Hankó Faragó Miklós politikáról, 86-os útról, Zsanett-ügyről

Parlament

A csütörtöki sajtótájékoztató elsődleges oka a tavaszi ülésszak zárása, illetve az erről való beszámoló volt. Hankó Faragó Miklós elmondta: az utóbbi hetekben a „régi szép időkre” emlékeztető munka zajlott, hajnalig tartó ülésekkel, ő maga a múltkor hajnali kettőkor szólalt fel, mert akkor került rá a sor.

Ebben az évben amúgy 37 felszólalása volt, ebből tízszer volt az SZDSZ vezérszónoka. Többek között a közbeszerzés, a képviselői összeférhetetlenség, a mentelmi jog, a kormányzati struktúra, a büntető törvénykönyv, a rendőrséggel és a menedékjoggal kapcsolatos törvények kapcsán hallatta hangját.

Megtudtuk: alelnöke a fogyasztóvédelmi és a sűrűn ülésező alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak, emellett tagja számos más parlamenti bizottságnak.

Szombathelyi közélet

A képviselő elmondta: a sűrű parlamenti munka ellenére igyekezett kivenni a részét a helyi közéletből is, néhány kivételtől eltekintve rész vett a szombathelyi közgyűléseken, tartja a kapcsolatot a város vezetőségével és rendszeresen tart helyi fogadóórákat.

Népszavazás

Az országos választási bizottság június 25-én dönt a Fidesz által kezdeményezett népszavazás kérdéséről, amelyben „a jogszabályok részben adnak, részben nem adnak eligazítást” – kommentálta a kialakult jogi helyzetet Hankó Faragó Miklós. Az alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, ez természetes, mint ahogy az is, hogy az Országos Választási Bizottság önálló hatáskörrel rendelkezik, és önállóan mérlegel bizonyos kérdésekről.

Az elmúlt időszak vitáiból az derült ki, hogy mind a népszavazásról szóló törvény, mind az alkotmány tartalmaz félreérthető megállapításokat.

A nemzetközi példák sem segítenek eligazodni: például az USA-ban nincs népszavazás, de Svájcban havonta van. Hankó Faragó Miklós véleménye szerint nálunk úgy alakult, hogy a népszavazás a közvetlen demokráciának csak kivételesen alkalmazható intézménye, a tapasztalatok szerint az emberek nem is nagyon igénylik, túl gyakran való alkalmazása komoly kockázattal jár a törvényes rend és a kormányzati működőképességre.

Ha lesz népszavazás, a szabad demokraták érdemben tájékoztatni fogják a választópolgárokat, hogy azok kialakíthassák saját álláspontjukat – hangzott el. Szerintük amúgy a bevezetett intézkedések szükségesek és indokoltak.

A 86-os út

Az elmúlt héten törvénymódosítás útján döntött a parlament a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatban. A módosítás lényege, hogy a közúti fejlesztések nehézkes eljárásait meggyorsítsák.

Ebben a törvényjavaslatban szerepelnek a fejlesztés előtt álló autópályák és autóutak, és ebből a körből maradt ki korábban a 86-os út. „Máig nem tudjuk miért, de úgy gondoljuk, félreértés történt” – kommentálta az ALON által is körüljárt korábbi helyzetet Hankó Faragó Miklós. Kóka János ugyanis mindig úgy nyilatkozott, hogy számára három-négy olyan út van, ami fontos, és ezek között van a 86-os.

Hankó Faragó Miklós és Ipkovich György – a gazdasági miniszterrel való egyeztetés után - május 7-én nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely visszaemelte a 86-ost a fejlesztendő gyorsforgalmi utak közé, és ami javaslatot aztán el is fogadott a parlament. Az ellenzék valamiért nem támogatta.

Remélhetően ez azt jelenti, hogy a kétszer-kétsávos Szombathely-Csorna út építése még ebben a parlamenti ciklusban befejeződik, vagy legalábbis a nagyobb része nagyobb elkészül.

A sajtótájékoztató keretében lapunk egy miniinterjú keretében kérdezte Hankó Faragó Miklóst:

ALON: Ma délelőtt publikálták az Eurobarometer felmérését, mely szerint a magyar lakosság 91 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban. H. F. M.: Nem ismerem ezt a statisztikai adatot, de ránk mindig is jellemző volt, hogy negatívabb képet festünk önmagunkról, mint azok, kik kívülről néznek. Igazán sajnálom, habár én ennyire nem látom rossznak a helyzetet. Sok dolog van, amin feltétlen változtatnunk kellene: ilyen például a politika és a társadalom viszonya. A tavaly tavaszi kampány során az SZDSZ három dologra helyezte a hangsúlyt: adócsökkentés, olcsóbb állam és az egészségügy privatizációja. Hogyan állnak ezek a célok? Az egészségügy teljes átalakítását gondoltuk fontosnak, ennek egyik szegmense a privatizáció. Az egészségügyi tárca az SZDSZ kezében van, és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a reform beinduljon. Ez elképesztő nehézségeket jelent, hiszen pozícióban levő egészségügyi vezetők kiskirályságait kell kimozdítani. Ha viszont nem állunk neki az átalakításnak, akkor sokkal nagyobb hibát követünk el, hiszen a mai rendszer finanszírozása olyan sok pénzbe kerül, ami nem tartható tovább. A kormánypártok közötti viták jelentős része szól a kisebb államról, az SZDSZ mindig is azt hangsúlyozta, hogy ne hozzunk létre új intézményeket. Végre fel kellene mérni, hogy mennyibe kerül az állam túlbürokratizált működése, a sorban állásokkal, a felesleges adatszolgáltatással, nyomtatványokkal. Ha ezen a téren pozitív változások vannak, akkor az általában hozzánk köthető. Az adócsökkentéssel kapcsolatban meggyőződésem, hogy az adókulcsok emelése vagy csökkentése nem jelent megoldást a gondokra. Átfogó adórefomot tartok szükségesnek, ennek keretében lehetne csökkenteni az össz-adóterhelést. Egyébként már ma is csökken, ez szemléletesen látható volt Gyurcsány Ferenc közgazdasági egyetemen tartott előadásában. Az más kérdés, hogy a megnövekedett infláció miatt ez most kevésbé érzékelhető. Az állami újraelosztás egyébként 51 százalékról 43 százalékra csökkent az elmúlt néhány év alatt, és ez részben kapcsolódik a kisebb állam kérdéséhez is. Mint jogi szakember mennyire kíséri figyelemmel a Zsanett-ügyet? Ez csak első hallásra bulvártéma, de elképzelhető, hogy mélyben nagyon nem az. Önmagára valamit is adó szakember nem nyilvánít véleményt, amíg a végleges ítélet meg nem születik. Ügyvédként tudom, hogy ilyen ügyben csak az rendelkezik megbízható információkkal és vonhat le bármilyen jellegű következtetést, aki konkrétan viszi az ügyet, ügyvédként, ügyészként, bíróként. Kívülálló esetén nagyon nem helyes az ilyesmi. Súlyosan hibáztatatom azokat az eljárási részvevőket, akik naponta kitálalják az ügy részleteit a sajtónak, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az ügyfeleit. Emlékezetes, hogy a szakértők még le sem adták véleményüket, már nyilvánosságra kerültek belőle – utólag kiderült, hogy helytálló - információk. Ezt nagyon károsnak tartom, mert mindét oldalt meghurcolják, az ártatlanság védelme pedig mindenkit megillet. Annak örülnék, ha legközelebb csak az ügy végeredményéről kapnánk tájékoztatást.