iroda jutatta el szerkesztőségünkbe. Az alábbiakban a beszélgetés lényegét idézzük:
Ipkovich György: Úgy gondolom, ennek a programnak a kibontása még hátra van. Ötletek vannak, megvalósítási tanulmányok vannak, de úgy van értelme, ha hatása az egész régiót érinti, és nem csak egy várost. A magam részéről azt vizsgálom, hogy hol tudunk kapcsolódni ehhez a programhoz, milyen feladatokat tudunk mi is vállalni. Azt is le kell szögezni, a régión belüli bármilyen együttműködés akkor valósulhat meg, ha olyan közlekedésünk van, ahol egymás megközelítése nem ütközik nehézségbe. Én most jelenleg éppen Győr felé tartok a 86-os úton, kamionok százait kell kerülgetni a nagyon elhanyagolt útvonalon. Jelenleg a legnagyobb gond a régióban egymás elérhetősége.
A pólusprogram hatásának a közvetítő feltétele az autóút-fejlesztés. Autópályáról nem beszélnék, mert ahhoz nem vagyunk hozzászokva, hogy nálunk túl sok épüljön, mi megelégednénk egy négysávos, új nyomvonalú autóúttal is.
A pólusprogram részben az autópolisz, részben a megújuló energiák köré csoportosul. Az ország legnagyobb autógyára Győrben van, így jó a címválasztás. Szombathelyen és Szentgotthárdon szintén van az autógyártáshoz kapcsolódó tevékenység, így mi akár a gyártásba, akár az oktatásba, akár a kutató-fejlesztő tevékenységbe be tudnánk kapcsolódni.
Rendkívül érdekes a megújuló energiák témaköre, mely téren a városunknak részben hagyományai, részben kapcsolatai vannak a kelet-ausztriai güssingi megújuló energiacentrummal. Mi ezen a szálon keresztül tudnánk kapcsolódni ebbe a programba, úgy, hogy még hozzá is tudnánk tenni valamit.
Riporter: Tudnak-e már közösen lobbizni a régió városai az Autópolis sikeréért. Amikor elindult a program, nagyon sokan attól féltek - ezt hallottuk Vas és Zala megyéből - hogy Győr ki fogja magának sajátítani. Ezek a hangok elcsitultak, vagy ott vannak a háttérben?
Ez Győrön múlik. Ha ő ki akarja sajátítani, akkor természetesen nem fogjuk nagy lelkesedéssel fogadni, de úgy gondolom, az összefogás, a közös lobbizás mindig előbbre viszi térség szekerét, mintha nekiállunk egymás ellen acsarogni. Eddig is ez volt a véleményünk, csak nem ültünk le talán közösen, választások után meg főleg nem, abban a kérdésben, hogy hogyan tudunk közösen együtt dolgozni, közös célokért képviseleteket kialakítani. Pedig ennek legfőbb ideje lenne.
Azt hiszem, rám vár az a feladat, hogy megkeressem a győri és soproni kollegáimat, csakúgy mint a nagykanizsait és a zalaegerszegit, hogy üljünk le, és gondoljuk át közösen ezeket a feladatokat. Szerintem a kormány is jobban támogatna egy olyan elképzelést, ahol azt látja, hogy a térség érintett városai egyetértésre jutottak, mintha egy acsarkodó farkascsordával állna szemben az öt nagyváros képében. Jó lenne, ha nem ez a kép alakulna ki rólunk.
Szombathely mire számít például? A regionális fejlesztési programból és a más programokból mennyi pénzt remél fejlesztésekre a következő években, és mire fordítaná leginkább?
Szombathely legfontosabb problémája a közlekedés. Mi a szemünket a közlekedési fejlesztésekre függesztjük. Ez Győrrel is összefüggésben van, ezért közösen tudunk harcolni. A közlekedés az M1-estől délre történő fejlesztése szerintem Győrnek legalább akkora érdeke, mint a délebbre levő városoké , hiszen őt is érintené az a kedvező hatás, amit a megélénkülő észak-déli gazdasági kapcsolatok jelentenének. Ez már maga egy olyan pont, ahol együtt tudnánk dolgozni. Ha ebben előbbre tudnánk lépni, olyan gazdasági hatása lesz, ami alapvető gondjainkat megoldja.
A másik a város belső szerkezetének továbbfejlesztése, a belváros rekonstrukciója, a termálfürdő további fejlesztése, ipari parkunk kialakítása, tudáspark létrehozása az egykori orosz laktanya területén. Ezek mind olyan feladatok, amik előttünk állnak, és részben vagy teljes egészen uniós forrásokra várunk, hogy ezeket meg tudjuk valósítani.
Úgy gondolom, ezek a fejlesztési elképzelések és gondok minden városban megtalálhatóak. Az igaz áttörés valóban az lenne, ha a városok egymás között tudnának olyan kapcsolatrendszert kialakítani, ami a gazdasági, oktatási, tudományos, egészségügyi fejlődésükre hatással van. Városaink adottságai eltérőek, és minden városnak meg kell találnia azt a kis területet, ahol kifejtheti a tevékenységét a többiek zavarása nélkül, vagy éppen elősegítve, harmonizálva a hatásokat.
Szándék kérdése, és én bízom benne, hogy a közeljövőben megtaláljuk a közös hangot.