A szombathelyi római fürdővel kapcsolatos elképzelések

Egy fürdő jó dolog

A városvezetés által közétett – és az ellenzék támogatását is élvező – hosszú távú fejlesztési elképzelések közül van, ami a gazdaság fejlesztését célozza (ipari park, tudományos központ) és van, ami egyszerűen a jobb közérzetet okozna a városlakóknak (víztorony, kerékpárutak stb.).

A tervek között szerepel a fürdőfejlesztés is, amit feldobott már a 1998-2002-es városvezetés is, hogy aztán zátonyra fusson vele, lemaradva mindazokról a Széchenyi-terves forrásokról, amit már városok (Sárvár, Bük, Pápa) bezsebeltek, és amire igencsak lukratív fürdőipart tudtak rátelepíteni.

Most, a küszöbönálló 2007-2013-as EU-pénzek még egy lehetőséget adnak fürdőügyben a városnak és – a dolog pikantériája – Szabó Gábornak is mint fejlesztésekért felelős alpolgármesternek. A helyzet most kevésbé tűnik akkora ziccernek, mint korábban, de elképzelhető, hogy ilyen szögből is be lehet csavarni a labdát a kapuba. Jó lenne.

A tájékoztatón az Alon kérdésére Zelles Zsolt, a Vasivíz Zrt. beruházási igazgatója elmondta, hogy jelenleg a szombathelyi uszoda és termálfürdő éves szinten körülbelül 200 millió forintos veszteséget termel. Egy nagyobb létesítmény esetében a veszteség is több lenne. Szabó Gábortól azt kérdeztük, hogy mennyibe kerül a városnak a sportcsarnok fenntartása. Az alpolgármester pontos számokat nem tudott mondani, de úgy becsüli, éves szinten 40-50 millió forint lehet, ami összeg a rendezvény és Falco-támogatással 100 millió fölé mehet.

Egy fürdő ötvözi ugyanis a fentebb említett kellemes közérzetet és a gazdaságfejlesztést. Szombathelyen nincsenek kultúrtörténeti világattrakciók vagy drámai természeti adottságok, ellenben van nyugalom, tisztaság, sok néznivaló apróság a városban és a környéken. Ezekből – ellentétben a pénzt csak zabáló rendezvényekkel – szép profitot lehetne csinálni, ha valaki összerakná a mozaikokat. Ehhez kellene például a fürdő, ami itt tartaná napokra vendégeket, és akik nem Bükön vagy Sárváron szállnának meg, ha a környéken akarják tölteni a szabadságukat és költeni a pénzüket. A fürdő ugyan önmagában veszteséges (lásd a jobboldali keretetben), ám a mellette szóló érvként elég végigsétálni Bük, Sárvár, Hévíz, Zalakaros és a többiek utcáin, de például Debrecen idegenforgalmát is jelentősen meghúzta az ottani fürdő. Napjaink turizmusa a rekreációról szól. Ebben pedig Szombathely országos első lehetne, ha nagyon akarna.

Mik a tervek?

A jelenlegi elképzelésekről a fürdő helyszínén tartott tájékoztatót Szabó Gábor alpolgármester. Elmondta, hogy a helyszín egy 70 hektárnyi összefüggő zöldterület része, amely egyedülálló az országban, és amelyet Szombathely kizárólag rekreációs és szabadidő célokra kíván felhasználni.

A Kalandváros elkészült, a Tófürdő elkészült, sor kerül majd a Csónakázó-tó, a híd és a sziget felújítására, és ebbe a körbe, az új városliget projektbe tartozik a megálmodott római fürdő is.

A projekt első lépcsője gyakorlatilag már megvalósult: a termálfürdő első ütemét tavaly újította fel saját beruházásban a Vasivíz Zrt mintegy 400 millió forintért. Ennek keretében megújult a gyermekmedence és a felnőtt medence is, a tető UV-szűrőt kapott, a vizet pedig napkollektorok segítségével melegítik.

A folytatáshoz leporolják a 2001-es önkormányzati elgondolást - amelyek már akkor egy sajátos dizájnú és funkciójú római fürdővel számolt – és a későbbi Vasivíz-terveket. Az elképzelések szerint a Kenderesi út felé bővítik a fürdőt, azzal is számolnak, hogy a közeljövőben visszakerülnek a város tulajdonába a MÁV-területen levő szomszédos edzőpályák.

A fürdő – amely a jelenlegi uszoda méretének körülbelül kétszerese lenne - épületeivel és belsőépítészeti megoldásaival utalna a város kétezer éves történetére. Mindezt a 21. századi színvonalon, úgy, hogy végre hozzuk az osztrák fürdők színvonalát. A létesítmény egyik része a gyermekes családoknak szólna, míg a „saunaland” főként a felnőttek rekreációját szolgálná.

A fürdő üzemeltetéséhez felhasználnák a nap- és termálenergiát.

Mi a valóság?

A beruházás értéke két milliárd forint körül van, aminek egy részét pályázat útján kíván előteremteni a város. A Regionális Operatív Program (ROP) – éppen a város lobbizása miatt – erre lehetőséget ad. A támogatás mértéke azonban maximálisan évi 500-500 millió forint. Ezt szeretné kétszer elnyerni a város, ami egyben azt jelenti, hogy még megvalósításhoz még a sikeres pályázat mellett komoly önrész kell: 50 vagy 70 százalék. Ez nagyon komoly áldozatot jelent a várostól, amelynek – és ezt már mi tesszük hozzá - költségvetése így is a végletekig feszített.

A tervek szerint a pályázatot jövőre adják be, a megvalósítás 2009-2010-ben történne.