Hogy mindehhez honnan lesz önrész, és hogy melyik elképzelésnek mennyi a reális esélye, az nem világos, mindenesetre végre elmozdulni látszik a holtpontról a város, legalábbis, ami az EU-pénzek megszerzéséhez kapcsolódó projekteket illeti. Szombathely 14 fő fejlesztési irányt jelöl meg, az új ipari parktól kezdve a kerékpárutakon át a kámoni arborétumig. Azt is megkérdeztük, hogy most hol áll a Szombathely-Győr autóút ügye.
„Szombathely a következő hét évben (2007-2013) olyan fejlődési lehetőség előtt áll, amelyre az „Éhen-korszak" óta nem volt példa” – olvasható annak a sajtóanyagnak nyitómondatában, amelyet Szabó Gábor (MDF) keddi sajtótájékoztatóján kaptak kézbe a médiamunkások.
Az alpolgármester hasonlóan optimista felütéssel kezdte tájékoztatót is, amikor így fogalmazott: „Szombathely történelmi lehetőség előtt áll, és csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e ezt a lehetőséget kihasználni”.
Miről is van szó? Az elmúlt két és fél hónap munkájának és egyeztetésének gyümölcseként Szombathely és kistérsége egy 14 pontból álló nagyprojekt-listát készített el, amelyekkel a város a 2007-2013 időszakban érkező uniós pénzek fogadását célozta meg. Az anyag a következő közgyűlés elé kerül, és eddig úgy tűnik, a politikai konszenzus sem reménytelen, hiszen az anyag simán átment az összes bizottsági megmérettetésen.
Íme a lista, zárójelben azok a plusz információk, amelyeket Szabó Gábor fűzött egyes projektekhez:
A következő két évben várhatóan a következő elképzelésekhez nyújt be az önkormányzat pályázatot:
1. Tudományos és innovációs központ kialakítása a Huszár úti laktanya területén.
2. Claudius Ipari és Innovációs Park területének és szolgáltatásainak bővítése. (Ez munkahelyteremtés szempontjából fontos, annál is inkább, mert Szabó Gábor szerint a városban nagyobb a munkanélküliség, mint amennyit a hivatalos számok mutatnak. )
3. Iseum rekonstrukciója és fesztivál-, illetve koncert helyszínné fejlesztése
4. Történelmi sétaút megépítése az Iseum és a Ferences-kert között. (Mind az Iseum, mind a sétaút a karneválhoz teremt minőségi hátteret.)
5. Szombathely összefüggő kerékpárút-hálózatának kialakítása.
6. Városrehabilitáció és sportlétesítmények fejlesztése a szombathelyi lakótelepeken. (Elsősorban a Derkovits-lakótelepről és a panelprogramról van szó.)
7. Kámoni arborétum teljes rekonstrukciója és látogatóközpont kialakítása.
Második körben pályázható fejlesztések:
8. Szombathely és térsége komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása.
9. Szombathelyi fürdő fejlesztése. (Ehhez kapcsolódan lenne egy új városliget-projekt, beleértve a Kalandváros fejlesztését).
10. Csaba utcai felüljáró megépítése és Puskás Tivadar utca kivezetése a körgyűrűre (Ez egy újabb kelet-nyugati folyosó kialakítását jelentené, többek között a Zanati úton kialakuló forgalmi dugók kezelésére.)
11. Brenner parki víztorony felújítása és hasznosítása
12. Lukácsháza-Dozmat-Szombathely víztározók kialakítása
13. Szombathely-Kőszeg elővárosi vasút- és villamosvonal fejlesztése
14. E-önkormányzati szolgáltatások bővítése. (E tekintetben a regionális vezető szerep megszerzése a cél.)
A fenti 14 pont nem tartalmazza a kisebb horderejű fejlesztéseket, amelyeket más pénzügyi forrásokból, pályázatokból fedeznek, mint ahogy azokat sem, amelyek kívánatosak lennének ugyan, de jelenleg nincs reális alapjuk.
Ha a felsorolt projektek mindegyike megvalósul, úgy a következő években mintegy 70 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás érkezik Szombathelyre.
Mindennek azonban ára van. Az elkövetkezendő években csak az előkészítés mintegy 600 millió forintba kerül, és a későbbi önrészek is mintegy 2 milliárd forintot jelentenek a városnak. „Ez óriási teher a deficittel küzdő város számára” – ismerte el Szabó Gábor, aki azonban úgy gondolja, hogy cégekkel, vállalkozói tőke bevonásával, lehetséges partnerszervezetekkel ez a forrás előteremthető. „Most kell odatenni a pénzt, később erre nem lesz lehetőség. Most minden forintot megtízszerezhetünk, aki most lemarad a versenyben, az végképp lemarad” – hangzott el.
„Az elkövetkezendő időben Szombathely jövője hosszú időre eldől” – foglalta össze a helyzetet az alpolgármester.
Az ALON kérdésére Szabó Gábor elmondta, ő személy szerint az ipari parkot, a fürdőhöz kapcsolódó városliget-fejlesztést és az Iseum-felujítását tartja leglényegesebbnek, ugyanakkor nem lehet alá-fölérendeltségi viszonyokat teremteni, hiszen nehéz összehasonlítani például a közlekedési és a történelmi ügyeket. Ráadásul a rangsor sokszor nem a városon, hanem az adott lehetőségeken múlik.
A sajtótájékoztató után arról kérdeztük Kovács Balázst, a Regionális Fejlesztési Holding munkatársát, hogy hol is tart ma a Szombathely-Győr kétszer-kétsávos autóút ügye, mivel a hivatalos bejelentés óta nem nagyon lehet hallani erről. Kovács Balázs elmondta, a Szombathely-Győr gyorsforgalmi út független a helyi fejlesztési projektektől, forrása is más. Az új 86-os út építését a kormány jóváhagyta december 8-i ülésén, és most a brüsszeli jóváhagyásra jár. A 2010-es határidőt nem is annyira ez, hanem a gyakorlati megvalósításból adódó akadályok – engedélyezések, kisajátítás, stb. – veszélyeztethetik.