Szeptemberi rendkívüli közgyűlés

A szeptember 6-i rendkívüli közgyűlésre elvileg két ok miatt került sor: egy szombathelyi bioetanol üzem létesítése és a megyei kórházzal kapcsolatos egyeztetések miatt vált fontossá ez a kora őszi időpont.

Bioetanol bukta

A kettő ügy azonban – finoman fogalmazva – nem ugyanolyan mértékben lett megtárgyalva. Pontosabban fogalmazva a bioetanol-kérdés egyáltalán nem lett megtárgyalva. A létesítendő üzemről nyár folyamán már külön sajtótájékoztatót tartott az SZDSZ, akkor a gazdasági bizottság igen, a városfejlesztési bizottság viszont nem támogatta a 20-25 milliárd forintos beruházást, amely 70 embernek adna munkát a város szélén.

Hogy pontosan miről is döntött volna ma a közgyűlés, azt sajnos nem tudjuk, ugyanis az előterjesztés nem volt fent az e-önkormányzat oldalán, mi több, a kérdést napirend előtt teljesen levették a terítékről.

Marton Zsolt Fidesz-frakcióvezető viszont azért szerette volna visszatenni, hogy Ipkovich György legalább magyarázza meg, hogy mi történt. De a polgármester ezt nem nagyon akarta, mondván, a gazdasági bizottság ez ügyben közgyűlést akart, ő összehívta becsületesen, a beruházó cég ügyvezetője, Racker Béla (a névről ítélve az MDF Vas megyei alelnökéről van szó) viszont visszavonta a szándékot. Ennyi. Az információs vákuumot Csermelyi András (MSZP) töltötte fel egy kis matériával. Felszólalásában elmondta, hogy kezdettől fogva látszott, hogy a terület nem alkalmas az üzem felépítésére, és jó lenne, ha máskor a bizottság megnézné a helyszínrajzot és a beépítési terveket, mikor ilyesmikről tárgyal.

Marton Zsolt arra kérte a városvezetést, hogy vonják le a tanulságokat, és közölte: ismeretei szerint a beruházó az ország egy másik pontján kívánja felépíteni a bioetanol üzemet.

Visszajön a kórház, legalábbis úgy néz ki

A bioetanol ügyének tárgyalása lezajlott 5 perc alatt, a kórház több mint tízszer ennyit vett igénybe. Hogy ez a beszámoló terjedelmében csak részben látszik, annak nem feltétlenül mi vagyunk az okai. A közgyűlés ugyanis kellően redundáns módon kerülgette azt a néhány mondatot, amire igent vagy nemet kellett mondania, ráadásul úgy, hogy a felek álláspontja érdemben nem nagyon különbözött, vagy legalábbis nem nagyon látszott. Igaz, ami látszott, az nagyon nehezen volt besorolható a megszokott pártpolitikai lövészárok stratégiába.

A témát Ipkovich György polgármester vezette elő azzal, hogy a Markusovszky kórház ügyében mind a város, mind a megye kezdi belátni, hogy fejlesztésre csak akkor van esély, ha valami megállapodás születik. Ez az tervezett megállapodás csak az első lépés, afféle közös nyilatkozat, a részletek most annyira nem fontosak, azokat majd további megállapodások rögzítik.

Hogy az olvasó is értse: a felvetett megállapodás lényege az, hogy a város visszavonja a kórház megszerzésére irányuló keresetét, a megye visszaköltözteti a papíron Szentgotthárdon levő Markusovszkyt Szombathelyre, aztán majd együtt fejlesztenek. Gyakorlatilag ezt fogadták el a képviselők csütörtökön, kisebb módosításokkal, de erről majd később.

A teremben lévők közül láthatóan mindenki örömmel üdvözölte a nagy kibékülést. Szabó Gábor alpolgármester (MDF) fontosnak tartotta még elmondani, hogy év végéig le kellene adni a fejlesztési pályázatot, amellyel a Markusovszky is kihasíthat magának a kiemelt kórházak számára rendelkezésre álló 80 milliárd forintból, a másik alpolgármester, Németh Kálmán (SZDSZ) szintén sürgette a kiegyezést, ami többek között azért is jó lenne, hogy ne váljunk nevetség tárgyává.

Az együttműködést üdvözölte Prugberger Emil (Pro Savaria) is, ám az egészségügyi bizottság elnökeként annak már nem örült, hogy a város csak a konzultatív fórumban (kf) kap helyeket, nem pedig a felügyelő bizottságban (fb) vagy az igazgatótanácsban (ig). Szerinte egy gazdasági szervezetben ez utóbbiaknak lenne értelme, míg egy konzultatív tagság nem jelent semmit. A korábbi tapasztalatok szerint komoly döntés előkészítés itt nem volt, az ülésekről aláíratlan jegyzőkönyvek születtek. Prugberger arról is beszámolt, őt arról tájékoztatták, hogy a kf csak afféle elnöki tanácsadó testület. „ha engem megkérdezett volna az elnök, én nem javasoltam volna a kórház Szentgotthárdra költözését” – mondta, némi derültséget okozva a teremben.

Kevésbé derült az elhangzottakon Lakner Lászó kórház-főigazgató, aki a hallgatóság soraiból reagált az elhangzottakra, úgy értelmezve, hogy őt hamisítással vádolják. Elmondta, erről szó sincs, minden törvényszerű volt, de mire a hangulat végleg paprikássá vált volna, Ipkovich Györgynek és Majthényi László megyei alelnöknek sikerült úgy-ahogy kulturált mederbe terelniük a vitát.

A két vezető között láthatóan megvolt a szándék és a közös nevező, hogy tető alá hozzák az egyezséget, olyannyira, hogy alá is írták – szocialista értelmezésben szignózták - a közgyűlés elé behozott előterjesztést, amit Marton Zsolt többször is indulatosan nehezményezett, és amely aláírásról/szignóról (nem kívánt törlendő) nem igazán derült ki, hogy akkor ez most jogilag jelent-e valamit.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy három előterjesztés – egy korábbi, a városi honlapon megjelent verzió, egy egyeztetett verzió és egy módosításokat tartalmazó verzió - is forgalomban volt a teremben, így a képviselők lázasan pörgették a lapokat, keresték a vonatkozó bekezdéseket és nagy svunggal beszéltek el egymás mellett.

A polgármester láthatóan tudomásul vette volna, hogy – az eredeti terveknek megfelelően – a megye év végéig kap haladékot, hogy visszaköltöztesse a kórházat, de a szocialista frakció javaslatára – fideszes óhajjal és támogatással fűszerezve – a határidő szeptember 30-ra módosult, és az előterjesztésben még egy kisebb módosítást is megszavaztak a fejlesztési tervek egyeztetése körül.

Majthényi közben elmondta, hogy jobban örült volna, ha megmarad a decemberi határidő, mert a szeptember végi megyei közgyűlésen nem tudja garantálni, hogy ez a változat átmegy, októberben pedig ünnepi közgyűlés lesz, de láthatóan nem volt túlságosan gondterhelt a végkifejlet miatt. Egy esetleges megyei rendkívüli közgyűlés lehetősége nem vetődött fel.

Hogy pontosan mi is lesz most, hogy kissé meg lett borítva a két önkormányzat tisztségviselői – és két vezetője - által korábban leegyeztetett anyag, azt nem lehet tudni, mindenesetre jó esélye van egy olyan forgatókönyvnek, hogy kisebb-nagyobb cikcakkok után a megye is áldását adja a tervezetre. E verzió mellett szól az is, hogy a városvezetés úgy gondolja, azért kell betölteni a kt-ben a helyeket, mert ez csak az első lépcső, amikor a város papíron vagyonnal is beszáll a kórház fejlesztésébe, és akkor majd helyet kérnek az it-ben és az fb-ben is.

Bármennyire is óhajtotta a polgármester az ünnepi és békülékeny hangulatot, a szokásos politikai adok-kapok ezúttal sem maradhatott el: Marton Zsolt azt nem értett, hogy miről szóltak eddig a viták, ha egy „hevenyészett” megállapodással mindent rendbe lehet tenni, és emlékeztetett arra, hogy a városi Fidesz korábban sem támogatta a feszültség szítását, a terem másik felén ülők szavazták meg, hogy be kell perelni a megyét. Ezt Harangozó Bertalan (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazta meg, hogy „otromba dolog”, amikor egy önkormányzat szemet vet egy másik önkormányzat intézményére.

Ipkovich György viszont többször arra emlékeztetett, hogy a városi Fidesz nem igazán tiltakozott az ellen, hogy a megyei Fidesz Szentgotthárdra költöztette a kórházat.

Új közgyűlési tag

A közgyűlés elején letette az esküt Tarján Jenő, aki a lemondott Vigh Gábor (Fidesz) helyét foglalja el a közgyűlésben. Vigh listáról jutott a testületbe, így a listát állító pártot illeti a jog, hogy új tagot delegáljon. Tarján Jenő bemutatkozó sajtótájékoztatójáról lapunk is beszámolt. A közgyűlés új tagja az egészségügyi bizottságnak lesz tagja, ehhez a közgyűlés módosította a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ).

Iseum-önrész

Hogy a mai nap se múljon el új Iseum nélkül: a rendkívüli közgyűlés két perc alatt elfogadta azt az előterjesztést, ami biztosítja az Iseum-pályázat 15 százalékos városi önrészét, 244 millió forintot.