Miért Oberwartot és nem Felsőőrt írunk az ausztriai bevásárlásról szóló ? – kérdi egy olvasónk. A felvetés jogos, de a válasz nem is olyan egyszerű.
Miért Oberwartot és nem Felsőőrt írunk az ausztriai bevásárlásról szóló ? – kérdi egy olvasónk. A felvetés jogos, de a válasz nem is olyan egyszerű.
Miért Oberwartot és nem Felsőőrt írunk az ausztriai bevásárlásról szóló ? – kérdi egy olvasónk. A felvetés jogos, de a válasz nem is olyan egyszerű.
Kedves Zsuzsanna! Az Alon.hu-n írott, osztrák árakról szóló cikkéhez szólnék hozzá. A cikk tartalma nem különösebben érdekel, az azonban igen , hogy mi alapján dönti el a külföldi helynevek írásmódját. Végig Ausztriáról ír és nem Österreichről, valószínűleg Wien helyett Bécset írna. Párizs és Moszkva esetében sem járna el másképp. Akkor miért nem teszi ezt Felsőőr esetében is. Az ottani magyarok 70 évet vártak arra, hogy magyarul is kiírhassák településük nevét a város bejáratánál. Gondolom ezt Ön is észrevette amikor a boltok felé közelített. Tudom, hogy igyekezetem szélmalomharcnak tűnik de ezt az észrevételt most meg kellett írnom Önnek.
Engedje meg, hogy a cikkíró helyett én válaszoljak kérdéseire.
A földrajzi nevek helyesírását – ahogy mást is - többnyire a Magyar helyesírási szabályzat 11. kiadása alapján döntjük el. Ez ad tájékoztatást az Ön által említett Bécs és Moszkva helyiségnevek írásmódjáról is.
Mivel az átírásnak szigorú szabályai nincsenek, az ALON gyakorlata azt az elvet követi, hogy amely földrajzi névnek van általánosan elfogadott magyar megfelelője, azt magyarul írjuk, tekintet nélkül annak etnikai összetételére (Lásd Párizs, Prága vagy Peking), amelyiknek nincs, azt nem.
A zavart sokszor az okozza, hogy sok településnek a köznyelvben megmaradt a korábbi magyar neve (Pozsony, Arad, Ungvár vagy éppen Rohonc), másnak viszont elhalványult (Zadar - Zára, Senj – Zengg, Dubrovnik - Ragúza stb.).
Oberwart (Felsőőr) valahol a két csoport között helyezkedik el. A nyelvészek és a nemzeti ügyek iránt fogékonyabbak általában tudják, hogy a Felsőőr név melyik határon túli települést takarja, de még többen vannak - különösen a határtól távolabb lakók -, akik nem, így beazonosítni sem tudják. (Osztrák példánál maradva valószínűleg ilyen település Felsőpulya vagy Locsmánd is.).
Ezért az ALON mindezidáig azt az elvet követte, hogy az utóbbi csoportba tartozó településeket a köznyelvi formájukban használta, majd utána zárójelben közölte az – esetlegesen kevésbé ismert - magyar változatot is. Már csak azért is látszott – és látszik is - ez praktikus megoldásnak, mert internetes újság lévén cikkeinket nemcsak a szűkebb környékünkön élők olvassák.
Az Ön felvetése annyiban viszont teljesen jogos, hogy ez a zárójeles változat az utóbbi cikkből valóban kimaradt. Ezt most ezennel pótoljuk.
Mi is szeretnénk, ha minél több településnek maradna meg, vagy netán éledne újra a magyar neve.