A közgyűlés délutánja időnként heves vitával, kisebb botránnyal, a családi ezüst körüli matatással, rádiótelefonok csörgésével és pittyegésével folytatódott. A legnagyobb polémiát kiváltó ügyeket – a Szombathely-kártyát, az angoltanítást, a kiújult médiaháborút - idézzük fel. .
A közgyűlés délutánja időnként heves vitával, kisebb botránnyal, a családi ezüst körüli matatással, rádiótelefonok csörgésével és pittyegésével folytatódott. A legnagyobb polémiát kiváltó ügyeket – a Szombathely-kártyát, az angoltanítást, a kiújult médiaháborút - idézzük fel. .
A közgyűlés délutánja időnként heves vitával, kisebb botránnyal, a családi ezüst körüli matatással, rádiótelefonok csörgésével és pittyegésével folytatódott. A legnagyobb polémiát kiváltó ügyeket – a Szombathely-kártyát, az angoltanítást, a kiújult médiaháborút - idézzük fel. .
Támogatás nem csak a legszegényebbeknekJóváhagyták a Távhőszolgáltató Kft. átdolgozott társasági szerződését és az ügyvezetői posztra kiírt pályázatot. A Távhőhöz kapcsolódott a város szociális rendeletének módosítása is, melynek lényegét Szabó Gábor (mint ötletgazda) foglalta össze: azon lakókra terjesztették ki az eddig csak a legszegényebbeket támogató szociális rendeletet, akik a kormány által nyújtott kompenzációból kevéssé részesülnek, de nehéz helyzetbe kerülnének a megemelkedett díjfizetés miatt.
Elfogadták a Claudius Ipari Park ügyvezető igazgatói pályázatát, de nem az előterjesztésben szereplő öt évre, hanem csak egy évre, a városi cégeket érintő esetleges változás (holdingba szervezés) miatt.
Kártyacsata
Szombathely-kártyáról, azaz a helyi lakosoknak juttatandó kedvezményekről tárgyaltak első olvasatban. Marton Zsolt megjegyezte, hogy néhány tárgyi tévedést tartalmaz az előterjesztés: a Fidesz-KDNP nem csak támogatja, hanem tőle származik a Szombathely-kártya ötlete, a programjában is szerepelt. (Eredetileg Gyimesi ötlete volt, igaz, még fideszes korában, ő most nem szállt be a szerzői jogi vitába.)
Szerencsére, ugyanis a napirenddel kapcsolatban e nélkül is épp elég nagy polémia bontakozott ki. Különösen arról: fontos-e, hogy a gyerekek már az óvodai kakaóval szívják magukba az angolnyelv tudását. A fideszes papáknak - például Horváth Zsoltnak - nincsenek kedvező tapasztalatai, Nemény Andrásnak (MSZP) viszont épp hogy vannak. Takátsné Tenki Mária (Fidesz) szerint nem szerencsés most ezt bevezetni: „A hétköznapi emberek tudatában az ugrik be, hogy az óvodák összevonásával az önkormányzat az angoltanításra akarja a pénzt megspórolni.” (Ez sem utolsó szempont, de az nagy baj lenne, ha egy város vezetése az emberek esetleges asszociációi alapján hozná meg a döntéseit.)
Ipkovich György annyit jegyzett meg, hogy szó sincs erről, és tartani akarják az ingyenes óvodai angoltanításra vonatkozó választási ígéretüket, amelyről Rettegi Attila (Fidesz) jegyezte meg, hogy nem szégyen egy át nem gondolt választási ígéretet visszavonni.
Molnár Miklós és Prugberger Emil (mindkettő Pro Savaria) arra hívták fel a figyelmet, hogy szombathelyi székhelyű, ide adózó cégek vezetői, akik nem itt laknak, megsértődhetnek, ha kimaradnak a kedvezményből, és akkor nem támogatják a helyi sportot, kultúrát. A polgármester szerint viszont vonzóvá kell tenni a várost: ne kiköltözzenek el, inkább jöjjenek vissza az emberek, az ösztönzésnek ez a kedvezmény is egy része.
Feiszt György arra intett, hogy további terheket ne vegyen nyakába a város az egyébként önkormányzati konstrukcióban egyedülálló kedvezmény-kártyával.
Harangozó Bertalan (KDNP) időt kért, alaposabb megfontolást és konszenzust. Az első olvasatot elfogadták.
Kicsit sok a római
Szombathely és agglomerációja területfejlesztési programjával kapcsolatban Lazáry Viktor (Fidesz) egy vendégnek, egy mérnöknek kért szót, aki előzetesen bejelentette a hozzászólási igényét, ám a polgármester ehhez nem járult hozzá, a működési szabályzat szerint a közgyűlésen pedig már nem is járulhatott hozzá. Az illető bekiabált, méltatlankodott, a polgármester pedig a „rendfenntartókat” kérte fel az ülés rendjének biztosítására. Az úr végül is elhallgatott, de a képviselők tovább morogtak, amiért Szabó Gábor alpolgármester (MDF), az előterjesztő orrolt meg kissé (pedig e nélkül is épp elég náthás volt,) majd megszólalt egy rádiótelefon, és erre csönd lett, hogy kiderüljön kié is. (Az előterjesztést korábban részletesen ismertettük.)
Sági József (Fidesz) közölte, hogy az elvi támogatást mindenképpen megadják, de kapkodónak érzik, és késve is kapták meg a rendelettervezet. Prioritást adnának a munkahelyteremtésnek, az ipari parké lenne az elsőség, majd ezt követnék fontossági sorrendben a közlekedésbiztonság, az életminőség-javító beruházások, a belváros Fő téren kívüli területének és a vásárcsarnok környékének fejlesztése. Kifogásolta, hogy kevés teret szánt az anyag a peremvárosok vitalizációjára, és csak a Derkovits-lakótelep szerepel a tervezetben. (Ezt Szabó Gábor később a szomszédban kialakítandó rekreációs területtel magyarázta.) Gyenge pontja, hogy a kétségtelenül drága projektekről van szó, és az önerő is gondot okozhat – figyelmeztetett Sági. (3-4 milliárd forint, az egész projekt pedig 70 milliárd.)
Ipkovich György elmondta, hogy a sorrendet a pályázati lehetőségek fogják eldönteni. Prugberger Emil egyebek mellett a parkolókat hiányolta, és óvatosságra intett a térségi hulladékgazdálkodással (térségi lerakó) kapcsolatban. Horváth Zsolt kérte, hogy a tervezetben szereplő hulladékégetőt vegyék ki. (Ez meg is történt.) Hulladékégetőből egy is sok volt a fideszes képviselőnek, a rómaiból meg több a soknál, viszont hiányolta a Szent Márton-kultuszt.
Szemünk fénye
Az önkormányzati intézmények világításkorszerűsítése központi közbeszerzéssel történne, a város tizenöt évig béreli a kivitelezőtől a berendezéseket. Marton Zsolt és Horváth Zsolt egyaránt azt mondta, hogy írjon ki saját pályázatot is a város, majd utána döntsön. Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) azt mondta, erre van lehetőség, ám időhátrányban vagyunk. Az ellenzéki képviselők javaslatát nem szavazták meg, az előterjesztést elfogadták, és megvizsgálják, hogy hogyan lehet ugyanebben a konstrukcióban a fűtéskorszerűsítést is megoldani.
Riadó! Médiaháború!
Az önkormányzati „médiák” sorsának eldöntésével folytatódott a vita. Prugberger Emil figyelmeztette az előterjesztőt, hogy a médiák az már többes szám. Joggal korholt, mert annyi „médiánk” tényleg nincs, hogy indokolt a többes többese. Ám ez a kettő is épp elég vihart tud kavarni, tapasztaltuk most is. Meg persze azt is, hogy mielőtt az angoltanítást kötelezővé tennénk, nem ártana a magyar szövegértelmezésben némi jártasságra szert tenni.
Az elképzelés szerint a Savaria Fórumot kiadó Savaria Médiacentrum Kht. jogutód nélkül megszűnne, az újságot pedig közbeszerzésen kiválasztott vállalkozás adná ki, a közgyűlés által meghatározott tartalommal, amely feltehetően ugyanaz lenne, mint amit most a SaFo SZMSZ-e tartalmaz.
Marton Zsolt azt kérdezte, hogy a miért olcsóbb egy lap, ha nem az önkormányzat, hanem egy vállalkozás adja ki. (Drága helyiségbérleti bérleti szerződést emlegetett, meg azt, hogy valamit nem csinálhatott jól a város cége. Hogy mit, azt neki igazán kellene tudnia, hiszen már az előző ciklusban a gazdasági bizottság tagja volt, valamint rövid ideig a kht. felügyelő-bizottságának (fb) elnöke is, ebben a minőségében ő vezényelte le például az előző igazgató, Szovák Csaba távozása idején az átadás-átvételt.) Azt mondta, hogy ha a lapkiadás megéri egy vállalkozónak, a város vizsgálja meg, nem lenne-e neki is jó üzlet, és hogyan? Nehogy elengedjen a város egy jó üzletet – toldotta meg később. Az ügyben konszenzusos döntéshez ragaszkodik.
Harangozó Bertalan (KDNP) érzelmi húrokat pengetett, ugyanakkor szemel láthatóan nem értette meg az előterjesztést: a lapot teljes konszenzussal alapították a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb horderejű politikai döntéssel, II. János Pál szombathelyi látogatása alkalmából. (Ő akkor alpolgármesterként fungált.) Köztulajdon, a szombathelyi polgárok tulajdona, megéri-e egy ekkora értéket áruba bocsátani? –kérdezte.
Ipkovich György igyekezett megnyugtatni a képviselőt, hogy a lap megmarad, nem adják el, ingyenes lesz, de kérdés, hogy saját forrásból finanszírozza a város a lapkiadás költségét, vagy hasonló tartalmú lap előállítását bízza közbeszerzési eljárás keretében egy magáncégre, amelynek a szolgáltatásért továbbra is fizetne, de nem ennyit, mint amennyibe a saját kiadás kerül. A lap tartalmi követelményeit a konszenzusbizottság határozná meg. Sági Józsefet is megnyugtatta, nem szenvedne csorbát a város tájékoztatási kötelezettsége.
Prugberger Emilt meglepte az előterjesztés, hiányolta a konszenzust, és mint mondta, ez a lap egy vagyoni érték, aki megkapja, az egy vagyoni értékű jogot kap meg, amit azért akar, hogy üzletet csináljon belőle. Miért nem csinál nyereséges üzletet belőle a város? - tette fel kérdést, amelyet Feiszt György válaszolt meg: Magyarországon a Forma 1 is veszteséges, miért lenne épp a SaFo nyereséges.
Sági dramatizálta tovább a helyzetet, a családi ezüst eladását említve. Czeglédy Csaba irányába is kellemetlenkedett, amikor az alpolgármester „párját ritkító médiabirodalmát” emlegette, és hogy vajon nem ennek további bővítése áll-e a háttérben?
Vigh Gábor azzal állt elő, hogy szeretnék, ha kiegyensúlyozott lenne a lap, amit eddig az többször megsértett. Gazdasági kérdés a lap működtetése, ha olcsóbb a piaci, akkor vigyük ki a piacra de ezt előbb vizsgáljuk meg ennek szükségességét – szólt az érvelése
Ipkovich György megvédte a kht-t: gúzsba kötve táncolnak, mások a gazdasági lehetőségeik, mint egy nem önkormányzati tulajdonú cégnek. De elmondta azt is: Az ember kiüríti a postaládát, talál benne olyan újságot, ami egy kicsit reklámújság, meg egy kicsit cikkekkel is foglalkozik. Azon gondolkodott, hány önkormányzati ötvenmillió áll a lap mögött, „mit tud a kiadó, amit mi nem tudunk”?
A fent vázolt vita több körben folytatódott hasonló tartalommal, végül az előterjesztést szocialista igenekkel elfogadták.
A városi televízióval kapcsolatos előterjesztés azt tartalmazta, hogy megpróbálják visszahozni a nyugat-magyarországi regionális tévét, mivel Sopronnal felmondta a szerződést a köztévé. Ehhez kellene egy 170 millió forintos fejlesztés. A médiabirodalom építésében némi gyakorlatot szerzett Czeglédy Csaba az első dologra lát esélyt, de csak a második feltétel teljesülése esetén. Biztosította a képviselőket arról, jó üzlet lenne a tévé az önkormányzatnak.
De erről csak részben sikerült meggyőznie a képviselőket, akik regionális tévé visszakerülésével egyetértettek, (22 igen), míg a városi televízió most benyújtott, a regionális tévé működését (is) megalapozó eszközigényével kevésbé, de ez is átment a közgyűlésen.
A konszenzusbizottságot megalakították, a továbbiakban az foglalkozik az üggyel.
A fárasztó médiavita lezárása után látható megkönnyebbüléssel tértek át a maradék napirendi pontokra, az összes előterjesztést, köztük az iskolatej program folyatatást gyorsan elfogadták.
A januári közgyűlés délelőttjéről itt olvashatnak.