Márciusi közgyűlés: A gyors döntések napja

Májusban osztják újra a 200 milliót

Marton Zsolt (Fidesz) és Molnár Miklós (Pro Savaria) azt javasolták az ülés elején, hogy tűzzék napirendre annak a 200 millió forintnak az ügyét, ami a városi költségvetésből felszabadul, mivel Sopronban marad a regionális televízió. Molnár Miklós vehemensen próbálta ecsetelni a téma fontosságát, de Ipkovich György és a technikusok levették róla a hangot. A polgármester nem támogatta az ötletet, mármint a pénz sorsának megtárgyalását, mondván, még semmi nem dőlt el, és a költségvetést majd májusban módosítják, ott döntenek a 200 millióról.

És bár a közgyűlés nem tűzte napirendre a kérdést, az mégis többször felbutyogott a nap folyamán, egészen a személyeskedésbe hajolva. Molnár Miklós azt bizonygatta, hogy a gazdasági bizottság ülésén a szocialisták már rástartoltak a pénzre, Nemény András például a városi tévé fejlesztését képzeli el belőle. Nemény módfelett tiltakozott: „Molnár képviselő hazudik” –jelentette ki, és arra emlékeztetett, hogy a bizottság épp azt szavazta meg, hogy most ne döntsenek a 200 millióról. Ezt tudja a jegyzőkönyvvel is bizonyítani, és lemond, ha nem így volt. Molnár később is kitartott amellett, hogy történtek javaslatok. (Lehet, érmes lenne belenézni a jegyzőkönyvbe.)

Bye-bye, Jabil!

A délelőtti vita jelentős része azonban nem a „tévépénz”, hanem egy szomorú aktualitás, a Jabil-gyár bezárása körül zajlott.

Németh Zsolt, a munkaügyi központ osztályvezetője tájékoztatatta közgyűlést a gyár távozása miatt kialakuló helyzetről. A korábbihoz képest annyi újdonság hangzott el, hogy a döntést immár hivatalosan is bejelentette a cég, aki a problémákat már tavaly jelezte. A létszám csökkentése is korábban elkezdődött, de ez nem érintette súlyosan a várost és a megyét, mivel az elbocsátottak egy része kölcsönzött, nem idevalósi dolgozó volt. A mostani ezer ember – akiknek szűk fele szombathelyi - első hulláma június közepétől, végétől jelenik meg a munkanélküliek között. Amúgy folynak a tárgyalások, felmérések, a munkaügyi központ segít, tájékoztat, EU-programot indít, stb. Lazáry Viktor kérdésére az közölte: várhatóan háromnegyedük jelenik meg a munkaügyi központban és mintegy egyharmaduk jelent majd valódi problémát.

A csütörtökön is igen aktív Molnár Miklós viszont azon lepődött meg, hogy mindenki meglepődött. A Jabil – közölte - megküldte az ipari parknak a decemberi foglalkoztatási adatokat, amelyben 1700 ember jelzett. Márciusig tehát 600 ember eltűnt, ami akkor is furcsa, ha 350 valóban bérelt volt közülük. Megtudtuk, hogy a cég tavaly 70 milliárd forint árbevételt generált, és várhatóan több 100 millió forint lesz a helyi adóbevételéből a kiesés. Ezért akart a tévé pénzéről beszélni.

A témához számos hozzászólás érkezett, a történteket - nem meglepő módon - másként látják a koalíciós és az ellenzéki képviselők. Ez utóbbiak (Prugberger Emil, Molnár Miklós, Lazáry Viktor), is elismerték, hogy nem sok mindent tehet a városvezetés ebben a helyzetben, viszont úgy látják, hogy a városvezetés „a villásreggeliken túl” nem kommunikál hatékonyan a gazdaság helyi szereplőivel, nincs tudomása a folyamtokról, nem elég aktív ezeken a területeken, és ez is hozzájárult a baj kialakulásához. Lazáry azt is nehezményezte, hogy Szombathely nem úgy viselkedik, mint egy megyeszékhely, ellöki magáról a környező településeket, most például azzal, hogy csak 500 munkanélküliről beszél.

Horváth Zsolt (Fidesz) ehhez még annyi tett hozzá, hogy az ipari parkot „nem kirabolni, hanem fejleszteni kellene”, jelenleg nincs olyan terület, ami most fel lehetne ajánlati egy lehetséges idetelepülő cégnek. Arra is rákérdezett, hogy mi kerül a városnak négymillió forintjába, ha a foglalkoztatási paktum csak egy egyeztető fórum.

Mindezzel a vádakkal nem értett egyet sem a két alpolgármester, sem a polgármester. Czeglédy Csaba (MSZP) azt mondta, a városvezetés kapcsolatban áll a város nagy cégeivel, és a Jabil nem kereste meg az önkormányzatot segítségért. Németh Kálmán (SZDSZ) pedig azt, hogy a Jabil szombathelyi igazgatója is meglepődött a bejelentésen.

Ipkovich György szerint van kommunikáció, csak nem annyira látványos. Az ilyen nagy mozgásokkal meg nem lehet mit kezdeni, ellenben a gazdasági környezettel lehet, például az infrastruktúrával, út- és vasútfejlesztésekkel. Azt a polgármester is elismerte, hogy „vészhelyzet” van, viszont a kezelésében – sajnos - vannak tapasztalatai a városnak. A szervek a „helyzet magaslatán vannak” – hangzott el. Lazárynak válaszolva azt mondta, a város elsődlegesen a szombathelyi választóknak tartozik felelősséggel, ettől még megyeszékhely.

Németh Kálmán szerint azért kell dolgozni, hogy olyan cégek telepedjenek meg, amelyek magas hozzáadott értékű termékeket (LUK, Epcos, Rába) állítanak elő. A legoptimistább hangot Gyebrovszki János (MSZP) ütötte meg, aki szerint strukturális váltás zajlik a városban, három-négy cég is készül jelentős fejlesztésre, itt marad Jabil szervizrésze, és lendületből eligazította Molnárt is: „Miklós, egyszerűen nem figyelsz oda, hogy mi történik ebben a városban”.

Indul az Éhen-pláza projekt?

Soós József (MSZP) Németh Kálmánt kérdezte (alá), hogy most mi van az új autóbusz-pályaudvarral. Az alpolgármester közölte, hogy van egy magyar befektető, aki még áprilisban előrukkol egy látványtervvel az állomás környékére tervezett új pályaudvarról, a hozzá kapcsolódó szolgáltatóházról és bevásárlóközpontról. A beruházás a jövő év elején indulna, és 2009 végére, 2010 elejére fejeződne be. Az Ady térről a buszpályaudvar mellett a börtön is kiköltözik, és ezután rendbe lehet tenni az Éhen Gyula teret.

Vigh Gábor (Fidesz) – aki érintett a másik bevásárlóközpont, a Magellán-beruházásban – érthetően többet szeretett volna erről tudni, de Németh Kálmán későbbre ígérte a részleteket.

Kővári Attila (MSZP) szerint ameddig ez megvalósul, addig is kellene valamit tenni a kaotikus állomáskörnyéki parkolással, Horváth Csaba (Fidesz) szerint – ha már az állomáskörnyéke került szóba - a Kisfaludy és a Nádasdy utcai közlekedési anomáliákat kellene megoldani.

Takátsné Tenki Mária (Fidesz) viszont amiatt aggódott, hogy elszaporodnak a rágcsálók a felszabaduló börtönépületben, ha sokáig nem kap funkciót. Ipkovich György - ahogy fogalmazott - „érdeklődéssel hallgatta”.

Szemérmes és politikus Magellán Center

A belvárosba tervezett Magellán Center ügyét Szabó Gábor alpolgármester (MDF) vetette fel, elmondva, hogy a lapunk által is bemutatott 22 ezer (?) négyzetméteres épület súlyos környezeti forgalmi terhelést jelent a városnak azon a helyen, amely már most is egy „Magellán-szoros” mert itt szokott eldugulni Szombathely forgalma. Naponta ezer személygépkocsi és ötven kamion fordul meg majd itt. Úgy gondolja, egy részletes, akkreditált intézmény által készített új hatástanulmány kell, mert a mostani nem elég alapos. A környezeti terhelésen kívül figyelembe kell azt is venni, amit egy ilyen „mamut” betelepedése okozna a belvárosi kiskereskedőknek.

A vita során lopakodva előbuggyantak a politikai erővonalak is, azaz nehéz eltekinteni attól a nyugtalanító érzéstől, hogy Oroszvári Péter azért érvelt egyértelműen a bevásárlóközpont ellen, mert Vigh Gábor is érintett a projektben, illetve Takátsné Tenki Mária pont azért mellette.

„Ki ne látná, hogy miről van szó?” – kommentálta Sági József a politikai felhangokat, majd később Ipkovich György maga is arra hívta fel a figyelmet, hogy jó lenne, ha a vita szakmai talajon maradna.

Vigh Gábor Oroszvári megjegyzésére reagálva jelezte az érintettségét, és azt is, hogy a szavazáson természetesen nem kíván részt venni. Elmondta azt is, hogy most adva van egy romos terület, ami jó lenne, ha nem maradna így. A kereskedelmi terület 8 ezer négyzetméter lenne, a beruházás pedig munkát biztosítana embereknek és adóbevételt a városnak.

A visszafogottabb hozzászólások között volt Prugberger Emilé (Pro Savaria), aki mint körzetileg is érintett képviselő hangsúlyozta, hogy lakossági fórumot kellene tartani az ügyben, mert más most elkezdődött az aláírásgyűjtés a „monstrum” ellen. Több információ kell, neki is és a lakóknak is, a tervezett bevásárlóközpont sok embernek jó, de sok ott lakó helyzetét megnehezíti, így „mérlegelni kell” – mondta.

Figyelemre méltó hozzászólással rukkolt el Csermelyi András (MSZP) is, aki felháborodott az előterjesztésen. Szerinte mindenki sumákol, mivel ez kényes kérdés, az előterjesztés értékelhető szakmai álláspont nélkül került a közgyűlés elé, így azt sem lehet tudni, miről lehetne dönteni. Holott egy ekkora horderejű kérdésben nem lehet rögtönözni, és felhívta a figyelmet néhány konkrét aggályra, hogy például kevésnek tűnik a parkoló.

Rettegi Attila (Fidesz) „háromnegyed részben” egyetértett Csermelyivel, azzal a kiegészítéssel, hogy szerinte a városvezetés akar politikai vitát gerjeszteni, azért kerül ilyen szokatlan formában ez a téma a közgyűlés elé.

A Magellán ügyét végül véleményalkotásra átruházták a városfejlesztési bizottságnak. A szavazás során nem volt a teremben Szakács Dávid (Fidesz), akinek testvéréről elhangzott, hogy az vezető beosztásban dolgozik a beruházó cégnél.

A környezetért és ellene

Marton Zsolt a körzetében (Körmendi u 92.) tervezett hulladékkezelő-telep ügyében kérte a közgyűlés segítségét. A beruházás mögött álló gazdasági társaság többek között elektronikai berendezések és veszélyes hulladékok bontását tervezi ott. És azt szeretnék, ha az önkormányzat a kormányrendeletben szereplő 500 méteres lakóépület-távolságot 250 méterre csökkentené, amit viszont ő nem szeretne. És nem csak ő, a közgyűlés sem nagyon, mert a környezetvédelmi bizottság arra kapott felhatalmazást a közgyűléstől, hogy ne engedjen az 500-ból.

Horváth Csaba (Fidesz) egyrészt a Borostyánkő áruház parkolójának dzsuvás mivoltára, másrészt az elszaporodott galambokra hívta fel a figyelmet, akik a belvárosban összeszarnak (nem így mondta) mindent, beleértve az új Fő teret is. A polgármester azt mondta, fogamzásgátló anyagot kell kiszórni nekik, esetleg a Pelikán-parkos varjaknak is. Mint kiderült, az utóbbiak megússzák a családtervezést, mert védett állatok.

A környezethez való viszonyunk másik aspektusairól szólt Szabó Gábor, amikor arról számolt be, hogy vizsgálják, hogy hogyan lehetne a geotermikus energiát felhasználni a megálmodott római fürdő üzemeltetéséhez, sőt a többi nagyprojektek (ipari park, városrehabilitáció, huszárlaktanya) is. Emellett felvették egy céggel a kapcsolatot, amely begyűjtené a szerves hulladékokat a városból, hogy abből állítson elő energiát. Most tárgyalnak. Mint teszik ezt a Kalandváros tervezőjével is, hogy háromgenerációssá tegyék a parkot, skate-parkkal, felnőttjátszóval.

Délelőtti extra-morzsák

A jövő szempontjából akár jelentősége is jelentősége lehet annak az intermezzónak, amely során Oroszvári Péter (MSZP) azt kérdezte Ipkovich Györgytől, igaz-e a pletyka, hogy egyik képviselő beperelt egy városi céget. A polgármester nem tudott ilyenről, ám Czeglédy Csaba véletlenül igen. Kiderült, Molnár Miklós perelte be ez ipari parkot, mert az indoklás nélkül visszahívta őt a felügyelő-bizottsági tagságról. A felperes meglehetősen szűkszavúan kommentálta a jogi helyzetet, mint mondta, nemsokára kiderül, kinek volt igaza. Tuti, hogy lesz folytatása.

Lezajlott a menetrendszerinti adok-kapok a megyei kórház ügyében is. Marton Zsolt a polgármester kiküldött levelei felől érdeklődött, ám a válaszból az derült ki, Ipkovich azért írt, mert a közgyűlés azt megszavazta, beleértve a kérdezőt.

A témához kapcsolódóan Oroszvári Markó Péter korábbi blogbejegyjéséből olvasott fel, amin láthatóan – és erősen hallhatóan – valamiért jól szórakoztak a fideszes képviselők, a polgármesteri fegyelmezés ellenére.

Prugberger arra emlékeztette a közgyűlést, hogy a város deklarálta, hogy nem akarja magánkézbe adni a kórház működtetést, de a megye még adós ezzel.

Molnár Miklós – immár harmadszorra - a közterület-felügyelet vezetőjének díjazását szerette volna tudni, amire a polgármester ismét arra hivatkozott, hogy nem lehet, személyiségi jogokat sért. Marton Zsolt a miniszterelnöki szakértőkkel kapcsolatos ombudsmani állásfoglalásra emlékeztetett, amely nyomán végül közzétették azokat, de Ipkovich nem engedett. „Nem érdekes az ombudsman” – vonta le a konzekvenciát kissé szarkasztikusan Marton.

Ajándék járdának ne nézd az áfát!

A korábbi hónapok politikai és emocionális iszapbírózásai után majdhogynem simán, gördülékenyen, hatékonyan zajlott a délután, ahol a képviselők villámgyorsasággal szavazták meg a körülbelül kéttucatnyi előterjesztést.

Apró, de három év után akár jelentős lépésnek tekinthető, hogy a Ferences rend visszakapja a Thököly utca és a rendház közé eső járda melletti részt, aminek láthatóan már régóta nincs gazdája. A területet még háború után államosították, és most a város visszaadja azt. Kis szépséghiba, hogy az egyháznak le kell perkálnia a 400 ezer forint áfát, ami miatt sajnálkoztak a képviselők, de hogy hogyan lehetne ezt megúszni, azt nem igazán tudta senki.

Kisebb kakaskodások a humánszféra körül

KIs kakaskokás tört ki az ártatlannak tűnő – és végül egységesen megszavazott - gyermekjóléti intézményekről szóló előterjesztés körül. Rettegi Attila egy mondatot kritizált benne, visszakeresve valószínűleg azt, hogy „Mivel egy új bölcsődei férőhely kialakítása rendkívül költségigényes, ezért a legolcsóbb megoldást a korábban bölcsődének épült Bem J. u. 9. szám alatti épületrész fokozatos visszaadása jelentené. Az épületrészt jelenleg egy általános iskola használja”. A fideszes képviselő a stílust, egészen pontosan azt kritizálta, hogy a Derkovits felszabaduló kisiskoláját esetleg bölcsődeként használják majd, így szerinte városvezetőség a beszámoló farvizén intézményi átszervezéseket szavaztat meg. Gyebrovszki és Ipkovich szerint nem. Az utóbbi„süketek párbeszéde”-ként jellemezte e pengeváltást.

Az eredeti elképzelésekhez képest jelentősen változott a helyzet óvodaügyben. Mint emlékezetes, a város korábban pénz akart kérni ezért a szolgáltatásért a környező településekről a csemetéjüket Szombathelyre hordó szülőktől. Czeglédy Csaba alpolgármester bejelentette, hogy mégsem kérnek, és az új rendszer egyelőre egy évet csúszik. Addig felmondják az érintett településekkel az ingyenes ellátási szerződést, és tárgyalásokba kezdenek, hogy így próbálják fizetésre bírni őket, és minden érintett települést. Az új rendszer 2008 őszén indulna, az iskolákkal együtt.

Sági József örült, hogy így fogadták el a javaslatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy sok Szombathelyen dolgozó szülő hordja ide a gyerekét. Rettegi Attila pedig arra, hogy óvatosan kell kezelni ezt a kérdést, többek között a bonyolult finanszírozási szabályozás miatt. Czeglédy szerint így kezelik, ezért nincs most végleges döntés.

Valamivel belemenősebbre kerekedett a kulturális intézményhálózat átszervezésével kapcsolatos anyag. Ennek kapcsán először Czeglédy Csaba olvasta fel a minisztérium dicsérő levelét, ám Marton Zsolt nem volt elalélva tőle, mondván, biztos ilyent kapott a közgyűlés akkor is, amikor két évvel létrehozta az MSH kht.-t, amit most megszüntet. Aztán azt a valóban különös pályázati kiírást feszengette, amely szerint a létrejövő egységes kulturális intézmény vezetőjénél „a nyugati nyelv ismerete” előnyt jelent, és ennek kapcsán le „horváthelvtársozta” a szocialista Horváth Györgyöt. Sági József is kritizálta ezt a pontot, mondván a portugál és a dán is nyugati nyelv, márpedig ezek nem jelentenek nagy segítséget Szombathelyen.

Sági azt is kritizálta az előterjesztésben, hogy még mindig nem látni a megtakarítást. Korábban 75-80 millió forint hangzott el, de nem érti, hogy az hogy jött ki. A koalíciót ez nem nagyon zavarta, mert simán megszavazták.

Adópénzek örve alatt

Miután a honatyák villámgyorsan eldöntötték, hogy rástartolnak egy elővételi lehetőségben felkínált 30 milliós telephelyre, de nem kérnek a 130 milliós Liget Hotelból, Ipkovich György egy váratlan fordulattal visszahozta a közgyűlés elő az adóügyi dolgozók érdekeltségéről szóló előterjesztést, amely ebéd után az első körben nem kapta meg a szükséges többséget.

Az előterjesztés lényege, hogy az adóosztályon dolgozók, ha megfelelő mennyiségű adót szednek be, akkor háromhavi jutalomban részesülnek, ami átlagosan és fejenként bruttó 550 ezer forintot jelentene.

Gyimesi József (ESZE) és Németh Kálmán az elképzelés mellette érvelt, mivel ez szerintük nem politikai, hanem gazdasági kérdés, míg Sági József egy ókori római példát hozott az adóbehajtás hátulütőinek illusztrálására. Takátsné Tenki Mária adósságbehajtó cégekkel oldaná meg a problémát. Marton Zsolt szerint az adófizetési kézség egyrészt azért csökkent, mert az ígéretekkel ellentétben felvitték az adókat, másrészt mert a bevétel rossz helyre megy. Molnár Miklós szerint emelni kellene az osztályon dolgozók számát, és ha jól dolgoznak, akkor év végi jutalmat kell nekik adni.

Az evangélikus egyházé lett az Eötvös iskola

Miután az oktatási bizottság új elnököt kapott - mint emlékezetes, a fideszes Rettegi Attila a múlt közgyűlésen megvált posztjától – a Varga Tamás (SZDSZ) személyében, aki így két bizottságnak is az elnöke (a másik a sport), a testület rátért a hányattatott sorsú Eötvös iskola kérdésére.

Czeglédy Csaba elmondta, megérkezett az evangélikus egyháztól a szándéknyilatkozat az Eötvös iskola átvételére, illetve új iskola alapítására, amely 2007-ben már meg is kezdi a működését. Az egyház megveszi az épületet, a város pedig ingyen átadja a benne levő felszerelést.

A döntés nyomán mérsékelt taps hangzott a teremben, majd a képvelők magukra zárták az ajtót.