Zsidó fesztivál Bächer Ivánnan, flódnival és egy kis történelemmel

2007.09.09. 19:29

Jó egy hete kezdődött a szombathelyi zsidó fesztivál, de jó hír azoknak, akik az eddig eseményekről lemaradtak volna, hogy még tart. Az ALON több rendezvényen is részt vett, sőt utánanéztünk a hajdani zsidó negyednek, már amennyi megmaradt belőle. Pénteken Bächer Ivánnal vacsoráztunk, és szereztünk pár zsidó receptet is.

Botlatókövek a belvárosban

Az idei zsidó fesztivál elhurcolt és megölt zsidó szombathelyiek emlékét megörökítő botlatókövek elhelyezésével kezdődött. Erről mi most nem írunk, mert olvasóink úgyis belebotlanak ezekbe a kis réztáblákba-kavicsokba.

Kiállítás az MMIK-ban

Aztán folytatódott hagyományosan kiállítás megnyitóval (kiállítással) az MMIK-ban.
Az egyik fotótárlat „Séták a zsidó negyedben” (Kapolka Gábor) indított minket egy sétára a hajdani Szombathely zsidó negyedében.

Zsidó negyed Szombathelyen

Szombathelyre 1840-ig nem települhettek be zsidók, (pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatásaikra viszont igényt tartott a város), így a környéken, Szentmártonban, Óperintben, illetve a Batthyányak birtokán, Szőkeföldén, (a mai Thököly úttól délre eső terület) telepedtek le. Batthyány Fülöp imaházat is épített számukra, melyet 1836-ban vásároltak meg. Ezen a területen - a mai Thököly-Aréna-Zrínyi-Rákóczi utca által határolt tömbben - kereshetjük a zsidó negyedet Szombathelyen, itt voltak templomaik, iskoláik és hitközségi központjaik – tudom meg Szántóné Dr. Balázs Edittől, a BDF történelem tanszékének docensétől, a Szombathelyi Magyar Izraeli Baráti társaság elnökétől. Olyan jellegzetes zsidó negyed, utca, mint például a betelepülést korábban lehetővé tevő Rohoncon, nem alakult ki a városban.

Zsidó fesztivál


Az ortodox templom (Thököly utca) 1856-ig szolgált, az ortodox közösség megszűnéséig. Ezután a Festő és Üvegező Ktsz. kapta meg az épületet. A kétszintes magasságú, de egyterű házat emeletessé alakították át, de meghagyták például a női karzatot, melynek feljárata és rácsozata a legutóbbi időkig is látható volt. Nem bontották el a rituális fürdőt sem, melynek medencéjében meszet oltottak a ktsz. szorgos munkásai. A zsinagóga udvarán állt a metszőház, itt vágták le az állatokat a zsidó előírások szerint. A zsinagóga mellett kapott helyet a rabbi lakása, egy földszintes épületben, amelyre később emeletet húztak. A volt ortodox zsinagógának nemrégiben új tulajdonosa lett, aki elbontotta a karzatot és a metszőházat is.

A Thököly-Aréna utca sarkán álló épület volt a hitközség háza, itt működött az ortodox elemi iskola, a mellette álló épületben a jeshiva (talmudiskola) is, 1950-ig, amikor is a rabbival együtt a bócherek (talmudiskolai fiúk) testületileg „kivándoroltak” az országból.

Zsinagóga


1871-ben kettévált a zsidó közösség: a neológ hitközség az ortodox közösség területével átellenben kezdte meg saját intézményeinek kialakítását. 1880-ban avatták fel a Ludvig Schöne tervei alapján épült neológ zsinagógát (ma Bartók terem). Mellette állt a neológ hitközség épülete, mely a második világháborús bombázásban megsemmisült, akárcsak a zsidó óvoda – ez a mai Isis üzletház helyén állt. A „mai kis Zrínyi” volt a saját elemi iskolájuk.

Azt hoztak, ami éppen nagyon kellett

A zsidóságnak, akárcsak a betelepülő németségnek jelentős szerepe volt a város 19. század végi felvirágoztatásában, a mai ismert polgári Szombathely arculatának, városképének kialakításában. Azt a tudást, technológiát és tőkét hozták, amelyre az Éhen Gyula vezette városnak éppen szüksége volt: malmokat, fűrészüzemeket, téglagyárat, gépgyárat (Reich, Mayer) üzemeltettek. Lélekszámuk 1920-ra 3550 főre gyarapodott. Bár üzleteik a Fő téren (Erzsébet királyné utca) voltak, lakásuk a város különböző pontjain. Torjay Valter tanár, művészettörténész például a Kálvária utcában fedezett fel egy – Szántóné Balázs Edit szerint nagy valószínűséggel – zsidó rituális fürdőt (mikve), amely egy ortodox családé lehetett.

Rituális fürdő


Bár a zsidó közösség tagjai ekkortájt köztiszteletnek örvendő polgárai (és jó adófizetői) voltak a városnak, és a városvezetés a jelentősebb zsidó társadalmi eseményeken is képviseltette magát,viszont a társasági életben nem nagyon érintkeztek a keresztényekkel, például az Úri kaszinóba nem járhattak. Saját kaszinójuk (Kereskedelmi Társaság klubja) a volt BM-klub mellett, a Kőszegi utca sarkán állt. A kártyaasztal mellett kötöttek üzleteket, de megfordultak itt pesti művészek, értelmiségiek, rendszeresek voltak az előadások.

Társadalmi és művészeti élet

A két zsidó közösség sem érintkezett egymással, mindkettőnek megvolt a saját jótékonysági egylete, külön gondoskodtak öregjeikről (a neológok aggok házát üzemeltettek). Állt zsidó népkonyha is, amelyben nemegyszer megtörtént, hogy akinek a lánya férjhez ment, az egy napi ebéd árát állta itt. Az átutazó ortodox zsidóknak a Fő tér egyik éttermében biztosított kóser étkezést a kereskedő Stadler Károly alapítványa.

Régi szombathelyi belváros


Az első generációs betelepülők leginkább pénzügyekkel, kereskedelemmel, iparral foglalkoztak, míg gyermekeik közül már sokan választottak szabad szellemi foglalkozást, és lettek, orvosok, ügyvédek. És persze művészek, köztük talán legismertebb Bárdos Alice hegedűművész, aki Weiner Lilivel együtt tagja volt annak a vonósnégyesnek, amely Grósz (Gábor) Albert elemi iskolai kórusával együtt betanulta a Haydn Judas Makkabeus oratóriumát, amelyet nagy sikerrel adtak elő előbb Szombathelyen, majd Budapesten a Dohány utcai zsinagógában.

Bernstein Béla rabbi, nem csak a Vas megyei zsidóság történetét írta meg, hanem az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók című könyvet is, amelyhez Jókai írt előszót. Radó Gyula neves műfordító édesapja volt az elemi iskola igazgatója. Heimler Jenő, akinek három verseskötete jelent meg a háború után, a Soát túlélve Londonban lett híres pszichiáter.

Miután a háborúban a zsidó közösségi ingatlanok nagy része megsemmisült, vagy súlyos károkat szenvedett a város a volt Országh-házat (egy neves ügyvéd tulajdona volt korábban) ajánlotta fel a zsidó közösségnek, amely igencsak megfogyatkozva (az elhurcolt több mint háromezer zsidó szombathelyi polgárból háromszáz tért vissza) itt alakított ki magának imatermet, hitközségi irodát és egy közösségi, kulturális életet szolgáló teret.

Flódni és Bächer Iván

Annak ellenére, hogy tettünk egy kanyart Szőkeföldére, a zsidó fesztivál nem a szombathelyi zsidókról szól, hanem mindenkiről, aki arra elmegy kulturális, kulináris, társasági örömöket szerezni. A Pásztor Csárdában pénteken rendezett vacsora mindhárom célt szolgálta. A maceszgombócos marhahúslevesen, a könnyed borjúragun, az egzotikus, pitában, padlizsánkrémmel tálalt csirkemellen, meg a flódnin kívül kétségkívül jelentős vonzerőt jelentett Bächer Iván „irodalmi ankétja.” Bächer – akit a legtöbben tán a Népszabadság szombati tárcarovatából ismernek – nemritkán fordul meg Szombathelyen.

Bacher Iván


Akinek volt szerencséje már vele találkozni, az tudja, hogy nem nagyon szeret beszélni. Most is inkább zongorázott, de mind az irodalomkedvelők, mind a zenemániások nagy örömére nem a cd-it dedikálta, hanem könyveit. Róla se írunk többet, ír ő magáról (családjáról, „svábokról, cigányokról és más zsidókról”) eleget, inkább ezt ajánljuk olvasóinknak, mint magunkat.

A vacsora

No meg néhány receptet, melyet sikerült a Pásztor csárda séfjének ízletes vacsora formájában elénk tálalni (Néhányszor azért felhívta Eck Varga Zsuzsát, a rendezvény egyik fő szervezőjét konzultációra.)

Zsidó étel


Az ételsorról a pohárköszöntőt mondó Kovács László (Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Szövetségének elnöke) azt mondta: úgy válogatták össze, hogy az a mai izraeli konyha jellegzetességeit viselje magán, ennek gasztronómiának pedig az a lényege, hogy ahány (elhagyott) ház, annyi szokás, plusz az arab konyha ötvöződik benne.

A receptek

Borsos fonat (Pfefferkuchen)
50 deka liszt, 20 dkg libazsír, 2 tojás, 1 kávéskanál bors, 1 pohár fehérbor, só. A lisztet és a zsírt elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojást, a borsot és a sót, és annyi bort, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Két órát pihentetjük, majd ujjnyi rudakra sodorjuk, ezekből hármas fonással apró kalácsokat fonunk, melyeket zsírozott tepsin kisütünk. Avokadó krémmel tálalták. Ennek receptje: 2 avokádó összetörve, dinsztelt hagyma, 2 kemény tojás, só. (Keverni, kavarni.)

Padlizsánkrém (pástétom)
4 szem érett padlizsán, 1 kis fej hagyma, fél csésze olaj, só, cukor, citromlé. A padlizsánokat platnin vagy a villanysütőben gyakran forgatva megsütjük. Szenes héjukat lehúzzuk, lemossuk, majd apróra vágjuk. Összekeverjük az apróra vágott hagymával, citromlével, olajjal, sóval, kevés cukorral. Egyes helyeken cukor helyett borsot és apróra zúzott fokhagymát tesznek bele. Hidegen tálaljuk, például kivájt paradicsomban.


Felhasznált irodalom:

Balázs Edit - Katona Attila: Zsidónak maradni
Baljós menny felettem: Vallomások a szombathelyi zsidóságról és a soáról (szerkesztő Balázs Edit - Katona Attila)
.