A szombathelyi Karneválszínház immár évek óta a dolgok nehezebbik végét fogja meg, amikor sok évszázaddal korábban megírt darabokkal próbál tömegeket szórakoztatni. Plautus színpadra állítása nem könnyű dió, de ilyen színészekkel bármiből bármit elő lehet varázsolni. Különösen, ha Szabó Győző szoknyáját fellebbenti a szél. .
A szombathelyi Karneválszínház immár évek óta a dolgok nehezebbik végét fogja meg, amikor sok évszázaddal korábban megírt darabokkal próbál tömegeket szórakoztatni. Plautus színpadra állítása nem könnyű dió, de ilyen színészekkel bármiből bármit elő lehet varázsolni. Különösen, ha Szabó Győző szoknyáját fellebbenti a szél. .
A szombathelyi Karneválszínház immár évek óta a dolgok nehezebbik végét fogja meg, amikor sok évszázaddal korábban megírt darabokkal próbál tömegeket szórakoztatni. Plautus színpadra állítása nem könnyű dió, de ilyen színészekkel bármiből bármit elő lehet varázsolni. Különösen, ha Szabó Győző szoknyáját fellebbenti a szél. .
„Idén milyen simán ment minden” – mondom a főpróba előtt az egyik főszervezőnek, akinek arca láthatóan kevésbé gondterhelt, mint a tavalyi, püspöki közjátéktól terhes időben. De mint megtudom, egyelőre nem lehet inni a medve a bőrére, mert a végső szót majd az időjárás mondja ki. Másnap, pénteken, fúj is a szél rendesen, de ez a kis plusz inkább a darab előnyére válik.
A csütörtök esti főpróba alatt a nézőtér teljesen tömve, ami a fényképezőgéppel való vándorlást sztornózza, viszont állítólag a színészeknek meg kimondottan jó, mert élesben tudják tesztelni a közönséget. Hogy ez mennyire játszik közre, azt nem tudom, mindenesetre a pénteki bemutató már jóval gördülékenyebb, simább, érettebb, ami már csak azért is fura, mert ha meg kellene nevezni, hogy mi lett más egy nap alatt, a felszabadultságon és az improvizálásokon kívül más nem jut eszembe.
A szombathelyi Karneválszínház az idén is régi, mi több, nagyon régi szerzőhöz és színdarabhoz nyúlt. Az 1800 évvel ezelőtt keletkezett A hetvenkedő katona ugyan Plautus, sőt talán az egész római drámairodalom legismertebb műve, de színpadra állítása közel sem olyan egyszerű és sima ügy, mint azt az első pillanatra gondolnánk, vagy ahogy a bemutatót követő vastapsból következne.
Mert a színház, a szórakoztatás, meg az egész világ sokat változott 1800 év során. Amin akkor nevettek, azon most nem biztos, és a történetkerekítésnek is némileg más íratlan szabályai voltak. A Karneválszínház tovább nehezítette saját dolgát azzal, hogy gyakorlatilag az idén sem modernizál: a darabot az eredeti szöveggel adják elő, és a ma embere irányába is csak elszórt kikacsintások vannak, ilyen például a szórványosan használt zene vagy az a jelenet, ahol egy verekedést lassított felvételként adják elő a színészek. Az idei darabban nincs zenés-énekes betét sem.
Szóval fel van adva a lecke, de a társaság ennél keményebb diót is feltört már, gondolok itt különösen a két évvel ezelőtti darab, A bögre sikeres színpadra vitelére, amihez képest A hetvenkedő katona majdhogynem tálcán kínálja magát.
A színpadkép az idén is puritán, a háttérben egy ókori római várost idéző paraván, a színpadon pedig két, alacsony szögben megdöntött ajtó. A történek szerint ezek két szomszédos házba vezetnek, melyek titkos folyosóval vannak összekötve, aminek fontos szerepe van a történetben.
A színpadi cselekmény finoman szólva egyszerű, ám a narrációval hozzákapcsolt szálak az ókori legendák csodás véletleneinek világát idézik. Mivel sokan csak ezután fogják megnézni, a történetet nem mesélném el, de annyit talán ki lehet kotyogni, hogy a valódi központi figura nem is annyira a címszereplő (Szabó Győző), hanem szolgája, Palaestrio (Bezerédi Zoltán), aki egy örömlány (Rezes Judit) és annak szolgája (Botos Éva) segítségével lelkesen és trükkösen szervezkedik, hogy „lopott” szeretőjét a hetvenkedő katona engedje vissza annak szerelmével Görögországba. Annyit elárulunk, hogy a komplikált terv tökéletesen sikerül.
Plautus – akit az irodalomkritika inkább nyelvi leleményességéért és frissességéért respektál, semmint a történetkerekítésért – darabjának főként az első felében vannak elnyúló jelenetek és párbeszédek, amikor a cselekmény egyhelyben látszik percekig topogni.
Különösen ezeknél a részeknél kell a színészeknek nagyon elővarázsolniuk valamit; és elő is varázsolnak.
A darab motorja Bezerédi Zoltán, aki végigbírja hanggal és ötlettel, de Szabó Győző is tökéletesen kapja el a katona egyik lehetséges leghumorosabb interpretációját, ha semmit nem csinálna, csak ezzel a jellegzetes tekintettel és mozdulatokkal végigvonulna a színdarabon, már kitenne egy komédiát. Jordán Tamás egy telefonkönyvet is el tud élvezetesen és okosan játszani, Greinfenstein János és Vass Szilárd az idén is iszonyúan jó. A nők közül az örömlány szerepében nyújt nagyot Rezes Judit. Nem sorolom tovább, de megnyugtató, hogy a Karneválszínház legnagyobb erénye továbbra is a bikaerős színészi felhozatal.
Így aztán cseppet sem meglepő, hogy a nem teljesen hibátlan, vagy inkább éretlenebb csütörtöki főpróba után a pénteki bemutató már egyértelmű siker, ahol a közönség veszi a poénokat, és engedi sodorni magát a darab utolsó harmadának lendületével, és hálásan veszi észre a rögtönzéseket, amiben elsősorban Bezerédi és Szabó Győző jeleskedik. Igaz, ez utóbbinak szüksége is van rá többször, amikor szoknyáját pikánsan megemeli a szél …
Értékelés: 8/10
Képek az előadásról.
JÁTSZÓ SZEMÉLYEK:
PYRGOPOLINICES . . . . . . . . . . .Szabó Gyôzô
PALAESTRIO . . . . . . . . . . . . . . Bezerédi Zoltán (Jászai-díjas)
PERIPLECTOMENUS . . . . . . . . . Jordán Tamás
(Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes Mûvész)
PHILOCOMASIUM . . . . . . . . . .Szorcsik Viktória
PLEUSICLES . . . . . . . . . . . . . Horgas Ádám
ACROTELEUTIUM . . . . . . . . . .Rezes Judit
MILPHIDIPPA . . . . . . . . . . . . Botos Éva
SCELEDRUS . . . . . . . . . . . . . Greifenstein János
ARTOTROGUS, LURCIO, CARIO . . . Vass Szilárd
A KATONA ÉS AZ ÖREG
SZOLGÁI ÉS HÁZNÉPE . . . . . . . . a Homo Ludens Zenés Színpad tagjai
A JÁTÉKOT SEGÍTŐ SZEMÉLYEK:
Jelmezkivitelezô: . . . . . . . . . .Bukvai Albertné,
valamint a Teleki Blanka Szakképzô Iskola
szakoktatói és diákjai
Saruk . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szilágyi Irén, tervezô és a Siesta Shoes Kft.
Díszletkivitelezô . . . . . . . . . . Vasi Faker Kft.
Zenei felvételek . . . . . . . . . . Atlantis Stúdió
Hangtechnika . . . . . . . . . . . . Báb-táncoltató Kht. és Simon Ottó
Súgó . . . . . . . . . . . . . . . . . .Merklin Ferenc
A rendezô munkatársa . . . . . .M. Kapornaki Rita
Zeneszerzô . . . . . . . . . . . . . Horgas Ádám
Díszlettervezô . . . . . . . . . . . Matyi Ágota
Jelmeztervezô . . . . . . . . . . . Huszthy Edit és Matyi Ágota
Rendezô . . . . . . . . . . . . . . . Lendvai Zoltán
Mûvészeti vezetô – dramaturg . . . Duró Gyôzô (Jászai-díjas)