Rose későn kel, és nincs egyedül vele, J.A. eltünteti a fotókat, Irédy tésztát eszik, Anula sztorizik. A háttérben mellesleg a Ghymes, a Besh o droM, Elsa Valle és szokásos vasárnapi recycled felvonulás. Az idei karneválnak vége, lehet a sebeket nyalogatni, értékelni és okosakat mondani. Ez utóbbitól most eltekintenénk. .
Rose későn kel, és nincs egyedül vele, J.A. eltünteti a fotókat, Irédy tésztát eszik, Anula sztorizik. A háttérben mellesleg a Ghymes, a Besh o droM, Elsa Valle és szokásos vasárnapi recycled felvonulás. Az idei karneválnak vége, lehet a sebeket nyalogatni, értékelni és okosakat mondani. Ez utóbbitól most eltekintenénk. .
Rose későn kel, és nincs egyedül vele, J.A. eltünteti a fotókat, Irédy tésztát eszik, Anula sztorizik. A háttérben mellesleg a Ghymes, a Besh o droM, Elsa Valle és szokásos vasárnapi recycled felvonulás. Az idei karneválnak vége, lehet a sebeket nyalogatni, értékelni és okosakat mondani. Ez utóbbitól most eltekintenénk. .
11.00 – OtthonHahó, mindenki alszik? (J.A.)
12.00 – Otthon
Előzetes félelmeimnek megfelelően tényleg átaludtam az összes délelőtti programot. Erősen gondolkodom rajta, hogy fel kellene kelni, és menni karneválozni. (Rose)
13.00 – Otthon
Nnnnna, felkeltem. (Rose)
14.00 – Fő tér
A Boban Markovicsra igyekszünk, lemondva a szokásos vasárnap ebéd utáni sziesztáról, végül is Markovics csak egyszer van. (Egy évben.) Az Art Café mellett fújják, legalább is hangfoszlányokból, meg a tömegből ítélve. Odébbállunk. Kaloda a téren, ide várják (bocs zárják) a tyúktolvajt, a házasságtörőt, a boszorkányt és az iszákost. Mondd, te mit választanál? Nálunk egyértelmű, el is indulunk a Borok utcája felé, amely most könnyen járható. Az utcavégi színpadon a Csík zenekar, amely tud mindenféle világzenét is, ámde végre van egy (két), magyar (lassú és friss) csárdás is meg zajos siker. Csárdásozni mindenki tud, de a jelek azt mutatják, egy párocskán kívül senki nem mer.
A Fő térre visszautat elállják a délután felvonulásra váró népek. Kerülünk a Kossuth utca felé, persze hogy itt felvonulás, majd miután elvonulnak a különböző történelmi formációk, indulunk vásárt nézni, ám ismét csak elcsippentjük a menet közepét. No meg a két szpíker izgalmas konferanszát, mondjuk, hogy „alabástromosok” védték a (nem tudom kinek) a biztonságát. Hát az „alabástrom” mint őrző védő eszköz elég érdekesen mutat egy arzenálban. A tömeg áll, hosszú néma lesben, sehol egy taps, egy hurrá, egy vivát. (A tegnap esti felvonuláson végre pedig igazán volt hangulat.) Itt viszont néma csönd. Reméljük nem vihar előtti. Addig is pancsoló kislányok a medencében. (K.Gy.)
14.15 - Fő tér
Boban Markovicsékat inkább hallom, mint látom. Úgy gondolom, ő direktbe akartak a nép között játszani, nem színpadon, csak éppen semmit nem látok Boban egy-két hajfürtjét leszámítva. Pokolian tűz a nap, már felhúzták a kordont a délutáni felvonulásra, nincs menekülési útvonal, de nem is kell, mert Bobanék fújják ezerrel, értük bevállalok egy enyhébb napszúrást. (Rose)
15.10 – Bejczy utca
Egy segítőkész fényképezőgép segítségével jó pár kép készül a délutáni felvonulásról, ami korábbi évekhez hasonlóan szűkített hangulatú és funkcionalitású, ám legalább rendesen lehet látni a jelmezeket és azok viselőjét. (J.A.)
16.00 - Fő tér
Irédyvel futok össze. Említem neki, hogy elmaradt a tegnapi tapsvihar, meg a vivát-orkán a felvonuláson. Megjegyzi: ehhez most csak két alapvető feltétel hiányzott: a sötét meg még néhány pohár bor. Lehet. Az uram mustrát tart a vásárban, egészen a gyorsétteremig elsétál, és ott hallja egy, a teraszon boldogan lakomázó családtól, hogy tetszik nekik a karnevál: az egész cirkuszban ez a legjobb. Nyelnek egy nagyot. Mi is.
Erről jut eszembe egy sztorimaradék tegnapról. A Vaoszban a mellettünk lévő asztalnál egy hölgyemény megkérdezi a vendéglátóit: itt kajálni is lehet? Lehet. A pincértől kapásból fütyülős barackpálinkát kér, olyant, „amilyen abban a hosszú nyakú üvegben van.” Na, az pont nincs, tekila sincs, van viszont - és felsorol a pincér vagy hat-hétféle rövid italt. Válasz: „jó akkor maradjunk egy boroskólánál.” Az étlapot is gondosan tanulmányozza a nőszemély, majd kér valami könnyűt, mert ma még diszkóba megy. A pincér ajánl neki vegát, borjút, pulykát. Brassói nincs? Ennél könnyebbet nem is kérdezhetett volna. Amíg a felszolgáló befut a válaszért a séfhez, én borítékolom: pörkölt-nokedlit fog kérni a nő. Brassói nem volt. Ma feladtam egy lottót. (K.Gy.)
17.55 – Otthon
Megérkezik Irédy kollega, és arra kér, szedjem le a fényképezőjéről az elmúlt két napban készült fotókat. A képeket sikerül is a kártyáról eltűntetni, a gond az, hogy többet nem jelennek meg sehol. Irédy ennek valamiért nem örül, és bánatában megeszik egy tányér spagettit, majd új bevetésre indul. (J.A.)
18.50 - Borok utcája
Elsa Valle kötelező gyakorlatokat ír elő közönségének, úgymint hangos tequila kiáltások és bizonyos tánclépések. Erre mondják, hogy forró a hangulat: ez a nő nagyon tud.
Az első sorokban egyre többen rázzák. Mellettem a kolleginát egy tenyeres-talpas idősebb úr forgatja, aztán indul a vonatozás is. Elsáék biztatnak mindenkit: tessék felszállni, Szombathely - Kuba járat, nincs ellenőr! (Rose)
18.55– Otthon
Úgy döntök, este maradok itthon, nekem idén ennyi volt a karnevál - hogy aztán majd éjjel 1-ig posztokat és képeket szerkesszek. (J.A)
20.05 - Képtár
Kezdenek baromi sokan lenni, a képtár viszont kivételesen este 9-ig van nyitva. Megnézzük a Hundertwasser-Hasegawa kiállítást. Még hárman tesznek így rajtunk kívül. Nem csak a képek jönnek be, hanem az is, hogy nincs tömeg. Kedvem lenne futkározni kicsit a kiállítótérben. (Rose)
20.40 - Vásártér
Szert teszek egy hatalmas narancspiros (igenis, van ilyen szín) fa karkötőre, mert csak. (Rose)
21.00 - Városháza
A városháza előtt belefutunk a Besh o droMba, de nem baj. Egész évben nem hallgatok annyi világzenét, mint karneválkor. Szemmel láthatóan több ezres közönség jött össze, én meg kis híján beleesem a szökőkútba, mert meggyőződésem, hogy a széléről jobban fogok látni. (Rose)
21.30 – Borok utcája
Az estét (és a karneválozást) megint a Borok utcájában fejezzük be, ezúttal Ghymesre. Nem tehetek róla, de jobban komálom a régebbi számaikat, mint az új „messzerepülésüket”. A Zrínyi utcában Badár Sándort véljük felfedezni. Amúgy meg a szokásos: jövőre veletek ugyanitt! (Rose)
23.00 - Borok utcája
Azt mondja a csapos, a pikoló elfogyott, pohár nincs, úgy hogy korsóba mér valamivel kevesebbet, és csápol közben jóízűt a Ghymesre. Nagy a tömeg itt is, a Fő téren se kell vigyázni a gombostűre, mert lehetetlen elejteni. Nagyon lassan oszlik a sokaság a Besh o droM után, amely koncerten viszont nyoma sincs a délutáni felvonulásos apátiának, küzd mindenki rendesen a lábaival. A két zenekar egyidejű szereplése a bőség zavara, de ezt már kezdjük megszokni, inkább ez legyen, mint fordítva.
Begyűjtöttünk még ma egy Elsa Vallet, a kubai énekesnő remekül beszél magyarul, imádja a pálinkát, a paprikáscsirkét és Magyarországot, mi meg őt, pedig meg is táncoltatott. Ő meg egy kedves úr.
Lenyeljük az idei karnevál utolsó korty sörét. És konstatáljuk, a vasárnapi bulin ilyen tömeget még nem láttunk. Még utoljára végigdobol a városon az Artistica Anam Cara…ennyi mára, meg idénre. (K.Gy)
23.10 - Otthon
Megjön a családom az Atlantis Színház esti romkerti előadásáról. „Ez volt a legjobb a karneválon” - szól a tömör értékítélet. Nekem meg nincs okom kételkedni benne.
A fürdőablakon keresztül diszkréten szivárog befelé a metálzene. (J.A)
Képek a 2007-es Savaria Karneválról" target="_blank.