„Lehet a szememre hányni, hogy nem voltam felkészült. Nyugodtan. Kár, hogy nem igaz.”
„Kétségtelen, hogy nem lehet változatlanul hagyni
egy város iskolarendszerét,
ahonnét kétiskolányi gyerek fogyott el,
és rövidesen még egy-másfél iskolányi kopik ki.”
(Kupi Györgyi)
A szülőkkel való találkozást végig nem váró szerző sorainak a végén hangzik el a kijelentés, hogy el kell dönteni, mi a cél.
A városvezetés eldöntötte: nem vesztegetjük tovább az időt, és a legalább 8 éve (két ciklus) óta halasztgatott döntéseket meghozzuk. A legtöbb ágazatot, így az oktatásit is érintő racionalizálási folyamatokat végigvisszük. Cél az, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat a lehető legésszerűbben használjuk fel. A folyamat fájdalmas lesz – érdekeket fogunk sérteni, értékek fognak sérülni. Azonban körültekintőek leszünk. Arra fogok én személy szerint is törekedni, hogy a városlakók a lehető legkevésbé sérüljenek az átalakítás során. De azt megígérni, hogy senki nem fog sérülni, nem lehet. De törekedni kell rá!
Ezért is voltam személyesen az Eötvös iskolában. Több oldalt jegyzeteltem tele, hogy mik voltak a felvetett problémák, illetve azok a kérdések, amelyek arra vonatkoztak, mi lesz akkor, ha nem lesz iskola. Hogyan lesz a buszoztatás, a buszravárás, melyik iskolákba, miért lenne rossz menni. Lehet a szememre hányni, hogy nem voltam felkészült. Nyugodtan. Kár, hogy nem igaz. Pontosan elmondtam a szülőknek a bevezetőben, amit a szerző a végén saját gondolatként le is ír, hogy elfogytak a gyerekek. 1200 gyermekkel van kevesebb az általános iskoláinkban, mint 8 éve, és még 4-500-zal lesz kevesebb 5 év múlva. Sem az előző ciklus városvezetése, sem az azt megelőző városvezetés (tehát az egész politikai paletta érintett) nem mert az általános iskolákhoz hozzányúlni. Mi most erre már rákényszerülünk! Kényszerpályán mozgunk. Elmondtam, hogy azért alakult ki, hogy több speciális nevelésre szoruló gyerek van az Eötvösben, mert korábban a városvezetés megengedte, hogy kislétszámú osztályok induljanak itt, így a nevelési tanácsadó még jó, hogy azt tanácsolta, hogy ide kell hozni a gyermekeket. Így lett biztosítva az iskola továbbélése. Meggyőződésem, hogy ha ez nincs, akkor most ugyanaz a helyzet lenne, mint a Szentkirályi Iskolában, ahol 9 (!) fő jár az első osztályba. (Hányan és hányan költöztek a város déli részére? Nagyon sokan. Az ő gyermekeik a közeli iskolában tanulnak? Dehogy. Ha megépül egy lakópark, mi garantálja, hogy az ott megszülető gyermekeket a közeli iskolába fogják járatni a szüleik? Semmi.) A Szentkirályi Iskola azért tudott évről-évre új elsős osztályt indítani, mert a közgyűlés évről-évre a saját szabályait megmásítva megengedte ezt. A többi általános iskolában átlag 24 gyerek van egy osztályban. Továbbá pontosan elmondtam, hogy nem azért esett a választás az Eötvösre, mert bárki haragszik az iskolára, vagy a környéken élőkre, vagy mert valaki szemet vetett az épületre, hanem mert az Eötvös az egyike azon iskoláknak, ahová a legkevesebb gyermek jár, és jóval átlagon felül kell a városnak erre az intézményre költenie. Ennyi az érvrendszer. Nem több. Nem is kell, hogy több legyen, mert szakmai érv (oktatási, pedagógiai) nincs arra, hogy akár egyetlen iskolánkat is bezárjunk. A fentiek viszont vannak.
Sok olyan felvetés volt, amelyre nem reagáltam. Igaz. De mit is reagáltam volna, hogy inkább zárjunk be egy nagyobb iskolát (nagyobb megtakarítás reményében), vagy zárjunk be egy olyat, ahol kevesebb párhuzamos osztály van, mint 8 éve, de egyébként most már évről-évre ugyanannyi gyermeket iratnak be oda. Hogyan is magyarázzam meg, hogy ebben az iskolában végre már nem kell vándorolni az osztályoknak, mindenkinek fix tanterme van, arról nem is beszélve, hogy más iskolába nem kell átbuszoztatni a gyermekeket, mert most már van számukra elég hely. Vagy zárjunk be lakótelepi iskolát, mert a lakótelepről már úgy is „kihaltak” (ez idézet) az emberek.
Továbbá számos olyan kérdés volt, amelyek már azon időszakra vonatkoztak, amikor már nem lesz Eötvös. Engedtessék meg, hogy meg nem hozott döntés eredményeképpen kialakuló helyzet operatív kezelése még nincs kidolgozva. Egyébként márciustól-augusztusig lesz idő mindenre. Bárcsak ez lenne a legnagyobb probléma…
Egy biztos: amennyiben a szülők azt fogják akarni/kérni, hogy maradjanak egyben az osztályok, akkor együtt fognak tudni átmenni más intézményekbe (még az sincs kőbe vésve, hogy egybe – arról nem is beszélve, hogy több osztály egyben maradása esetén eleve több iskola kell az elhelyezés megoldásához). És ami szintén biztos: megy majd velük a tanáraik egy része is. Így kívánjuk azt elérni, hogy a legkevésbé sérüljenek a gyermekek érdekei, és lehessen folytatni a velük megkezdett munkát (ezt egyébként meg Heckenast, osztályvezető úr mondta el).
A városvezetés kétféleképpen dönthet: bezár egy vagy több iskolát, vagy sem. A köztes döntések mind, mind iskolabezárást eredményeznek, csak nem hirtelen, hanem évek alatt. Ez is egy járható út, egy kíméletesebb, csak félő, hogy annyi év lett már elvesztegetve, hogy erre már nincsen idő.
Én, mint az oktatásért felelős alpolgármester sokkal szívesebben beszéltem volna a fejlesztésekről, a tervekről. Ezekre is sor fog kerülni. Csak nem változatlan struktúra mellett. Ha nem lépünk, fejleszteni sem fogunk tudni.
Dr. Czeglédy Csaba
Alpolgármester
Vonatkozó cikk: Lakossági fórum: Harc az Eötvös iskoláért