Drasztikus kúra: Átalakul a Markusovszky kórház

Történelmi, de zavaros

A péntek délelőtti Vas megyei közgyűlésen több főszereplő is történelminek nevezte az ötös számú előterjesztés elfogadását, amely szerényen a „Javaslat költségvetési szerv megszüntetésére és gazdasági társaság alapítására” címmel került a képviselők elő.

A jelző talán jobban érthetőbb, ha hozzátesszük, hogy megszüntetett költségvetései szerv a Vas megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktató Kórház, Szentgotthárd, míg a megalakított gazdasági társaság Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. névre hallgat.

A közvélemény számára már eddig is szinte követhetetlen fejlemények ezzel új fordulatot vettek, de közel sem biztos, hogy egy átlagpolgár kapásból megértheti, hogy mi is történt. Ezért elöljáróban igyekszünk kihámozni a – a mi értelmezésünk szerinti - lényeget az egyszerre bőbeszédű és szűkszavú, kilenc oldalas előterjesztésből.

Ezek szerint a Markusovszky kórház mint olyan szeptember végén megszűnik költségvetési szerv lenni. Ez azt jelenti, nem vonatkoznak többé rá mindazok a gazdasági, munkajogi és egyéb szabályozók, amelyek korábban: az itt dolgozók például nem lesznek közalkalmazottak. A helyében létrejövő gazdasági társaság piacgazdasági alapokon működik, ugyanakkor egyszemélyi tulajdonosa a Vas megyei önkormányzat lesz.

Privatizációról tehát nincs szó, mert magántőke nem érkezik a rendszerbe, a gazdasági társaság tulajdonosi jogait ezután is a közgyűlés látja el. Ugyanakkor nem világos, hogy mennyi valóságos mozgástere lesz Lakner László vezérigazgatónak illetve a menedzsmentnek, mint ahogy az sem, mit jelentenek majd a gyakorlatban az előterjesztés olyan mondatai, mint például „mód nyílik a Kórház valós igényeihez igazodó, rugalmas foglalkoztatási formák (vállalkozás, megbízás, részfoglalkozás) teljesítményösztönző csoportos és egyéni érdekeltségi rendszer alkalmazására” vagy hogy „lehetővé válik egyes szakmai tevékenységeknek a Kórház alkalmazotti közösségeinek vállakozásos formában történő ellátására”.

A mai közgyűlésen szintén nem derült fény azokra a politikai jellegű kérdésekre, hogy a fideszes megye miért igyekszik tűzzel-vassal távol tartani Szombathelyt a közös működtetésről, mint ahogy arra sem, hogy a város miért feltételezi, hogy az olyan átalakulás, amelyben ő nem kap szerepet, eleve hátrányosan érinti a szombathelyi betegeket.

Innentől kezdve fantázia kérdése a következtetések levonása.

Az ellenzék az előkészítettséget hiányolja

El kell ismerni, a javaslat vitájában az ellenzék nem élt a magas labda adta populista retorika lehetőségével, gyakorlatilag egyetlen baloldali felszólaló sem kérdőjelezte meg az átalakítás, sőt a gazdasági társasággá alakulás ésszerűségét sem. A gondjuk az - ahogyan Szücs Gábor fogalmazott - hogy az „ördög a részletekben van”. A frakcióvezető az üzleti tervet és a döntési és felelősségi rendet hiányolta a dokumentumokból, és szemére vetette a megyei vezetésnek, hogy az nem igyekezett Szombathellyel való megegyezésre. Szücs nem vitatta Lakner László érdemeit, de mint megjegyezte, jó lenne, ha egy közalkalmazott nem politizálna, mint tette azt egyértelműen a kórházigazgató a sürgősségi tömb átadásakor mondott beszédében.

Gaál Angelika is a megyeszékhellyel való egyeztetést hiányolta, annak tükrében, hogy a kórház betegeinek fele szombathelyi.

A Turecki Róbert szintén a gazdasági számításokat és a pontos jogköröket hiányolta, hiányolta, Nagy Antal (mindketten MSZP) pedig azt hangsúlyozta, hogy továbbra sem lehet látni a kórház jövőjét, mint ahogy azt sem, hogy mindez miért jó a betegnek. Nagy Antal egy indítványt is tett arról, hogy a megye nem kívánja külső működtetőnek kiadni a kórházat. Ezt később csuklóból leszavazta a jobboldal.

A Fidesz szerint ez előremenekülés

A tervezet mellet először Pajor András alelnök (Fidesz) érvelt, aki örült, hogy a szocialisták nem tiltakoztak a gazdasági társaság ellen, annak azonban már láthatóan kevésbé, hogy a szocialisták külön beszéltek a Vas megyei és a szombathelyi betegekről.

Szerinte az átalakítás mellett az szól, hogy a jelenlegi kormányzati egészségügyi politika miatt a kórház mint költségvetési szerv nem vagy csak nagyon nehezen tudna eleget tenni a kihívásoknak, így az átalakítás előremenekülés egy hatékonyabb, átláthatóbb és jobb gazdálkodás irányában. Az is az átalakulás mellett szól, hogy az új rendszerben jobban tudják díjazni a jobban teljesítő kórházi dolgozókat. A politikus közben – feltehetően tévedésből - köztisztviselői díjazást emlegetett a közalkalmazotti helyett, amikor a mai struktúráról beszélt.

Szerinte minden felvetődött kérdésre megkapjuk a választ, ha alaposan elolvassuk az előterjesztést, és nagyjából ezen a véleményen volt a vita végén Kun László főjegyző is.

Emocionálisan lelkesítőbb, de verbálisan kevésbé cizellált beszédet tartott Marton Ferenc alelnök (Fidesz), aki beszédében kikelt a kormányzati egészségügyi politika ellen, miközben a feltétlen elismerés hangján szólt Lakner László igazgató eddigi gazdasági és szakmai munkásságáról.

A vita során nagyon visszafogottnak bizonyuló Kovács Ferenc megyei elnök azt tartott fontosnak hangsúlyozni, hogy a megye mindig is lényegesnek tartotta az összes lakójáról való egészségügyi gondoskodást, Horváthné Stukits Erzsébet (Fidesz) pedig szakmai szempontból védte meg a döntést.

Czeglédy Csaba: Ez nem zsarolás

„Lehullt a lepel, a megyei közgyűlés nem folytathatja tovább a süketek párbeszédét” – kezdte beszédét szombathely alpolgármester, majd elmondta, hogy a megyeszékhely számára elfogadhatatlan, hogy a létrejövő gazdasági társaság nevében nem szerepel a Szombathely szó – ahogy az egész előterjesztésben sem -, és a cég székhelye Szentgotthárdon lesz.

Czeglédy Csaba emlékeztetett, hogy amíg a megyei közgyűlés el nem fogad egy hasonló nyilatkozatot, mint a város, mely kimondja, hogy nem kívánják külső működtetőnek kiszervezni a Markusovszky kórházat, addig „fennáll a veszély és gyanú” egy ilyen jellegű privatizációra.

Az alpolgármester megvédte a kormányzati reformintézkedéseket, felajánlotta, hogy a város felesben beszáll az új gazdasági társaságba, mondván „20 millió forintja lenne a városnak az alaptőkére”.

Ezután következett Czeglédy azon bejelentése, amely láthatóan és hallhatón alaposan próbára tette a megyeháza több küldöttének idegeit. Elmondta, hogy jó lenne, ha a megye és a város meg tudna egyezni decemberig, ugyanis nemrég egyeztettek Bajnai Gordon miniszterrel, aki közölte, hogy 80 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kiemelt kórházak számára. Erre pénzre viszont akkor lehet számítani, ha a város és a megye vitája megnyugtató módon rendeződik.

„Ez nem burkolt zsarolás, nem tudjuk megnyugtatóan módón képviselni a kórház ügyeit úgy, hogy a városnak sem ellátási, sem beleszólási lehetősége nincsen” – nyugtatott meg mindenkit Czeglédy, majd példaképként említette a közös fenntartású intézményeket.

Az alpolgármester szavaira később Pajor András reagált, aki egyetértett azzal, hogy ez nem zsarolás. „Ez csak erőfitogtatás, ennyire futja” - mondta, és kétségét fejezte ki aziránt, hogy a kormánynak olyan sok forrása lenne minderre, hiszen végre kell hajtania a konvergencia-programot. A kórház pedig jó projektekkel képes arra, hogy megszerezze a fejlesztési pénzeket.

A megye pedig azért nem hoz a városhoz hasonló határozatot a privatizáció kizárásáról, mert van egy úriemberi szint, amiről a másik félről nem tételezünk fel valamit – magyarázta Pajor.

Simán elfogadtak mindent

Az előterjesztés – tekintettel a biztos jobboldali megyeházi többségre – simán átment, beleértve az alapító okiratot, a vezérigazgatót és a felügyelőbizotságot (feb). Ez utóbbinak egyik érdekessége, hogy tagja Harangozó Bertalan, szombathelyi KDNP-s képviselő is.

A tiszteletdíjak módfelett visszafogottnak tekinthetők. Az igazgatóság tagjai havi bruttó 50 ezer, a feb-tagok 30 ezer forintot kapnak.

Szocialista folyosói sajtótájékoztató

A szavazás után a szocialista frakció rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a megyeháza folyosóján. Szücs Gábor frakcióvezető példanélkülinek minősítette a döntést a megye sőt az ország történetében. Az általánosságok szintjén megszületett elvek a gazdasági társaságról rendben vannak – mondta -, de az anyag olyan volt, mint a Fidesz egy biankó szerződést küldött volna szét valamennyi megyébe, egyáltalán nem szól Vas megyéről vagy az üzleti konkrétumokról.

Nagy Antal frakcióvezető-helyettes nagyjából megismételte az ülésen elhangzott véleményét, hozzátéve, hogy megnyugtató volt hallani Pajor Andrást, de ugyanakkor meglepődött, hogy nem fogadták el az előterjesztését, nyitva hagyva így a kiskaput a privatizációra, ami ellentmond a Fidesz országos politikájának. Nagy arra is emlékeztettet, hogy Körmenden éppen a Fideszes városvezetés privatizált a kórház működtetését.

A másik frakcióvezető-helyettes, Gaál Angelika azt nehezményezte, hogy a döntésből kihagyták Szombathely városát, ami egyet jelenet azzal, hogy a megyei vezetés nem óhajtja a megyeszékhely lakóinak érdekeit képviselni.