Dinómánia van Budapesten. Már megint. A mongóliai csontvázak, az angol-japán őshüllők robotmodelljei és a kínai tollas dinoszauruszok után ezúttal a dél-amerikai dinoszauruszokat látja vendégül a Magyar Természettudományi Múzeum november 19-ig. Főleg gyereknek, de nemcsak.
A Ludovika téri kiállítási csarnokban 14 különböző - a nagyközönség előtt mindeddig szinte ismeretlen, és a szakemberek által is csak kevéssé ismert - őslény csontváza és rekonstrukciója látható. A jelek arra utalnak, hogy leginkább a gyerekek érdeklődésére számítanak, de ott jártunkkor nem csak mi voltunk „túlkorosak”. Látványos, bár nem túlságosan tudományos összeállítás.
Sárkány a Bakonyban! Rögtön a bejáratnál kis pótlék a patagóniai anyaghoz, a közelmúltban megtalált magyar dinoszaurusz-leleteket nézhetjük meg, név szerint a Bakonydraco galaczi-t (repülő hüllő volt) és a Hungarosaurus tormai-t (páncélos dinoszaurusz).
A dél-amerikaiak persze kissé nagyobbak, erősebbek (az izmosabb kifejezés mintha nem illene annyira a csontvázak jellemzéséhez). Itt van rögtön az Amargosaurus cazaui, a 9 méter hosszú, 5 tonnás növényevő, sárkányra jellemző külsővel. Az Amargasaurus körülbelül 120 millió éve élt, de farkcsontjai ma is hetykén kunkorodnak a látogatók feje fölé (ez a jelenség a kiállításon még többször megismétlődik).
Érdekes látványt nyúlt hatalmas karmokkal ellátott csökött mellső lábaival a Carnotaurus sastrei, amelynek ráadásul még két szép szarva is volt. Ő a theropodák közé tartozott, 8 méter hosszú és 1,2 tonna nehéz lehetett, annak idején, mintegy 80 millió évvel ezelőtt. Időnként hangos bömbölés tör fel valahonnan, de nem hinném, hogy a Carnotaurus az.
Következnek a nagyfejűek: a Giganotosaurus carolinii, amelyből kettőt is megcsodálhatunk a kiállításon, fejtől-lábtól. A kora-kréta kori gigászok 15 méteresek voltak, csak a fejük kb. 2 méter. A Giganotosaurusok a Gondwanán fejlődtek ki, ők voltak a ma ismert legnagyobb ragadozó dinoszauruszok.
A dinoszaurusz szó egyébként Sir Richard Owen természettudósnak köszönhető. A XIX. század derekán nevet kerestek a kihalt hüllőknek. Owen a dinosauria-t alkotta meg a deinos (rettenetes) és a saurus (gyík) szavak összetételével.
A két hatalmasság között egy Rebacchisaurus tessonei-t helyeztek el. Rebbi, a szögfogú óriás kb. 100 millió éve élt, 10 tonnát nyomott és 17 méter hosszú volt. Ez a csontváz az egyik legteljesebben fennmaradt (illetve nem ez, hanem az eredeti, hiszen a kiállításra technikai és biztonsági okok miatt is csak hiteles másolatokat hoztak) dél-amerikai saurupoda maradvány.
Személyes kedvenceim, a mindössze 60 centis Gasparinisaura cincosaltensis-ek üvegkalitka alatt láthatóak. Belőlük ötöt is megnézhetünk, első blikkre pont olyanok, mint a nagyok, csak sokkal, de sokkal kisebbek. (Ferkó szerint pont olyanok, mint a csirkék, szerintem inkább soványka macskák.) Ők a késő-krétában, mintegy 80 millió éve nyüzsögtek, két lábon jártak és növényeket ettek.
Még kisebbek a tojásból frissen kikelt, majd elhalálozott és megkövesedett Mussaurus patagonicus példányok maradványai. Őket a tudósok egérgyíknak nevezték el, méretük miatt, arra csak később jöttek rá, hogy ezek meg is nőhettek volna, 5-6 méteresre. Láthatunk tojást is, még kikelés előtt, valamint makettet arról, milyen lehetett benne a dinóbébi. A kis édes.
Patagónia meleg, sekély tengereiben élt a Tuarangisaurus cabazai, ez a 3 méteres lény, amely ugyan a dinókkal egy időben volt e Föld lakója, mégsem sorolandó közéjük, legfeljebb az ilyen kiállítások kedvéért. Belefér.
A gyerekeknek külön játszósarkot rendeztek be, például beleülhetnek a lehúzható tetős dinótojásokba, majd kikelhetnek. A frászkeltő hörgő hangok is innét jönnek, vetítés is van ugyanis.
A Patagónia óriás dinói november 19-éig látható, minden nap 10-től 18 óráig, kivéve keddenként, amikor is az egész múzeum zárva tart. Jegyárak: felnőtt 1300 Ft, diák (18 év alatt) és nyugdíjas 800 Ft, családi (min. 2 felnőtt és 2 gyerek) 3200 Ft.
További infók: dinok.hu
Fotók: Bakos Ferenc
| Kiegészítés: aki nem csontvázakat nézegetne, annak a főváros egy másik pontja ajánlott: a dinoszaurusz szobor kiállítás a Westend tetőkertjén. Az őslény szobrokat felvonultató kiállítás május 1-jén nyílt, közel egy tucat 5-6 méteres szobrot tekinthetnek meg az érdeklődők. A műveket a hajóépítéssel foglalkozó Scholtz Imre, Peredy Zoltán formatervező és Csisztu Péter szobrászművész készítették. Az alkotók a jelenlegi kiállítást egy a későbbiekben létesítendő magyarországi dinoszauruszpark beharangozójának szánják, ahol terveik szerint 20-30 darab őslényszobor ejti majd rabul a letűnt kor iránt érdeklődőket.
Megközelítés: a mozi felőli kijárattól, megtekinthető 2007. október 31-ig. Nyitvatartás: hétköznap 13-19 óráig, szombaton 10-18 óráig, vasárnap 10-16 óráig, a hétfő szünnap. Jegyárak: felnőtt 900 Ft, gyermek (14 éves korig) 500 Ft, családi jegy (1-2 felnőtt, 2 vagy több gyerek) 1500 Ft. Bővebb információk: Dinoszauruszpark.hu |