Tovább tart a kistelepülések vesszőfutása. Vas megyében 78 településen szűnik meg az önálló általános iskola.
A hétfői sajtótájékoztatón Majthényi László, a Vas megyei közgyűlés alelnöke ismertette, hogy Vas megyében 78 településen (a 229-ből) szűnik meg az önálló általános iskola.
38 településen az iskolát közös intézményfenntartó társuláshoz csatolják, 28 faluban viszont teljesen bezárják az iskolát.
Az átszervezés többek között Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye, Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa, Velemér, Kőszeg, Pecöl, Kenéz, Megyehíd, Körmend, Vassurány, Söpte, Vasasszonyfa, Sorokpolány, Nagysimonyi, Simaság, Rábapaty, Jákfa, Zsédeny, Répcelak, Csánig, Nagygeresd, Nemesládony, Nick, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Táplánszentkereszt, Vép, Bozzai, Egyházashollós, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Sitka és Sárvár községek általános iskoláit vagy óvodáit érinti.
Megszűnik az általános iskola vagy óvoda Sitke, Egyházashetye, Köcsk, Mesteri, Vönöck, Rábahídvég, Narda, Magyarlak, Csörötnek, Kondorfa, Duka, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Nemeskeresztúr, Jánosháza, Balogunyom, Meggyeskovácsi, Magyarnádalja, Pinkamindszent, Vasalja, Acsád, Csörötnek, Magyarlak, Kondorfa, Kenyeri, Pápóc és Egyházashollós községekben.
Az alelnök ugyanakkor kiemelte, hogy ezek az adatok még nem véglegesek, a következő hetekben még módosulhatnak, sőt módosulni és fognak.
Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke szerint a legnagyobb probléma a nemzetiségi nyelvoktatás. Vas megyei ugyanis speciális helyzetben van: viszonylag zárt közösségeiben fellelhetők olyan nemzetiségek, amelyek olyan nyelveket beszélnek, hogy azok már önmagukban is értékek, egy olyan kultúrának az értékeit viszik magukkal tovább, amelyet fenn kell tartani. Szerinte a kormánynak az átszervezés és megszüntetés hatálya alól ki kellett volna vennie a nemzetiségi iskolákat.
Bánó Zoltán, a közgyűlés oktatási bizottságának alelnöke két dologra hívta fel a figyelmet. Egyrészt kiemelte, hogy elindult a falusi iskolák megszűnése. Az eddigiekben három-négy-öt falu fenn tudott tartani egy iskolát, de a jövőben ez nem fog működni. Ennek következménye az lesz, hogy a felduzzadó városi iskolában nagyon gyakori lesz, sőt általánossá válik a harminc fölötti osztálylétszám. Ez főleg azért aggályos, mert a mai tömény ismeretanyagot elsajátíttatni, sőt ezt még megérlelni alkalmazásképes tudássá ekkora osztálylétszám mellett elképzelhetetlen.
A másik probléma a nemzetiségi oktatás kérdése. Igaz, hogy ezen iskolákban alacsonyabb a létszámkorlát – 8 fő kell egy tanulócsoport elindításához –, viszont a jogszabály nem tesz olyan engedményeket, hogy ha ez létszám egy-egy évfolyamon nincs meg, akkor is lehessen finanszírozni a működést. Nagyon merevek a szabályok, ugyanakkor Vas megyében vannak olyan iskolák, ahol nem egy, hanem két nemzetiségi nyelv oktatása folyik - horvát, német -, például Horvátzsidány és Vaskeresztes esetében. Ezeket az iskolákat a jogszabály még súlyosabban érinti, ugyanis nekik minimum 16 főre lenne szükségük ahhoz, hogy egy-egy osztály elindulhasson, de emellett még ennek a 16 főnek is úgy kellene eloszlania, hogy 8 diák horvát nyelvet, 8 pedig németet tanuljon.
Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere kiemelte, hogy az iskolák, óvodák fenntartásához szükséges a kis települések összefogása, mert csak így tudnak fennmaradni. A falusi iskolák megszűnése azzal a következménnyel jár, hogy a falu elveszti vonzerejét, a családok elköltöznek, és a falu kiteheti a „Bezárt” táblát.